Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-08-04 / 263. szám
TUDOMÁNY ■ A neandervölgyi a klímaváltozás miatt halt ki ELAKADT FEJLŐDÉS A neandervölgyi ősember kihalását nem betegség, vagy népirtás okozta, hanem klímakatasztrófa- legalábbis ezt mutatták ki a legújabb kutatások. 12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Leválik Afrika szarva Afrika szarva úgy egymillió év múlva végleg leválik a szárazföldről és nagy szigetként él tovább - erre a feltételezésre jutott Tim Wright, az oxfordi egyetem professzora, aki munkatársaival egy műhold segítségével figyelte meg a közép-etiópiai Afar-hasadék körül zajló földtani folyamatokat. A Föld állandó mozgásban van, s mozognak a földlemezek is, amelyek évente néhány centimétemyit mozdulnak el egymáshoz képest. Vannak azonban időszakok, amelyekben ez a folyamat fölgyorsul. A kutatók több földrengés után kiértékelték a műholdfelvételeket, s háromdimenziós modellt készítettek belőlük. így teljesen új képet nyertek a most zajló folyamatokról, s úgy látják, ezek nyomán az Afar-hasadékban centiméterről centiméterre új tenger képződik. Amíg azonban a Vörös-tenger víztömege új mederbe kerül, eltelik némi idő - vélik a tudósok. Mindazonáltal Wright professzor szerint Afrika szarva jó egymillió év múlva végleg leválik a szárazföldről és nagy szigetként éli tovább életét. Fehérje blokkolásával űzik el A KRÓNIKUS FÁJDALMAT A krónikus, vagyis rendszeres és hosszú ideig tartó fájdalom leküzdésére új módszerrel: egy fehérjefajta blokkolásával próbálkoznak az amerikai Columbia Egyetem kutatói, akik az úgynevezett periférikus idegsejtek működését tanulmányozták (ezek jelentik az első lépcsőt a fájdalomérzet agyba juttatásában), s felfedezték, hogy egy fehérje, a PKG kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Ha ez a fehérje aktivált állapotban van, a fájdalom eljut az agyba. Sőt: hiába szűnt meg a fájdalom oka, amíg a PKG működik, a fájdalomérzet, a szenvedés megmarad. Ellenben, ha a PKG működését sikerül megakadályozni, a fájdalom is megszűnik. A kutatók most olyan molekulákat tesztelnek, amelyek képesek blokkolni a fehérje működését. A felfedezés nyomán valóban sikerülne kifejleszteni a fájdalomcsillapítók új nemzedékét. Sarki fénnyel baktériumok KERÜLHETNEK AZ ŰRBE Elektromos mezők képesek lehetnek arra, hogy mikrobákat és baktériumokat juttassanak a Földről a világűrbe, akár például a Marsra is - véli Tom Dehel, az amerikai Légügyi Hatóságnál dolgozó elektromérnök. Az úgynevezett "pánspermia-elmélet" szerint egy égitestről élőlények szerencsés körülmények esetén kijuthatnak a világűrbe. A primitív létformák ezen elmélet alapján sértedenül átvészelték az űrutazást, eljutottak a Földre és itt az élet alapjaivá váltak. Dehel úgy véli, hogy' az elméletben foglalt folyamat fordítva is működhet, vagyis a Földről is juthat élet más bolygókra. A mérnök erre a földi atmoszféra mágneses és elektromos mezőinek elosztásából következtetett. A Föld felszíne közelében a gyakori zivatarok miatt ezek a mezők igen erősek lehetnek, de a felsőbb régiókban is vannak olyan mezők, amelyek képesek egy elektromosan feltöltött mikrobát egyre feljebb továbbítani. A tudós szerint az atmoszféra legfelső rétegeiben már hatása van az ún. napszélnek, amely a világűrből érkezik: a mágneses szférában zajló folyamatokban az elektromos töltéssel még mindig rendelkező mikrobák az úgynevezett magnetoszférikus buborékok révén eltávolodnak a Földtől, és eljuthatnak akár a Marsra is - véli Tom Dehel. Budapest, 2006. július 26. Két drámai változás úgy 40 és 30 ezer évvel ezelőtt leszűkítette a neandervölgyi ősember élőhelyét, ugyanakkor a későbbi melegeBrüsszel, 2006. július 24. Ez utóbbi kérdés hatalmas vitákat kavart - nem véletlen, hogy az eredetileg mindössze két órásra tervezett tanácskozás a késő délutánba nyúlt. Németország és Lengyel- ország vezetésével ugyanis egyes államok (főleg olyanok, ahol erős az egyház befolyása) azért lobbiztak, hogy szüntessék meg, de legalábbis jelentősen korlátozzák a jelenlegi helyzetet, amikor erdés és a kedvező életfeltételek már a modem ember elődjét csalogatták Európába - állapították meg a németországi neandervölgyi múzeum kutatói az elmúlt 5-6 évben végzett elemzéseik alapján. A múzeum igazgatója elmondta, hogy geológiai vizsgálatok és archeológiái leletek alapján vonták le ezeket a következtetéseket. Az első klímaváltozás után nemcsak a hirtelen felmelegedés, hanem Dél-Olaszországban egy hatalmas vulkánkitörés is rontotta az ősember életfeltételeit, ugyanis a Földközi-tenger térségében hatalmas méretű sivatagosodás következett be. Arra a kérdésre, hogy hova tűnt a neandervölgyi ősember, a legújabb modell-számítások válaszolnak: a melegebb időjárás idején sem éltek az Atlanti-óceán és Dél-Oroszország között többen, mint 90 ezren, a jégkorszak idején pedig csak tízezren maradtak. A később kialakult optimális feltételek, amelyek nagy zöld felületekkel és állatcsordákkal az új bevándorlókat csalogatták Európába, kedveztek a neandervöl- gyieknek, de rajtuk - csekély létszámuk miatt - már semmi sem segíthetett. re a célra uniós támogatást lehet igényelni. A tagállamok többsége azonban végül elfogadta azt a kompromisszumos javaslatot, amelyet az Európai Bizottság terjesztett be: ennek értelmében az EU nem finanszíroz majd olyan kísérleteket, amelyek kimondottan kutatási célra szóló embriók elpusztításával járnak. A mesterséges megtermékenyítésnél használt, s "számon felüli", azaz a méhbe be nem ültetett embriókkal viszont folytatódhatnak a kísérletek - persze továbbra is a megfelelő nemzeti és az EU-s etikai bizottságok felügyelete alatt. A hétéves tudományos keretterv egyébként mintegy 50 millió eurót irányoz elő az őssejtkutatás támogatására. Az őssejtek kutatása az orvostudomány egyik legígéretesebb iránya: szakértők azt remélik, hogy ennek révén számos betegségre (például a Parkinson- kórra, vagy az időskori cukorbetegségre) meg lehet majd találni a megoldást. A kérdés ugyanakkor óriási szenvedélyeket kelt, mert az őssejteket leghatásosabban embriókból lehet kivonni, ez azonban komoly etikai problémákat vet fel. A múlt héten például George Bush amerikai elnök - mandátuma során első ízben - vétót emelt egy törvény ellen, amely éppen az őssejtkutatásra vonatkozott, s megtöbbszörözte volna az erre fordított szövetségi finanszírozást. 2006. AUGUSZTUS 4. Tavakat találtak a Titánon Tavakat fedezett fel a Cassini űrszonda a Titánon, a Szaturnusz egyik holdján: a Földön kívül ez az első égitest, amelynek felszínén - vélhetően metánból, vagy etánból lévő -folyadékot találtak. London, 2006. július 26. A Titánon megfigyelt fekete foltok egv részéhez csatornák vezetnek, amelyek formájából egyértelműen arra lehet következtetni, hogy folyékony anyag alakította ki azokat - olvasható a BBC brit közszolgálati televízió honlapján. A Titán légkörében jelen lévő, nagv mennyiségű metán még fagypont alatt is folyékony marad, míg a víz nem, ezért - a hold dermesztő éghajlatát figyelembe véve - a tudósok szerint a tavakat folyékony metán, vagy etán alkothatja. A tavak és csatornák azért maradtak sötétek a radarképeken, mert nem tükrözték vissza a sugarakat, ebből a kutatók arra következtetnek, hogy rendkívül sima a felületük. A folyadék folyamatos párolgása következtében - néhány esetben - a foltok köré üledék is rakódott. A tavakat az időszaki "esők" tölthetik fel. Az európai és amerikai összefogással megépített Cassini űrszonda 2004. július elseje óta kering a Szatunusz körül. Tanulékony gyerekrobot A genovai technológiai intézet (ÜT) csak néhány hónap óta működik, de már bemutatta az első tanulékony robotot. A kis robot akkora, mint egy két és fél éves gyerek, és egyesíti magában a robotika, a nanotechnológia és az idegekkel foglalkozó tudományok eredményeit. Előreprogramozott intelligenciája hagyományos elektronikus chipekhez van kötve. Ezekre kapcsolták a kutatók azt a neu- ronális hálózatot, amely egy nagyon szofisztikáit technikának köszönhetően egyre magasabb fokon reprodukálja az intelligenciát. Ezzel a robot képes lesz a környezettel interaktív kapcsolatba lépni, új ismereteket elsajátítani és új dolgokra megfelelő választ adni. Agya biológiai és mesterséges hibrid, amely olyan, az emberi testhez közel álló mechanikus testbe van beépítve, amelynek alkotó elemei puhák. A robotgyerek nagyon ellenálló, mozgékony lesz, el tud látni számos funkciót extrém környezetben is, nagy légnyomás alatt, magas hőmérsékletben. WkAz EU továbbra is finanszírozza az őssejtkutatást OTT NINCS VÉTÓ Az EU-tagállamok kutatási kérdésekért felelős miniszterei brüsszeli tanácskozásukon jóváhagyták a következő, 2007-2013-as időszakra szóló, 51 milliárd eurós uniós tudományos kerettervet, s ezen belül meghagyták azt a lehetőséget, hogy közösségi forrásokból finanszírozhassák az embriók őssejtjeivel való kísérleteket.
