Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-21 / 261. szám

H Drótnövesztő baktériumok MINDENT TUDNAK Amerikai kutatók áramfejlesztő baktériumokat saját méretüknél százszor hosszabb, elektromosan jól vezető hajtások, "drótszálak" növesztésére késztettek. A felfedezés, hogy oxigénhiányos környezetben egész sor baktérium villanyárát szerű, elektro­mosan vezető nyúlványokat növeszt, fontos előrelépés a hatékonyabb biológiai áram- fejlesztők készítése felé vezető úton. _______________TUDOMÁNY ___ 12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Húsevő kenguru Sydney, 2006. július 12. Hatalmas agyarak­kal rendelkező, "gyilkos kenguru" fosz- szüiájára bukkantak ausztrál paleontológu­sok a kontinensország északnyugati részén, Queensland államban. Az első becslések alapján 10-20 millió évesnek tűnő, megköve­sedett maradványok elemzése során kitűnt, hogy a térségben akkor élt kenguruszerű ál­latoknak alig volt közük a ma élő kedves er­szényesekhez - jelentette ki Michael Archer, a Új-Dél-Wales-i Egyetem professzora. En­nek az állatnak jól fejlett, izmos állkapcsa, húsevő fogazata volt, alkalmas a csontok szétroppantására, és áldozata húsának szét- marcangolására. A táplálékszerzés megköny- nyítését farkaséhoz hasonló, agyarszerű, ha­talmas szemfogai szolgálták.A kutatók az ős­kenguru testfelépítése alapján arra a követ­keztetésre jutottak, hogy annak a mozgása sem sokban hasonlított kései utódaiéhoz, ugyanis nem ugrált, hanem erősen fejlett, mellső lábai segítségével galoppozott. Mexikói vikingek Mexikóváros, 2006. július 14. Arturo Ortega Blake mexikói író szerint nem a spanyolok, hanem a vikingek érkeztek először az orszá­gába. "Európában már teljesen elfogadták azt az elméletet, amely szerint Leif Thorvaldsson és Bjami Herjolfsson fedezték fel Amerikát, ideje lenne nekünk is újraír­nunk a történelmünket" - mondta Arturo Ortega Blake író, közgazdász. Blake szerint a vikingek már a tizenegyedik században elha­józtak Amerikáig, a spanyolokkal ellentétben "valóban felfedezték azt", és - míg az 1492- ben érkező Kolumbusz Kristóf és csapatai leigázták az őslakosokat -, a germán harcosok csak kereskedtek velük. Leif.El hijo de Eric (Leif.Erik fia) című történelmi regényét ki­lenc viking eposzra, (úgynevezett sagákra) alapozta, az ezekben elmesélt hőstetteket ugyanis több Kanadában talált állatbőrbe is belevésték. A germánok ott jártáról tanúsko­dik ezen kívül számos régészeti lelet: díszfé­sűk, gombok, késmarkolatok. Blake hivatko­zik még Herjolfsson Amerika-térképére is, amelyet a londoni British Museumban állí­tottak ki. Még élesebb látás lézerrel 2006., július 12. A lézeres szemsebészet, egy új technológia bevezetésével, a szaruhártya alakjának átalakításával, még nagyobb látás- élességet tesz lehetővé - írja a New York Ti­mes egészségügyi melléklete. A Lasik nevű lézeres szemsebészet technológiai újdonsá­gáról az amerikai lap megjegyzi, hogy még "személyre szabottabban" nyílik mód a na­gyobb pontosságú látáskorrekcióra. Az úgy­nevezett hullámszkennelés segítségével elké­szítik a páciens látásának "ujjlenyomatát" , amin látszódik a szem legkisebb egyedi elté­rése (anomáliája). A pontos rajzolat alapján azután értékelni, majd korrigálni tudják a ki­mutatott eltérést. Az irányított lézer véko­nyabb, egyenletesebb méretű lemezeket tud hasítani, az úgynevezett korrekciós lézer - változó méretű sugaraival - pedig alkalma­sabb arra, hogy átformálja a szaruhártyát. Olyan esetekben is precízen tartja a műtéti célpontot, ha a beavatkozás közben a páciens szeme esetleg elmozdul. A tökéletes éleslá­tást remélő pácienseket azonban arra figyel­meztetik a szakemberek, hogy ennél is adód­hatnak szövődmények. Milánó, 2006. július 13.Tizennégy terrakotta edényben maradtak meg 4000 év óta illatszer lerakódások és a ku­tatóknak többet sikerült közülük azono­sítani, sőt, reprodukálni. Ilyen a keserű mandula, a levendula, a vadrózsa, a mir­Budapest, 2006. július 12. A környe­zetbarát áramtermelésnél szóba jövő, cukorral vagy szennyvízzel táplálkozó baktériumok anyagcseréjük során az üzemanyag atomjaiból elektronokat ra­gadnak el, s ezeket a keverékben lévő oxigénnek vagy fématomoknak adják le. Az elektronátadás áramot jelent, és ha a baktériumokat elektródához sike­rül kapcsolni, a mikrobiológiai üzem­anyagcella áramot termel. Ha a baktéri­um közvetlen közelében nincs elég fém­atom, a baktérium nem tud elég üzem­anyagot fogyasztani és következéskép­pen elég áramot sem tud termelni. A jó hatásfokú biológiai áramfejlesztő cellák készítésének az az akadálya, hogy az egyes baktériumok áramát nem lehet jól elvezetni, mert kis méretük miatt csak kevés baktérium érintkezhet az elektródákkal. túsz, a szurokfű, a kamilla. Meglepeté­sükre még petrezselyem, rozmaring és babér esszenciát is felfedeztek. Ez utób­biból a pyrgosi műhelyben kétfélét is gyártottak: egy könnyebb illatot a virá­gokból és egy nehéz, hódítót a fekete bo­gyókból - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. A szakemberek megállapították, hogy az előállításnál minden illat vonatkozá­sában alapvető szerepe volt az olívaolaj­nak. Az alapnövényeket ebben áztatták. A leletek között volt egy desztillátor, amely még most is működő állapotban van. A nagy terrakotta szerkezet a kö­zépkori lombikhoz hasonlít. Az illatszer­készítést ennek segítségével és az ókori leírások alapján (Plinius is beszámolt er­ről) a kiállításon, a látogatók szeme előtt mutatják be a kutatók. A maradványok elemzése azonban még korántsem fejeződött be. A kuta­tók meg vannak győződve arról, hogy valamelyik edényben megtalálják a ciperum nyomait is. Ezt az illatszert is Cipruson állították elő és híres volt az antik korban az egész világon. Ezen a problémán segíthet egy Ame­rikában dolgozó biológus, Yuri Gorby (Pacific Northwest National Labora­tories, Washington állam) módszere. Yuri Gorby és munkatársai bejelentet­ték, hogy a biológiai áramfejlesztés célja­ira számításba jövő Shewanella oneiden- sis baktériumokat sikerült drótszerű nyúlványok növesztésére késztetni. Az ötletet az adta, hogy az anyagcse­réje során szintén elektront leadó "Geo- bacter sulfurreducens" baktériumfajnál már régebben megfigyelték, hogy bizo­nyos körülmények esetén elektromosan jól vezető nyúlványokat növeszt, hogy a távolabbi fématomokat is elérhesse. Gorby és munkatársai a baktériumo­kat olyan kádakban tenyésztették, ahol pontosan szabályozni lehetett az oxigén mennyiségét. A kevés oxigén miatt a baktériumok 50-150 nanométer átmérő­jű és többször tíz mikron hosszú nano- drót nyúlványokat növesztettek, azaz a baktériumok anyagcseréjük érdekében eredeti hosszuk százszorosának megfele­lő távolságra nyújtózkodtak, hogy minél több fématommal léphessenek kapcso­latba. A kutatók hasonló módon dróto- sodásra tudták serkenteni a Syne- chocysitis foto-szintetizáló baktériumot is - jelentette a The New Scientist című angold tudományos folyóirat online ki­adásában. 2006. JÚLIUS 21. Keveset alszanak az emberek Washington, 2006. július 16. Az emberek kevesebbet alszanak, mint kellene, és kevesebbet annál, mint azt ők maguk hiszik - állapította meg a Chicagói Egyetem egyik tanulmá­nya. Az American Journal of Epide­miology' című szakfolyóiratban kö­zölt elemzés szerint a nők kevesebbet alszanak, mint a férfiak, az pedig mindkét nemre vonatkozik, hogy' a napi alvásidő tartama évtizedek óta csökken, márpedig ez árt az egészség­nek. A felmérésben részt vevő ala­nyok átlagosan naponta hét és fél órát töltenek ágyban, ám a karjukra rögzí­tett mozgásjelző készülék, az úgy'ne­vezett aktigráf adatai szerint ebből az időből is ténylegesen csak 6,1 órát al­szanak. A fehér bőrű nők a maguk 6,7 órájával lényegesen többet töltöttek álomban, mint a fehér bőrű férfiak: ők csak 6,1 órát aludtak. A színes bő­rű nőknél az átlagos alvásidő csak 5,9, a színes bőrű férfiaknál pedig csak 5,1 óra volt. A kevés alvás koncentrálási, tanu­lási nehézségekkel és a figyelem gyengülésének problémáit hozza ma­gával. Más tanulmányok szerint a krónikus alváshiány összefüggést mutat a túlsúlyossággal, cukorbeteg­séggel és a magas vérnyomással is. A hirdetés befektetés. Fektessen be a Magyar Szóba! 877- A MAGYAR hirdetes@ahid.com I Négyezer éves illatszerek kiállítása RÉGI IDŐK ILLATAI Az olaszországi Treviben kiállítás nyílt azokból az illatszerekből és készítésükhöz hasz­nált eszközökből, amelyeket Cipruson, a pyrgosi ásatásoknál találtak olasz kutatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom