Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-14 / 260. szám
18 MAGYAR SZÓ —A HÍD Melléklet 2006. JÚLIUS 14. L Praszna Mária Honfoglalás Attila fejedelem, a király, 403-ban született! Múlt időkön elmélkedem, Hazám, a múlt, a jelen, a jövő oly fontos! Rég volt ez már, lassan ezer éve, barbárság egyetemes történelme. Őseink földet, legelőt keresve, harcok és vérük kiontásával, a vándorló, gyilkoló, pusztai nép előtt, az új haza, a zsákmány a cél. Az Ural és a Kaspi tenger között, Európában nemcsak hódított, de magával ragadta mindazokat, mely népeket útjában talált. Uraitól Dunáig egy birodalom, mind a hun királyé, ki fejedelem. Óriási birodalom, földje jó, erdők, mezők sokasága bő! A Volga folyótól a Kaukázus hegységig terjedő területén a Volga, a Don folyó! Letelepedtek! ősi módon éltek! Lovon közlekedtek, sátorban laktak. Eleimet szereztek, barmot tartottak, vadásztak, halásztak, harcoltak. Sok győzelmet arattak. A szomszédos népek félelme nagy, harcmodoruk miatt! íj, nyíl ritkán tévedett el! A támadásokat sorra visszaverték! E nemzeten uralkodott a békesség! Mígnem egyszer vadászat közben, Hunor és Magyar előtt" Csoda szarvas" termett! Mocsaras vidékre leltek, Azt birtokba vették! Szomszédságuk: besenyők és kun nép fiai lettek! A szittya nép sokasodott, nyugat felé nézegetett, ú hazát keresett! Majd a Tisza folyóig eljutott, szekerekkel, sátrakkal, családdal! így érkeztek meg PANNÓNIÁBA: a hunok! Támadás- támadást követve hullottak sok százan ezren, Mindkét oldalon. Győzelmet arattak, a vakmerő hunok" Isten ostorának", ellenállni senki, soha nem tudott! Vezérük Attila! Királlyá kiáltották, 434 körül, címerén turulmadár díszelgett! Fénylett! Mint Népek feletti dicsősége! Hadjáratok győzelme! Pompák-pompája! Alacsony termete, fekete szeme, szigorúsága, ravaszsága a hun és az idegen nemzetfiak igaz tiszteletét bírta, adakozó, * * osztogató tulajdonságát csodálta minden nép, mert a hunok dicső, hű királya gazdagsága ellenére, saját nemzetével sátorban élt, lóháton járt, velük evett; védelmezett nőket, gyermekeket! Úgy harcolt, Attilától az Árpád-házi szentekig Szerk.: Enyedi Béla Előszó helyett Ha végigtekintünk az Arpád-ház családfáján, akkor azt látjuk, hogy igen szerteágazó, ágai, hajtásai, levelei - mennél messzebb kerülnek az eredettől - egyre inkább eltérőek. Erős férfi vonalak mellett megférnek a gyengébbek, az igazi királynék mellett előfordulnak az inkább lelki életet élő nők is. E kötetet olvasva egymástól sokban különböző művész találkozását figyelhetjük meg: írók, költők, festőművész, főiskolai tanárok, történész, irodalmi kör vezetője, egyetemi hallgató, esztéták, a pápa költője ... adtak randevút egymásnak a célból, hogy együtt tisztelegjenek az Árpád-házi szentek előtt. E-ház nagy büszkesége a magyarságnak, a Szent Magyar Család pedig az egész világon csak a názáretihez hasonlítható. Az Arpád-ház leszármazottjainak, miután megszilárdítottak egy országot és államkeretet, felneveltek egy nemzetet - férfias kormányzással éppúgy, mint nőies áldozattal, kardcsapásokkal és könnyekkel, építkezések nagyszabású eszméivel és konyhában való súrolással egyaránt - nem maradt több tennivalójuk. Ha tovább élnek, talán bábkirályok lesznek a megváltozó társadalmi viszonyok között, vagy abszolút módon uralkodó zsarnokok, akik tönkretehetik őseik emlékét. De így, mint okos és önérzetes drámai hősök, a kellő pillanatban vonultak vissza a történelem színpadáról. Alig több mint tíz művész vállalkozott arra a feladatra, hogy érzékeltesse múltunk egy töredékét. Az, hogy sikerült-e, azt döntse el az, aki ezen antológiát a kezébe veszi, az OLVASÓ, de a "SZENT" cél érdekében végzett közös munka jól összekovácsolta a kis csapatot, hiszen olyan művészek vállaltak részt e munkából, akiket a téma és a kis közösség megihletett. Bevezetés Attila fel- és lemenői * ... a Dulo nevű dinasztia, amely az óbolgár királylaj sírom és a kínai évkönyvek szerint is az ie. 3. században tűnt fel Ázsiában, a mai Mongólia területén, a hunoké volt... Lovaikon szoktak járni, gondolkodni, álldogálni és beszélni. Természetük dölyfös, lázadó, csalárd és szemtelen... Mindig hajlamosak idegenek elleni vagy otthoni felkelésre; természetüknél fogva hallgatagok, s készebbek a cselekvésre, mint a beszédre... A honfoglaló magyarokhoz hasonló módon, könnyű lovakon szélsebesen rohanó, ellenállhatatlanul nyílzáporozó, útjában mindent legázoló hun nép hatalmas birodalomban egyesítette a sztyeppék összes népét... A fejlett kínai történetírás és kultúra jóvoltából azonban többet tudunk ezekről a korai hunokról. Első uralkodójuk Tuo-man, akit fia Mao-tun leleményességével, bátorságával és kegyetlenségével múlt felül, és így jutott apja trónjához. Leigázta az összes szomszédos népeket, akikről úgy vélekedett, hogy ezek most már mind hunok, s valamennyi íjfeszítő nép egyesült... Mao-tun birodalma végérvényesen csak ie. 48-ban omlott össze, Kína győzött felette, és az európai hunok csak hosszú idővel később, a 4. század végén tűnnek fel, a Don környékén élnek, innen indulnak Európa nagy részének meghódítására, de a tudomány még máig sem tisztázta az ázsiai elődökkel való rokonságukat... Az a vérszomjas harc, mely már Mao- tun uralomra jutását is jellemezte, évszázadokkal később sem változott, apa és fiú, idősebb és fiatalabb fivér rendre egymás életére törtek az egyedül történő uralkodás érdekében.. .Mint ahogy valaha Mao-tun és azután bizonyára még számtalan utóda, úgy Attila, a nagy fejedelem is mesterien ki tudta használni a félelemkeltés eszközeit... Priszkosz rétor, aki 448-ban a keletrómai birodalom egyik követségének tagjaként személyesen tapasztalhatta meg Attila vendéglátását, figyelemre méltó képet fest a barbár fejedelemről. A hun király udvarában volt alkalma tapasztalni, hogy milyen, valójában szinte földöntúli tekintély vette körül azt az uralkodót, akinek hatalmas birodalma előtt Bizánc és Róma egyaránt hódolt. Pedig Attila nem hangoskodott, nem fenyegetőzött díszes, fából készült palotája falai között, a lakomákon, sőt, hallgatagon, komoran ült, szája nemcsak mosolyra nem húzódott, hanem még szóra is alig nyílt. Még a meghódított népek királyai is mint a szolgák engedelmeskedtek neki, és saját fia, Ellák sem mert a szemébe nézni! Tekintetével irányította egész környezetét, akik valamennyien úgy viselkedtek, mint akik nincsenek biztonságban saját életük felett... S ennek valószínűen volt is alapja, Attila nem túrt ellenkezést, és haragjának kitörései sok áldozatot követeltek. De feljegyezték azt is, hogy a hozzá folyamodókkal mindig kegyesen bánt. Volt olyan görög is, aki hunná lett udvarában, és saját kijelentése szerint nem cserélte volna el helyzetét egykori, bizánci helyzetével. Míg Bizánccal szemben kezdettől könyörtelen volt, és egyre többet, egyre lehetetlenebb dolgokat követelt, hogy hogy a világot félelem szállta meg! Sok ország önként adót fizetett! Róma!- Is hozzá békekövetet indított, a szent város könyörgéssel szólva, védettséget élvezett! Karddal a kezében a pápa feje fölött, két angyal fenyegetőn Attila király felé közeledett! Megijedt! Megkímélte Rómát, békét, békességet teremtett! Pannóniába térhetett! rómaiaknak is hódítója lett! Hunok vezére! Király! Attila! Magyarországon, birodalmában, 453-ban halt meg, mikor lakodalmát ülte! Halálmegvető, nagyszámú, gyors, lovas nép, az egész barbárság megdöbbenés, harci művészetekben nincs vetélytárs, hol megjelenik, mögöttük leigázás. A többi fejedelem s minden népe leigázva, Fegyverkötelessége fennállt, szolgája és hűbérese Attila fejedelemnek, királynak.^^ Több volt ő diadalmas, okos, hatalmas nagyvezérnél. Székhelyét hazánk jelentette. A Tisza mellett telepedett le. Innen uralkodott, innen tartotta féken Keletet- Nyugatot, az egyesített országot. Feleségei közé vette a burgund király lányát: Ildikót. Féltett íja kettépattant azon az éjszakán, úgy, ahogy azt a keleti császár előre megálmodta. A jóslat beteljesült! Hármas koporsó lett, nyughelye: az első belső arany, a második ezüst, a harmadik vasból készült. Jelképezték hatalmát, minden nép fölötti fényes győzelmét, hatalmasságát földiek fölött! Katonái, mikor a sírt betemették, íjászok nyila végzett velük, azok, kik eltemették is mind meghaltak. Attila! - a hunok nagy királya, titkos-holdas éjjen került a földbe, fegyverek, kincsek kerültek melléje, sírhelyét azóta senki nem találta, lón emiatt is békés nyugodalma! Mély örök álmában soha! Soha! Emberfia már nem zaklathatja, csendes Halállal tért nyugovóra! Drága kincsei közül Ránk maradt, tollas buzogánya, őt védő pajzsa. Sírhelyét homály fedi, keresik de eddig még máig sem találták! Tény azonban az: elsőként foglalta el mai hazánk csodás területét!!! L Praszna Mária Honfoglalás
