Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-06-09 / 256. szám

Táleb mozgolódás Amilyen sikernek ígérkezett az afganisztáni újjáépítés a há­borúban aratott diadal után, annyira kilátástalan az ország helyzete négy évvel a tálibok bukása után. (2. oldal) JÁRULÉKOS KÁROK Tisztázta egy katonai vizsgá­lat az amerikai katonákat az alól a gyanú alól, hogy az ira­ki Isaki városában szándéko­san öltek volna meg polgári személyeket. (4. oldd) AZ ÚJ MAGYAR KORMÁNY Gyurcsány Ferenc bejelentette következő kormányának minisz­terjelöltjeit, néhány rövid mon­dattal jellemezte is őket. Az SZDSZ 3, a szocialisták 9 min­isztériumot kapnak. (7. oldal) 4809 AVENUEN SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 USPS 23-980 ISSN 0194-7990 1-877-^í-MAGYAR (1-877-2624927) FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI H^I^^^Ó^jtJNIUS 9. , VOL. CIV NO. 256. NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE (1914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) MAGYAR JÖVÓ (1948-1952) A HID (2001-2004) , MAGYAR SZÓ (1952-) Folytatjuk a 104 éves 23^ WEEK I Egyelőre még nem kell hinni a vízummentességben CSODÁKRA VÁRVA Nem ad vízummentességet Magyarországnak az amerikai törvényhozás az Egyesült Államok budapesti nagykövete szerint. A magyar kérelmezők IS százalékát utasítják el, így még arra is sokáig kell várni, bogy a vízummentesség feltételéül szabott 3 száza­lékos határt elérje Magyarország. Június 7. Nem valószínű, hogy az amerikai képviselőház ideiglenes vízum­mentességet ad Magyarországnak, jelen­tette ki egy budapesti fórumon George Herbert Walker, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. A képviselő­ház lapzártánkkor szavaz arról a tör­vénytervezetről, amit a szenátus már el­fogadott. Eszerint minden olyan EU- tag, amelyik legalább 300 katonával részt vesz az iraki vagy az afganisztáni rende­zésben, ideiglenes vízummentességet kap. A nagykövet szerint ugyanakkor Magyarország jó úton halad, míg 2003- ban még csak a kérelmek 75, 2005-ben már a 85 százalékát bírálták el kedvező­en. A 15 százalékos elutasítási arány azonban még bőven felette van a vízum­mentesség 3 százalékos kritériumának. Takács László, a külügyi tárca konzu­li főosztályának vezetője szerint középtá­von mindenképpen reális cél a vízum­mentesség elérése. A magyar külpolitika már évek óta ví­zummentességért lobbizik az Egyesült Államoknál. Az európai uniós belépés óta Brüsszel is nyomást gyakorol az amerikaiakra az EU tagállamait megkü­lönböztető gyakorlata miatt. A volt szo­cialista országok közül egyedül Szlové­nia kapott vízummentességet. A magyar diplomaták finomkodásá­val szemben a csehek fenyegetéseket is megfogalmaztak. A választási kampány kezdetén a szociáldemokrata miniszter- elnök és a kereszténydemokrata külügy­miniszter is vízumkényszer bevezetésé-, vei fenyegette meg az amerikaiakat. Kedves Olvasóink, szerkesztőségünk tudomására jutott, hogy az elmúlt hetekben vita tárgyát képező amnesztia-törvénnyel kapcso­latban több álhír és félremagyarázás látott napvilágot, ami vissza­élésekre ad lehetőséget. Jelezzük kedves Olvasóinknak, hogy az amnesztia-törvény még mindig nem emelkedett jogerőre. Szerk. Belemegy Irán az atomkompromisszumba? Június 7. ígéretesnek nevezte az iráni atomügyi főtárgyaló, Ali Laridzsáni azo­kat a javaslatokat, amelyeket kedden nyújtott át az iráni diplomácia képviselőinek Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője. Laridzsani szerint a számos pozi­tív javaslat mellett akad több félreérthető is az USA, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és Németország által tett javaslatban, a teheráni dip­lomaták szerint ezeket a további tárgyalási fordulókon ld kell venni a szövegből. A BBC információi szerint a javaslat lehetővé tenné könnyűvizes reaktorok épí­tését, illetve az Egyesült Államok feloldana számos Iránnak szemben érvényben lévő kereskedelmi szankciót, így például a jövőben Teherán vásárolhatna amerikai repülőgép-alkatrészeket. Irán képviselői Ígéretet tettek arra, hogy megfontolják a javaslatokat, ugyanakkor ismét elutasították az urándúsítás teljes felfüggesztését, ami amerikai diplomaták múlt heti nyilatkozata szerint szintén része a tervnek. Solana kedden több mint két órán át tárgyalt Ali Laridzsánival, a nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyalóval, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács tit­kárával a tanács épületében. Újságírókat nem engedtek be a megbeszélések hely­színére. A tárgyalófelek a találkozó után közös sajtóértekezletet tartottak, amelyre csak iráni újságírókat engedtek be, de később közvetítette azt az iráni televízió. Laridzsáni kijelentette, hogy' a megbeszélések "jól sikerültek, konstruktívak vol­tak". "Ez egy alkalmas keret az együttműködésre. Az ajánlatnak vannak pozitív ele­mei, de vannak félreérthetők is, amelyeket ki kell venni belőle" - mondta, azt azon­ban nem fejtette ki, mit gondol kétértelműnek. "Reméljük, hogy az ajánlat részletes tanulmányozása után lesz még egy tárgya­lási fordulónk, s azon kiegyensúlyozott és logikus következtetésre jutunk. Korrekt lépésnek tekintjük és üdvözöljük az európai országok eltökéltségét arra, hogy tár­gyalásos úton oldják meg ezt az ügyet"- tette hozzá. Solana nyilatkozatában egyet­értett Laridzsáninak azzal a kijelentésével, hogy szükség van további tárgyalások­ra. Úgy7 ítélte meg, hogy a tárgyalások "egészében véve nagyon építő jellegűek vol­tak". Közölte, hogy az európai hatalmak "kapcsolatban maradnak Iránnal a követ­kező napokban". Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter Solana teheráni érkezése előtt nem sokkal azt mondta újságíróknak a nagyhatalmak tervéről: "Ha nem az a céljuk, hogy átpolitizálják az ügyet, és figyelembe veszik a követelésünket, akkor racioná­lis megállapodást tudunk kötni velük." (origo.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom