Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-08-11 / 264. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. AUGUSZTUS 11. Röviden Európai probléma a felvidéki MAGYARELLENESSÉG Göncz Kinga külügyminiszter egy internetes portálon nyilatkozva elmondta: nem szabad elszigetelni Szlovákiát a Eco-kor- mány ténykedése miatt, mert azt az ott élő magyar lassebbség sínylené meg. Közös, uniós fellépésre van szükség amiatt, hogy Duray Miklós az MKP ügyvezető alelnöke ellen rendőrségi eljárás indult nézetei kifejtése miatt - közölte Eörsi Mátyás, szabad demokrata ügyvivő sajtótájékoztatóján. "Szlovákia európai uniós tagország, meggyőződésünk, hogy nem csak nekünk, magyaroknak kell fölemelnünk a szavunkat az ellen, ami Szlovákiában történik, ez nem lehet egyszerűen egy szlovák - magyar kisebbségi probléma, ennek összeurópai üggyé kell válnia" - fogalmazott a politikus, (felvidék Ma) Félelem a Szülőföld Alaptól Aggodalommal tekintenek az erdélyi civil szervezetek a magyar kormány tervére, amely szerint 2007-tól megszüntetik a határon túli támogatásokat kezelő Illyés, Apáczai és Új Kézfogás Közalapítványokat. A szervezetek képviselői Budapesten kilincselve próbáltak részt kérni az új támogatási rendszer kidolgozásából. Az erdélyi civil szervezetek többsége fél attól, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülőföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülőföld Alap 2007-tól venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. (Krónika) Reformátusok világtalálkozója Kárpátalján Augusztus 16-án Péterfalva lesz a helyszíne a Kárpát-medencei magyar református egyháztestekkel közösen, a Bocskai-szabadság- harc és a bécsi béke 400. évfordulója jegyében megrendezésre kerülő Magyar Reformátusok V Világtalálkozójának. Az eseménysorozat augusztus 12-én Kolozsváron, Bocskai szülővárosában kezdődik és 22-én Debrecenben zárul. A Kárpátaljai Református Egyház is csadakozott a programhoz, melynek kiemelt témája Megmaradásunk kulcsa a Krisztusban vetett élő hit. A péter- falvai rendezvényt többek között megtisztelik jelenlétükkel az erdélyi, a felvidéki, az anyaországi egyházkerületek püspökei, köztük dr. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Egyházkerület püspöke. Egyetért a DS És a VMSZ Nem lép koalícióra a szerb Demokrata Párt (DS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a választások előtt - a koalíciókról a választások után kell tárgyalni, nyilatkozta a két párt közötti nagybecskereld tárgyalásokat követően a DS vajdasági bizottságának elnöke a Dnevniknek. Mint mondta, a két párt álláspontjai megegyeznek a kérdések többégét illetően: az új alkotmányt valamint Vajdaság és a kisebbségek helyzetét említette. A DS és a VMSZ is úgy véli, hogy Vajdaságnak olyan státust kell kapnia, amely a Boris Tadic (DS) államelnök szákértői csoportja által javasolt alkotmánytervezetben szerepel. Ez törvényhozási, végrehajtó és részben igazságszolgáltatási hatalmat, saját bevételt és vagyont jelent. I Kormányzati konzultációra cserélik a Máértet ÚJ BELSŐ, ÚJ FORMA Magyar-magyar kormányzati konzultáció', nemzeti jelentőségű intézmények és programok meghatározása, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek az Országgyűlésben évente történő felszólalása, a világ magyarsága kulturális fesztiváljánakmeg- rendezése: így foglalható össze tömören a magyar kormány új nemzetpolitikai koncepciója, amelyet a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetői között nemrég lezajlott konzultáció-sorozat nyomán dolgoztak ki. Magyarország. A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezésű dokumentum - amelyet Budapestről a napokban juttattak el a kormányfő tárgyalópartnereinek - leszögezi: a Gyurcsány-kormány meg kívánja újítani a magyar-magyar kapcsolatokat, az anyaország és a határon túli magyar közösségek viszonyát, ezért koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában. A változtatás szükségességét az indokolja, hogy Magyarország 2004. májusi EU- csatlakozásától az Unió közös otthonná vált, s ennek nyomán a nyolc és fél évtizedig határokkal elválasztott magyarság 90 százaléka ugyanazon politikai-társadalmi keretek közé került. "A magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolata a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapul. A magyar-magyar együttműködés alapvetése a be nem avatkozás politikája gyakorlati alkalmazásának kötelező érvényű igénye a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt" - tartalmazza Gyurcsány Ferenc nemzetkoncepciója. A dokumentum szerint a nemzeti identitás megőrzésének támogatása mellett sokkal jobban kell koncentrálni a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás gazdasági-szociális feltételeire. Vagyis olyan nemzetpolitikát kell folytatni, amely az identitásmegőrzésre koncentráló normatív támogatáspolitikából és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztési stratégiák rendszeréből áD. A magyar-magyar párbeszéd fórum- rendszerének megújítását taglaló fejezetből kitűnik, hogy a jelenlegi struktúrában a nemzetpolitikai stratégia kidolgozása és a koordináció a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), a szakmai tevékenység ellátása pedig a szaktárcáknál zajlik. Emellett létrejön egy, a kormány és a magyar közösségek közötti megállapodások végrehajtását ellenőrző szakértői szintű "monitoring mechanizmus", amely havonta beszámol az elvégzett feladatokról. Tekintettel a magyar közösségek differenciált helyzetére, a nemzetpolitikával foglalkozó anyaországi politikai szereplők körére és a kapcsolattartás szakmai tartalmának bővítésére, a kormány szerint az egyfórumú kapcsolattartást fel kell váltania egy sokszínű, differenciált és hatékonyságában erősödő fórumrendszernek. Ennek keretében azt tervezik, hogy a már meglévő grémiumok - például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) - mellett létrehozzák a budapesti kormány, valamint a határon túli magyar szervezetek képviselőiből álló Magyar-magyar Kormányzati Konzultációt (a Magyar Állandó Értekezlet egyféle utódját), amely alapvető fontosságú kérdésekben hivatott egyeztetni. Ezen túlmenően a miniszterelnök - a külhoni magyar közösségek eltérő nagyságára, differenciált voltára és a közösségi vezetők politikai súlyára, elfogadottságára tekintettel - évente legalább két alkalommal külön is konzultál nemzetpolitikai kérdésekben az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyarok Szövetsége vezetőivel. Gyurcsány továbbá támogatja, hogy a KMKF által megvitatni javasolt nemzetpolitikai kérdések kerüljenek az Ország- gyűlés illetékes bizottságai elé, illetve hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői évente egyszer az Országgyűlés plénuma előtt szólhassanak fel az adott közösségek helyzetének alakulásáról. "Új elemként, a magyar kultúra egységének demonstrálására 2007-től kétévente - a választási éveket kikerülve - megrendezésre kerülne a világ magyarságának kulturális fesztiválja, amelynek finanszírozását a kormány külön forrásból vállalja" - tartalmazza a Gémesi Ferenc, a hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára által a határon túli szervezetekhez eljuttatott anyag. A Gyurcsány-kabinet együttműködések rendszerévé, fejlesztéspolitikává kívánja átalakítani a jelenlegi támogató-segélyező elvet, például azáltal, hogy a politika ne uralhassa a támogatásokat, ezért konkrét döntéseket a továbbiakban "felelős magyarországi tisztségviselők, grémiumok" hoznak, amelyek "felesleges, célszerűden projekteket a magyar szokásjog alapján se támogatnak." Az új koncepció egyébként a nemzeti jelentőségű intézmények, programok meghatározását javasolja a külhoni magyar közösségek képviselőinek, amelyek hosszú távú, kiszámítható finanszírozását vállalja a magyar kormány. Ezen intézmények, programok tervezett listájának erdélyi "érdekeltségei" között a felső- és szórványoktatás, valamint kolozsvári tanári lakások és kollégiumok építése - két-három éves kötelezettség szintjén - szerepel. (Krónika) Nem volt szó a vajdasági magyar autonómiáról? A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) intézőbizottsága a külügyminisztérium honlapjáról valamint a sajtóból szerzett értesülés alapján a Göncz Kinga magyar külügyminiszter belgrádi, podgoricai és pristinai megbeszéléseiről a következő álláspontot alakította Id: az EU-tag Magyarország szerepvállalásának növekedését a térségben, a VMDP évek óta támogatja és szorgalmazza. Most is helyesli a magyar diplomácia törekvését, hogy "ebben a kritikus időszakban, amikor Szerbia és Montenegró különváltan folytatja állami létét, a koszovói státuszrendezés pedig rövidesen döntő szakaszába ér, megerősítsük Magyarország elkötelezettségét és érdekeltségét a régió iránt." Sajnálattal kell azonban megállapítanunk - jelzi a VMDP állásfoglalása -, hogy a híradásokból ítélve a Göncz Kinga külügyminiszter belgrádi tárgyalásai során nem lépett fel a szerb kormány időhúzó taktikájával szemben, mellyel igyekszik megtartani a belgrádból irányítható VMSZ-es magyar nemzeti tanács elektoros úton történő újraválasztását, s nem csadakozott a zágrábi követeléshez, hogy a szerb kormány a kisebbségek számára biztosítsa a számarányos parlamenti képviseletet és ezzel összefüggésben a fenntartott parlamenti helyek intézményét. A VMDP a Vajdasági Magyar Szövetséggel ellentétben a jelenleg érvényes megoldást, vagyis az ún. természetes küszöb alkalmazását elfogadhatatlannak tartja, mert az a kisebbségi egypárt- rendszer megtartását célozza. Ezzel szemben, a VMDP szerint arra lenne szükség, hogy a magyar diplomácia vállalja a vajdasági magyar autonómiatörekvések aktív képviseletét. A magyar kormány és a magyar diplomácia határozza meg a maga számára, melyek a nem területi alapú politikai autonómia ismérvei, s vállalja azok képviseletét. Ez a vajdasági magyarság alapérdeke. Ugyanakkor - lévén, hogy autonómiakövetelés demokratikus megnyilvánulás - új, kedvező színnel gazdagíthatná a magyar kormány tevékenységét a nemzetközi politikai színtéren.
