Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-28 / 262. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2006. JÚLIUS 28. Röviden A VEZETŐ AMERIKAI PÉNZINTÉZETEKNEK JÓL MEGY New York, 2006. július 19. A vezető ameri­kai pénzintézeteknek sikeres volt idei máso­dik negyedévük is: a kettes számú amerikai pénzintézet, a Bank of America jelentette, hogy adózott eredménye az egy évvel koráb­bit csaknem az ötödével haladta meg és elér­te az 5,48 milliárd dollárt, míg a valamivel ki­sebb J.P Morgan Chase pénzügyi vállalkozás elsősorban a jövedelmező befektetési tevé­kenység révén háromszorosára, 3,5 milliárd dollárra növelte eredményét. A befektetési banki tevékenység ebből 839 millió dollárt hozott neki. A Bank of America első számú embere is egyebek között a növekvő befekte­tési banki jutalékok javára írta az eredmény nagy javulását. Halmozzák milliárdjaikat I AZ OLAJMULTIK I New York, 2006. július 23. Több mint 30 ■ I milliárd dolláros együttes második negyed- ! cvi profitot könyvelnék el 3 vilaó vezető ólai- i társaságai. Elemzők szerint ä héten az ered- 1 menyeiről beszámoló brit BP és Shell, vala- > mint az amerikai ConocoPhillips, Chevron és ExxonMobil a 70 dollár feletti hordónkén- j ti olajárnak köszönhetően mintegy a tavalyi­nál harmadával több, azaz 33 és fél milliárd dollár körüli adó utáni nyereséget jelent. Az olajmultikat nyereségük nagysága miatt már évek óta bírálják, de ezen bírálat élét most tompíthatja a közel-keleti konfliktus, azaz az olaj drágulásának politikai oka. Számítások szerint a tavalyit 1,5 százalékkal meghaladó globális nyersolaj-felhasználás, amit a Nem­zetközi Energiaügynökség állít, azaz a napi 82,4 millió hordós fogyasztás önmagában legalább 500 milliárd dollár többletjövedel­met termelt világszerte az olajtársaságoknak. Orosz nem a chartára Moszkva, 2006. július 24. Jelenlegi formájá­ban elfogadhatatlan Oroszország számára a nemzetközi energiacharta, jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök­helyettes, a Gazprom igazgató testületének elnöke eg)' héttel az után, hogy a Nyolcak szentpétervári csúcstalálkozóján a legfejlet­tebb ipari demokráciák első számú vezetői sem tudták rábírni Vlagyimir Putyin orosz elnököt az energiacharta elfogadására. Dmitrij Medvegyev kifejtette, hogy Orosz­ország globális nagyhatalom az energiaipar­ban, jelentős termelő, fogyasztó és tranzit­szállító, ezért számára elfogadhatatlan olyan­féle energiacharta, amelyet alapvetően a fo­gyasztók szigorú védelmének szempontjai szerint fogalmaztak meg. Medvegyev szerint a világon még nem akadt olyan ország, amely ne élt volna protekcionista intézkedé­sekkel. A lényeg az, hogy a protekcionizmus korszerű formában történjék és hatékony le­gyen, tette hozzá. Valuta-Árfolyamok (Július 18.) 1 USD = 219,25 HUF 1 USD = 0,792 EURO 1 USD = 2,831 RON 1 EURO = 276,74 HUF I Kína: szabadkereskedelmi övezet az arab országokkal MODERN SELYEMÚT Bővülő energiaszükségletei hosszú távú kielégítésére Kína szabadkereskedelmi övezet kialakítására törekszik az arab olajállamokkal. Peking, 2006. július 24. Pekingi lapje­lentések szerint ezzel a céllal a múlt hé­ten már tárgyalások kezdődtek az Öböl menti Együttműködés Tanácsának (GCC) államaival. A következő tárgya­lási forduló időpontját nem hozták nyil­vánosságra. Az Öböl menti Együttmű­ködés Tanácsának tagjai Szaúd-Arábia, Bahrein, Kuvait, Omán, Katar és az Egyesült Arab Emírségek. Kína olaj- szükségletének mintegy' 40 százalékát fedezi e hat országból. Á szabadkereske­delmi megállapodással Peking hosszú távra akarja biztosítani olajellátását: a kínai kereskedelmi miniszterhelyettes szerint ezzel "új és korlátozások nélküli selyemút létesülne" - utalva ezzel arra a karavánútra, amely egykor Ázsiát és a Földközi-tengert összekötötte. Kína - amely viszonylag szegény stratégiai ásványkincsekben - előrelátó­an próbálja fedezni viharos ütemben fejlődő gazdaságának energia- és nyers- anyagigényét, vélekednek nemzetközi elemzők. Erről tanúskodott Hu Csin- tao (Hu Jintao) elnök április végén tett nemzetközi körútja. Az alapelv: Peking messzemenően politikamentes hozzáál­lást tanúsít gazdasági partnereinek kivá­lasztásában. Miként Csou Ven-csung (Zhou Wenzhong) külügyminiszter-he­lyettes nemrég fogalmazott: "Az üzlet ­Felfüggesztették a világkereskedelmi tárgyalásokat GLOBÁLIS A FIASKÓ A világ befolyásos kereskedelmi hatalmai képtelenek voltak megállapodni a mezőgaz­dasági termények és iparcikkek kereskedelmi liberalizációjának menetéről, vagyis a genfi tárgyalássorozat kudarcba fulladt -jelentették hírügynökségek. Kamal Nath in­diai kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a tárgyalásokat felfüggesztették, és azo­kat " hónapok, évek múlva indíthatják be újra". Celso Amorim brazil külügyminisz­ter "komoly visszalépésnek" nevezte a történteket. Genf, 2006. július 24. Pascal Lamy, a WTO vezetője által összehívott tárgya­lásokon a 25 tagú Európai Unió, Auszt­rália, Brazília, India, Japán és az Egye­sült Államok képviselői vettek részt. A vezető ipari országok Nyolcak csoportja a múlt heti oroszországi csúcstalálkozó­jukon még megerősítette elkötelezettsé­gét a tárgyalássorozat sikerré vitelében, ezt azonban a 14 órás tárgyalásokon nem sikerült tettekkel alátámasztani. A a miniszterek összejönnek, de már nem hivatalos tárgyalásokra, azt vitatja meg a 146 tagú Világkereskedelmi Szervezet (WTO), mi legyen a következő lépés. Ugyan egyet értettek a résztvevők az elvekben, amikről Susan Schwab ameri­kai kereskedelmi megbízott úgy nyilat­kozott, hogy " erőteljes, kiterjedt és ki­egyensúlyozott " kereskedelmi forduló­ra törekszenek, ám egyetlen vezető ke­reskedelmi hatalom nem volt hajlandó kompromisszumokra, hogy a holtpontra jutott tárgyalások beindulhassanak. Ugyan egyes illetékesek az elmúlt na­pokban derűlátóan nyilatkoztak a kilátá­sokat illetően, végül is a frontok megme­revedtek: az Egyesült Államok nem volt hajlandó mérsékelni az amerikai farme­reknek juttatott támogatásokat, illetve ezt csak abban az esetben tette volna meg, ha az Európai Unió mérsékelte volna a mezőgazdaági termények im­portvámját, továbbá a fejlődő országcso­port meghatározó tagjai, Brazília és In­dia vállalta volna az ipari termékek ke­reskedelmi akadályainak lebontását. A 2001-ben a katari fővárosban, Do­hában elindított "dohai kereskedelmi forduló" néven ismert tárgyalássorozat A hirdetés befektetés. Fektessen be a Magyar Szóba! 1-877-A MAGYAR az üzlet. Megpróbáljuk elválasztani a politikát az üzlettől." Hu elnök áprilisi kőrútjának első ál­lomása a legfontosabb kínai olajforrás­nál, Szaúd-Árábiában kezdődött. Innen származik a kínai behozatal 17 százalé­ka, minden hatodik hordó kőolaj. A megkülönböztető figyelem voltaképpen viszonzás volt, hiszen Abdallah szaúdi király - aki tavaly augusztusban lépett a trónra - első külföldi útja nem Washing­tonba, hanem Pekingbe vezetett idén ja­nuárban. Ez a tény egyszerre jelezte a 2001. szeptember 11. nyomán lehűlt amerikai-szaúdi viszony hőfokát és a pekingi kapcsolat fölértékelődését. Öt évvel ezelőtt a kínai-szaúdi kereskede­lem értéke alig 200 millió dollár volt - tavaly elérte a 14 milliárd dollárt. A Perzsa(Arab)-öbölben Szaúd-Ará- biát Irán követi a rangsorban: onnan származik a kínai olajimport 10-15 szá­zaléka. A közel-keleti válság tartós meg­oldatlansága és az iráni atomenergia­program miatti nemzetközi vita élező­dése ugyanakkor arra ösztönzi Kínát, hogy szaporítsa beszerzési forrásait. En­nek nyomán Afrika is bekerült a pekin­gi külpolitika látókörébe. Ezt jelezte Hu elnök útiterve, amelyen három afrikai ország is szerepelt: Alarokkó, Nigéria és Kenya. Az utóbbi fővárosában Hu megállapodást írt alá, amelynek értel­mében kínai cégek olaj- és gázlelőhe­lyek után kutathatnak a kelet-afrikai or­szág tengerpartja mentén. célja az lett volna, hogy a kereskedelmi korlátok valamennyi szektort érintő le­bontásával ösztönözzék a globális fellen­dülést és javítsanak a fejlődő világ ex­portlehetőségein. A fejlett és a fejlődő országok, illetve az USA és az EU kö­zötti ellentétek miatt azonban mindezt nem lehetett megvalósítani. Az ország­csoportok kitartanak álláspontjaik mel­lett, miközben a résztvevők kifutnak az időből. Legfeljebb 2007 közepéig kelle­ne elfogadható javaslatokat kidolgozni, George W. Bush amerikai elnök ugyanis csak eddig a határidőig fogadtathat el a kongresszussal viszonylag könnyen egy átfogó kereskedelmi megállapodást. A szakértők emlékeztetnek a kilenc­venes évek válságára. Akkor az előző, az uruguay-i forduló néven ismert, 1986- ban beindított tárgyalássorozat futott ki az időből, és azt végül csak 1993-ban tudták befejezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom