Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-08-25 / 266. szám

8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. AUGUSZTUS 25. Röviden Strasbourgban az AUTONÓMIAREFERENDUM ÜGYE Válaszolt a strasbourgi Emberjogi Bíróság a vargyasi és ditrói önkormányzatok autonómiareferendum ügyében benyújtott keresetére - jelentette be sajtótájékoztatón Kincses Dód marosvásárhelyi ügyvéd. El­mondta, a két önkormányzat felhatalmazta, hogy az Emberjogi Bíróságon képviselje őket, elégedetlenek a romániai bírósági dön­téssel, amely minden fokon arról határozott, nincs joguk a helyi tanácsoknak népszavazást kezdeményezni a székelyföldi területi auto­nómia törvény általi létrehozásáról, és kényszerítette őket, vonják vissza az erről el­fogadott határozatokat. Az önkormányzatok Székelyföld autonómiáját szeretnék elérni, ez ügyben korábban több településen is he­lyi népszavazást kezdeményeztek. Erdélyt preferálja a Szülőföld Alap Ebben az évben is az RMDSZ által létreho­zott intézmények kapták a legnagyobb tételű támogatást a Szülőföld Alap (SzA) kulturá­lis, szociális, egyházügyi és médiakollégiu­mától. A Magyarországgal szomszédos hét ország magyarságától beérkezett pályázato­kat a tavalyihoz képest idén 200 millió fo­rinttal kevesebb összeggel, 600 millió forint­tal honorálta a szakkuratórium, amely pályá­zatok útján tavaly még 400 milliót osztott szét kizárólag Erdélynek. Idén márciusban született határozatában a SzA tanácsa a kö­vetkező romániai pályázati prioritásokat fo­gadta el 2006-ra: a szórványvidéken működő magyar nyelvű oktatási és nevelési intézmé­nyek fejlesztési; magyar nyelvű felsőoktatási intézmények feltételeit javító beruházások; a magyar nyelvű média működési; illetve in­formatikai fejlesztések támogatása. Egyéb­ként az egy évvel ezelőtt létrehozott Szülő­föld Alap számára idén már csak 950 millió forintot különített el a magyar kormány a 2005-ös egymilliárd forinthoz képest. A tá­mogatási keret legnagyobb, 45 százalékot ki­tevő szeletét - 427,5 millió forintot - a Romá­niából, a fennmaradó összeget a Szlovákiá­ból, Szerbiából, Ukrajnából, Horvátország­ból, Szlovéniából és Ausztriából érkezett, nyertesnek ítélt pályázatok kapták. (Erdély Ma) Néptánctalálkozó Kolozsváron Hétvégén zárult Kolozsváron a VIII. Szent István-napí Néptánctalálkozó, amely a legje­lentősebb európai kisebbségi találkozók egyike. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapít­vány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes 7 or­szág 350 és 8 Kolozs, valamint Szilágy me­gyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját gyűjtötte össze. Az öt napos rendez­vény a Kolozs megyei magyar falvakban, il­letve ma, aug. 20-án Kolozsváron zajlik. "Ezen rendezvény arról híres, hogy kisebb­ségi néptánctalálkozóként tartják számon. Az egyike a legjelentősebb kisebbségi találko­zóknak Európában" - hangsúlyozta Pillich Balázs, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtá­ri Alapítvány vezetője. A Szent István napi néptánctalálkozó, a Kárpát-medencei ma­gyar és nem magyar emberek találkozója. Az ünnepen, Kolozsvár főterén együtt vonultak fel a legjelentősebb horvát, szlovák, olasz, lengyel, szerb, magyar és román kisebbségi néptáncegyüttesek. M Erdély: a papnevelde BBTE-hez való csatlakozása VITÁS EGYESÜLÉS "Önállóságunkhoz a nagyon nehéz anyagi körülmények között is ragaszkodunk" - jelentette ki Tőkés Lászlóaz erdélyi történelmi egyházak kolozsvári tanácskozása után. Az erdélyi egyházak papneveldének helyzete azt követően került az erdélyi magyar közélet középpontjába, hogy július végén a gyulafehérvári római katolikus teológia vezetői megegyeztek a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségével az egyházi intézménynek az állami intézménybe való beolvasztásáról. A július végi tárgyalásokról a Krónika adott elsőként hírt, kiváltva a Gyulafe­hérvári Római Katolikus Főegyházme­gye vezetőinek rosszallását. A gyulafe­hérvári érsekség a beolvadás szükségét a főiskola működtetésének anyagi nehéz­ségeivel magyarázta. Korábbi közlemé­nyük szerint ez volt az egyetlen módja annak, hogy papjaik államilag is elis­mert oklevelet, ltispapjaik ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akk­reditált posztgraduális képzéseken ve­hessenek részt. Tőkés László királyhágómelléki re- • formátus püspök a tanácskozás után el­mondta, a református, unitárius és evan­gélikus egyházak által működtetett Pro­testáns Teológiai Intézetet több ízben is felkérték a BBTE-hez való csatlakozás­ra, ezt azonban valamennyi alkalommal visszautasították. Kérdésesnek tartják ugyanis, hogy az egyházi szolgálatra fel­készítő oktatásnak állami intézményben van-e a helye, vagy saját képzési keretre van szüksége. "A magyarság saját anya­nyelvű oktatási intézményeiért harcol - ecsetelte a királyhágómelléki püspök. - Ennek érdekében az egyházak imatün­tetést is szerveztek; nemrég pedig olyan dokumentum is született, amelyben az önálló magyar nyelvű felsőoktatási in­tézményrendszer létrehozását sürget­tük. Ha belépnénk a Babes-Bolyaiba, csak szembemennénk ezzel az üggyel. A Babes és Bolyai egyetem erőszakos egyesítése alapján létrejött, a magyarsá­got diszkrimináló kolozsvári oktatási in­tézmény ugyanis hamis multikultura- litás ürügyén tovább élteti Ceausescu művét" - jelentette ki Tőkés László. A rendkívül kontrasztos nézetkü­lönbségek ellenére Tőkés jó hangulatú, testvéries megbeszélésként jellemezte a találkozót. Elmondta, a protestáns egy­házi vezetők és Jakubinyi György kato­likus érsek részletekbe menően ismer­tették egymással az álláspontjaikat, de nem jutottak egyetértésre. "A protestáns egyházak közös állás­pontja, hogy tiszteletben tartjuk a kato­likus egyház döntését, nem avatkozunk az egyházi belügyeikbe" - nyilatkozta Szabó Árpád unitárius püspök is a ko­lozsvári tanácskozást követően. Szabó Árpád szerint a Protestáns Teológiai In­tézet fenntartását illetően ők is komoly nehézségekkel küszködnek. "Ennek elle­nére fontosnak tartjuk az önállóságot - jelentette ki a püspök. - Az erdélyi ma­gyar felsőoktatás jövője szempontjából is jelzésértékű lehet, hogy a protestáns lelkészképzés megmarad a maga törté­nelmi hagyományai szerint független intézményként." Mint elmondta, a pro­testáns egyházaknak is ígéretes lehet olyan egyetemhez csatlakozni, ahol biz­tosítva van a megfelelő tudományos ku­tatás és képzés, azonban mindezt a ma­guk erejéből próbálják megvalósítani. "Évekkel ezelőtt megkezdtük a teológia akkreditációját, azt szerettük volna, ha a katolilois testvéreink is ezzel próbálkoz­nak. Ők az állami egyetemhez való csat­lakozást tekintik járható útnak, ezt a döntést mi tiszteletben tartjuk" - fogal­mazott Szabó Árpád, aki az erdélyi ma­gyarság egysége felmutatásának fontos­ságát hangsúlyozta. Jakubinyi György gyulafehérvári ér­sek elzárkózott a sajtónak való nyilatko­zástól. Az érsekség szerdai közleménye szerint az érdemi tárgyalás még hátra­van, ennek célja a főiskola számára olyan előnyök szerzése, amelyek előre­lépést jelentenek a képzettség minőségé­ben. A közlemény kitér arra is, hogy a Hittudományi Karnak a BBTE-hez va­ló esedeges kapcsolódása semmiképpen sem lehet akadálya a kolozsvári egyete­men korábban létező magyar karok visz- szaállításának. A dokumentum kifejti: a papnevelő intézet nem válna állami in­tézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron ta­nulnának. Az integráció csupán a főisko­la szervezeti rendjét érinti. Arra is fel­hívták a figyelmet, hogyha idővel a fel­tételek nem bizonyulnának megfelelő­nek az egyház szempontjából, az eredeti állapotot bármikor vissza lehet állítani. Az erdélyi történelmi egyházak veze­tőinek kolozsvári tanácskozásán elhatá­rozták, hogy a jövőben határozottabban lépnek fel érdekeik érvényesítése, az egyház és az állami intézmények közötti kapcsolatok egyértelműsítése tekinteté­ben, tudtuk meg Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspöktől. Az egyházfő sze­rint a résztvevők egységesen úgy ítélték meg, hogy az RMDSZ és az illetékes ál­lami hivatalok nem teljesítették az egy­házzal kapcsolatos ígéreteiket és felada­taikat. Ezért a jövőben átiratban nyoma- tékosítják a történelmi egyházak okta­tással, egyházi törvénnyel és egyéb ügyekkel kapcsolatos álláspontjukat, az átiratot pedig a politikum valamennyi szereplőjéhez eljuttatják. (Krónika) Felvidék: magyarlakta településeket sújt Pozsony Robert Fico kormánya a síkvidéki - alapvetően a dél-szlovákiai - települtek rovására akarja erőteljesebben támogatni a magasabban fekvő városokat és falvakat. Ez derül ki abból a kormányhatározatból, amelyet a múlt héten tárgyalt a kabinet. A szlovákiai közigazgatási reform utolsó nagy lépése a fiskális decentralizáció volt, amelynek alapján a települési önkormányzatok 2004-től alanyi jogon részesültek a személyi jövedelemadóból befolyt összeg kétharmadából. A Dzurinda-kormány figyelembe vette a települések tengerszint feletti magasságát és az azzal összefüggő időjárási viszonyokat, ezért egy szorzót állapított meg, amely eredményeként a magasabban fekvő települések a közutak karbantartására és a hosszabban tartó fűtési szezon miatt külön támogatást kaptak. Fico nemzeti­szocialista kormánya a múlt héten minden hatástanulmány és konzultáció nélkül váratlanul úgy döntött, három kategóriába sorolja a településeket. Ennek alapján több pénzhez csak azok a települések juthatnak, amelyek 277 méter tengerszint feletti magasságnál feljebb épültek meg. A döntés ellen a Magyar Koalíció Pártja és a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége is tiltakozik. A legrosszabbul dön­tően a magyarok által lakott vidékek járnak, Révkomárom és Dunaszerdahely éves szinten mintegy 3 millió koronától (21 millió forint) esik el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom