Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-21 / 261. szám

A NAGYVILÁG HÍREI H Az izraeli légierő ismét bombázta Bejrútot HÁBORÚNAK TŰNK Izraeli harci gépek lapzártánk előtt ismét bombázták By rút déli külvárosait, a síita Hezbollah fellegvárat. Egy orosz Kelet-kutató szerint Izrael valójában Iránra való csapásmérést készít elő libanoni háborújával. 4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Törökország: KURDELLENES OFFENZÍVA Ankara, 2006. július 18. A törökországi kurd lázadók észak-iraki támaszpontjai el­len irányuló katonai offenzíva tervezésére utasította a török kormány a hadsereget - jelentette a török média. Törökország kato­nai és polgári vezetői rendkívüli tanácsko­záson vitatták meg az autonómiát követelő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) gerilláinak egyre fokozódó támadásait. Ankara felszó­lította az Egyesült Államokat és Irakot, hogy lépjen fel a török területen rendszere­sen portyázó kurd gerillák ellen, illetve burkoltan azzal fenyegetőzött, hogy ha az ügyben nem lesz haladás, akkor megtá­madja a kurdok észak-iraki bázisait. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök fel­háborodásának adott hangot amiatt, hogy kurd gerillák a megelőző négy nap alatt 13 török katonát öltek meg. Letette az esküt az új lengyel kormányfő Varsó, 2006. július 14. Letette hivatali es­küjét az új lengyel kormányfő, Jaroslaw Kaczynski ikertestvére, Lech Kaczynski ál­lamfő előtt. A vezető lengyel kormánypárt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke az egy hete lemondott Kazimierz Marcinkiewiczet követi a mi­niszterelnöki székben. Az új kormányfő lé­nyegében nem változtatott a kabinet össze­tételén, csupán a pénzügyminisztert váltot­ta le, míg a PiS eddigi frakcióvezetőjét, Przemyslaw Gosiewskit a kormány mun­kájának összehangolásáért felelős minisz­terré nevezte ki. Grózia: kérek az orosz BÉKEFENNTARTÓK KIVONÁSÁT Moszkva, 2006. július 18. Az orosz béke- fenntartók kivonását követelte a grúz par­lament a szakadár Abbáziából és Dél- Oszétiából, Mihail Szaakasvili elnök pedig azt mondta, hogy orosz kollégájával, Vla­gyimir Putyinnal tervezett találkozója után hoz végleges döntést a kérdésben. Á grúz parlament felhívta a kormányt, hogy indít­sa be az orosz parancsnokság alatti béke- fenntartók kivonásának procedúráját, fel­bontva a missziójukra vonatkozó szerződé­seket. A grúz parlament korábban is hozott hasonló határozatokat, de ezeket a tbiliszi kormány nem fogadta meg. Szaakasvili azonban érdeklődést mutatott egy olyan kijevi ajánlat iránt, amely az orosz katonák ukránokkal való lecserélését irányozta elő. JÓVÁHAGYTA A LITVÁN PARLAMENT AZ ÚJ KORMÁNYT Vilnius, 2006. július 18. Bizalmat kapott a parlamentben az új litván kormány, az or­szág első kisebbségi kormánya a független­né válás óta. Két tartózkodás mellett, 49 el­lenében, 58 szavazattal hagyta jóvá a tör­vényhozás Gediminas Kirkilas balközép koalícióját. A szavazás megnyeréséhez a je­len lévő képviselők egyszerű többségére volt szükség. A Szovjetunió felbomlása és a függetlenné válás utáni 14. litván kor­mányt adó koalíciónak 53 mandátuma van a 141 tagú parlamentben, azonban számít­hat a konzervatív képviselők egy részének támogatására. Az új miniszterelnök az eurózónához való csatlakozást jelölte meg elsődleges külpolitikai céljaként. Bejrút, 2006. július 18. A libanoni fő­város lakói hatalmas robbanásokra éb­redtek, amelyek 10-12 percenként kö­vették egymást. Fekete füst emelkedik az ég felé a naponta megújuló izraeli lé­gi csapásoktól kősivataggá változtatott dél-bejrúti negyedekből. A légierő mel­lett a haditengerészet rakétákkal is lövi Bejrútot. A város fölött alacsonyan szál­ló rakéták pánikot keltenek a lakosság körében. Sivítanak a mentők és tűzoltók szirénái, amelyek a robbanások helyszí­neire igyekeznek. A levegőben égésszag terjeng. Az izraeli légierő egy libanoni lakta­nyát is bombázott a Bejrútot övező dombokon. A libanoni hadsereg szóvi­vője szerint a támadásnak áldozatai is vannak. A laktanya a Bejrúttól mintegy tíz kilométerre keletre fekvő Dzsam- húrban helyezkedik el, nem messze a baabdai elnöki palotától és a védelmi minisztériumtól. Az izraeli hadsereg már második napja támad libanoni kato­nai állásokat és objektumokat. Az ország északi részén fekvő Tripoliban az elmúlt 24 órában 6 libanoni katona halt meg, és 15 bajtársuk megsebesült. Dél-Libanonban legkevesebb 13 pol­gári személy vesztette életét annak kö­vetkeztében, hogy otthonukat lerombol­ták az izraeli légi csapások. Rendőrségi és kórházi forrásokra támaszkodó részle­ges adatok szerint az izraeli támadások Szöul, 2006. július 16. "Köztársasá­gunk élesen elítéli, és határozottan visz- szautasítja az ENSZ BT határozatát, az Egyesült Államok ellenséges politikájá­nak a termékét, és a legcsekélyebb mér­tékben sem tekinti azt magára nézve kö­telező érvényűnek" - idézte vasárnap a KCNA hírügynökség a phenjani kül­ügyi tárca közleményét. Észak-Korea "minden lehetséges mó­don és eszközzel fokozni fogja önvédel­mi célzatú elrettentő képességét, miután az Egyesült Államok ellenséges maga­tartásának köszönhetően a helyzet elérte a legsúlyosabb stádiumot" - hangoztatja a phenjani közlemény. Az egyhangúlag elfogadott, 1695-ös számú BT-határozat azt követeli Phen- jantól, hogy függessze fel ballisztikus ra­kétaprogramjával összefüggő minden te­vékenységét. Felszólítja az ENSZ-tagor- szágokat, hogy akadályozzák meg az Eszak-Koreába irányuló rakéták vagy rakétákkal kapcsolatos cikkek és anya­gok exportját, illetve az onnan érkező hasonló importot. Követeli továbbá, nyomán hétfőn 59 polgári személy ve­szítette életét Libanonban, míg a hadjá­rat kezdete, július 12. óta ez a szám 208- ra nőtt. Azóta 448 polgári személy sebe­sült meg. Izrael megtorlásul indított át­fogó támadást a szomszédos ország ellen azután, hogy két katonáját foglyul ejtet­te és elhurcolta a síita Hezbollah libano­ni gerillaszervezet. Egy orosz Kelet-kutató szerint Izrael valójában Iránra való csapásmérést ké­szít elő libanoni háborújával. hogy Phenjan térjen vissza a rakétaprog­ramjával foglalkozó hathatalmi tárgyalá­sokhoz, és a lehető leggyorsabban ismét csatlakozzon az atomsorompó-egyez- ményhez. Dél-Korea szintén támogatásáról biz­tosította a BT határozatát. A szöuli kül­ügyminisztérium közleményében emel­lett felszólította északi szomszédját, hogy állítsa vissza a rakétatesztekre be­vezetett, önmaga vállalta egyoldalú mo­ratóriumot, és kerülje az olyan lépése­ket, amelyek a feszültség további élező­déséhez vezethetnének. Egy neve elhallgatása mellett nyilat­kozó védelmi minisztériumi illetékes el­mondása szerint Szöul új rakétavédelmi parancsnokság létrehozását tervezi. Kína a hathatalmi - maga Kína, vala­mint Észak-Korea mellett az Egyesült Államok, Oroszország, Japán és Dél-Ko- rea részvételével kezdett - tárgyalások­hoz való visszatérésre szólította fel Phenjant. "Reméljük, hogy minden érintett fél fordulópontnak tekinti ezt (a BT-döntést) és együttes erőfeszítéseket 2006. JÚLIUS 21. A libanoni-izraeli konfliktusövezet­ben zajló események valóságos kataszt­rófával fenyegetik az egész Közel-Kele­tet. Lerombolják Libanon egész infra­struktúráját: utakat, hidakat, lakóháza­kat, közétkeztetési üzemeket és sok min­den mást. S mindez olyan módszeresen történik, mintha csak az izraeli vezető­ség meggondolatlan lépésekre akarná ra­gadtatni az arab vezetőket - ecsetelte Viktor Mihin akadémikus a Novije Iz­vesztyija című liberális orosz lap keddi számában, megjegyezve, hogy az izraeli hadsereg jogszerűtlen erőalkalmazását még George W. Bush amerikai elnöke is elismerte (amennyiben mérsékletre in­tette a zsidó államot). Ezek az izraeli ak­ciók sokkolhatják azokat, akik nem lát­ják, hogy mögöttük távolabbi, hatalma­sabb cél áll, mégpedig Irán. Tel-Aviv nagy regionális háborúra is elszánhatja magát, hogy megsemmisítse az iráni atomprogra­mot, amely létében fenyegeti a zsidó álla­mot - fejtegette az orosz kutató. Az izraeliek a napokban valószínűleg fokozzák Libanon bombázását, provo­kálva Szíriát, amely ez esetben aligha maradhat kívül. Izrael, amely a folya­matos amerikai fegyverszállítások jóvol­tából erőfölényben van, győztesen kerül ki a szíriaiakkal való csatából és akkor Teherán kerül sorra - vélte Mihin. Az izraeliek nem véletlenül hangoz­tatják, hogy a Hezbollah által használt rakéták iráni eredetűek és iráni szakem­berek kezelik őket. Az Egyesült Álla­mok megint figyelmeztet majd, hogy iráni válaszcsapás esetén működésbe lép az amerikai hadigépezet. Ezzel Amerika megoldja feladatait a Közel-Keleten. Szíriát megbüntetik, Iránt szétzúzzák és ezzel leveszik a napirendről Teherán atomprogramját - magyarázta az orosz elemző. tesznek" a tárgyalásokhoz való mielőbbi visszatéréshez - áll a pekingi külügyi szóvivő interneten közzétett közlemé­nyében. Az Egyesült Államok szerint az Észak-Koreáról elfogadott határozat egyértelmű üzenet Iránnak is. John Bol­ton amerikai ENSZ-nagykövet New Yorkban kijelentette: az a tény, hogy a BT egységes volt a rakétaprogram ügyé­ben, "nagyon fontos jelzés" minden olyan országnak, amelyek a tömegpusz­tító fegyverek terjedésében érdekeltek, miként Irán is. M Phenjan fittyet hány a BT elítélő határozatára REJTETT FÉLELEM Eszak-Korea visszautasítja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szombati határoza­tát, és továbbfolytatja rakétaprogramját - közölte a kommunista ország külügymi­nisztériuma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom