Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-07 / 259. szám
20 MAGYAR SZÓ-A HÍD Közélet 2006. JÚLIUS 7. Verespatak Hornok Ernő Verespatak címmel Homok Ernő újságíró tollából könyv jelent meg a már a római korban is aranybányászatáról ismert erdélyi településről. Sajtóbemutatóját a szerző a Greenpeace környezetvédő szervezettel közösen, a Magyar Sajtó Házában tartotta. A 150 fényképpel illusztrált mű Verespatak mai helyzetét és állapotát mutatja be, ugyanakkor a korabeli fotók a múltat is megidézik. A településre tervezett aranybánya mellett és ellen szóló véleményeket szintén közli. A könyv egy különös kirándulásra, az Erdélyi-Szigethegység városkájába, az ott zajló és hírhedtté vált események folytán középpontba került Verespatakra kalauzolja az olvasót. Az ősi település az utóbbi néhány esztendőben azért került a figyelem homlokterébe, mert egy kanadai-román cég a román államtól megszerezte a jogot a verespataki földben található arany- és ezüstkészlet külszíni kitermelésére, a város lakóit azonban a munkálatok megkezdése előtt a kitermelés érdekében el kell költöztetni, sőt a szomszédos völgyben, Szarvaspatak falucska helyén egy hatalmas cia- nidtározót is megépítenének... A Verespatakra látogatót döbbenetes látvány fogadja. A hajdan gazdag bányászváros düledező, lerobbant, elhagyott épületeinek Monarchia-korabeli bája azonban még ma is szembetűnő. Abban az időben a városka szűk utcái mentén módos emeletes házakat is emeltek, külön utcái voltak a bányapolgároknak, a bányatiszteknek és a kereskedőknek. Am a városközpont építészeti öröksége mára végveszélybe sodródott. A próbafúrások ugyanis arról tanúskodnak, hogy az épületek alatt jelentős aranykészletet rejt a föld. A kitermelés érdekében pedig el kell költöztetni a települést! Az otthonukban, a településen maradt emberek szeméből riadt keserűség és kilátástalanság árad. A forradalom után Romániában felhagytak a hagyományos bányászattal. Ott is elmúltak azok az idők, amikor a bányaszájaknál hajnalonként a bányászok százai gyülekeztek, s a tárnákból kitermelt kőzetanyagot csillékkel küldték a felszínre. Ma már a legtöbb helyen a külszíni fejtés dívik, s a kirobbantott kőzetet hatalmas teherautók szállítják a feldolgozókba. Emiatt az elmúlt évtizedben egyik napról a másikra Románia-szerte bányászok ezrei kerültek utcára. Furcsa városka ez a Verespatak. A végletek városa, mint ahogyan Románia is a szélsőségek, a szegénység és a gazdagság országa, az ökrösszekereket türelmetlenül kerülgető Mercedesek világa. Az egyszerű ember meg csak nézi-nézi a verespataki kocsma teraszán okoskodó ittas rendőrt, aki tányérsapkával a fején, kempinggatyában és koszos trikóban teszi a törvényt... Az aranykincs fölötti világban élő, kiszolgáltatott lakosság eleinte fel sem fogta, mi végre is kényszerülnek eladni a házaikat a kanadai-román cégnek, miért kell elköltözniük a lakóhelyükről, odahagyniuk a temetőkben nyugvó őseiket? Kezdetben nagy pénzeket ajánlottak fel és fizetettek ki az ingatlanokért. Akik először csaptak a cég képviselőinek a tenyerébe, azok jól jártak, az otthonukhoz csökönyösen ragaszkodókat pedig előbb-utóbb meggyőzte a suttogó propaganda, hogy bizony, urániumot is találtak a hegyen, az itt maradókat úgyis 'megmérgezi a sugárzás"... A történelmi Verespataktól néhány kilométernyire már épül a másik Verespatak: azoknak, akik nem kívánnak távolabb költözni, komfortos, kanadai stílusú házaik lesznek. Új közintézmények, utak épülnek, hozzájuk csatornahálózatot is ásnak. Modem technológiával bányászszák majd az aranyat, és lesznek, akik az új vállalatnál jól fizető munkát kapnak. A derék verespatakiak végignézhetik, amikor kirobbantják és elhordják a hegyeik szívét, s hogy a munka heve a római kori bányászat már fellelt, illetve még feltá- radan nyomait is örökre elemésztheri. És láthatják, miként omlanak porba az óváros római katolikus, református és unitárius templomai, ahogy velük együtt az őket környező régi temetők is sírkövestül, mindenestül a múlt ködébe vesznek. A New York-ban tartózkodó szerző június 29-én a Magyar Ház könyvtárában, július 2-án pedig a passaic-i református közösségben mutatta be Verespatak című könyvét és az erdélyi városról készült fotóit. EMI-tábor Délvidéken is! A tavalyi nagy sikerű erdélyi rendezvény után idén, 2006. július 7-9. (péntekvasárnap) között a délvidéki Palicsfürdőn is nemzeti tábort szervez a kárpátmedencei magyar fiatalokat tömörítő Egyesült Magyar Ifjúság (EMI). A pali- csi tó melletti autókempingben három napon át rockkoncertek, táncház, történelmi előadások, közéleti viták, rovásírás-oktatás, borkóstoló, s további változatos programok várják az érdeklődőket. Koncertfellépők: a magyarországi Romantikus Erőszak és az Ismerős Arcok, valamint az erdélyi Transylmania zenekar és a délvidéki Juhász népzenei együttes. A rendezvény fővédnöke: Dr. Becsey Zsolt, a Fidesz-MPSZ Európa Parlamenti képviselője. Jelen lesz és előadást tart többek között Wittner Mária 56-os hős és Matuska Márton, a 44-es szerb vérengzések kutatója is. Belépődíj egy napra 200 dinár, három napra 500 dinár. Érdeklődni a 0641903168-as telefonszámon, e-mailben az emi@freedom.hu címen, valamint a tábor honlapján: www.emitabor.hu lehet. Mindenkit szeretett vár az EMü Fizessen elő a Magyar Szóra! Töltse ki szelvényünket MOST, és postázza a szelvényen megadott postacímre! Magyar Szó - A Híd megrendelőlap □ egy évre □ fél évre □ negyedévre □ money orderen □ csekken Magyar Szó - A Híd SZälTiarä Előfizetés NY City USA Külföld Egy évre $40 $40 $45 Fél évre $20 $20 $26 Negyedévre $13 $13 $20 Cím: Magyar Szó - A Híd 4809 Ave N, Suite 169, Brooklyn, NY 11234 - 3711 Név:................................................................Tel.:......................................... Cím:........................................................................................ Város: ...........................................Állam: ....... ír. szám :..... Kérjük, jelezze, ha a csekk egy részét vagy egészét adományként küldi újságunknak! Nyűt levél Dr. Habsburg Ottó főhercegnek Dr. Csapó József Az egyik erdélyi napilapnak (Szabadság, május 21.- szerk. megj.) nemrég adott interjújában az erdélyi magyarság helyzetével és székelyföld autonómiájával kapcsolatban tett megállapításai késztetnek a nyílt levél megírására. Excellenciád az erdélyi magyarság mai helyzetében jó jelnek, "soha nem hitte volna" eseménynek tekinti, hogy Romániában a román kormányfő helyett egy magyar nemzetiségű miniszterelnök-helyettessel tárgyal, hogy több miniszter magyar, hogy "sok helyen a hatóságoknál magyarul is el lehet járni". Az erdélyi magyarság és ennek részeként a székelység 86 éve él kiszolgáltatottságban és alárendeltségben. A magyar nemzetiségűek részvétele a romániai hatalomban nem szüntette meg az említett kiszolgáltatottságot, a kollektív jogok hiányát! Excellenciád kijelenti, hogy "nem híve a területi autonómiának", nem érti "milyen megoldást nyújt egy székelyföldi területi autonómia" az Erdélyben szétszórtan, kisebbségben élő magyaroknak és a moldvai csángóknak. A magyar nemzet történelmét és így bizonyára a székely népét ismerve, Excel- lenciádat nem kell emlékeztetnem, hogy a székelyek gyepűvédőként mindig a magyar nemzet védelmében cselekedtek! Vissza kell emlékeznünk a székely nép ezer éves múltjára Székelyföldön, a székely székek területi autonómiájára és Székelyföld önállóságára, amellyel közel 700 éven át rendelkeztek! A magyar nemzeti önazonosságot magáénak valló székely nép mindig küzdött és most is küzd szabadságáért, önrendelkezési jogának szabad megéléséért. A székely nép soha nem mondott le és nem mond le önrendelkezési jogáról és a történelmi Székelyföld autonómiájáról! Az erdélyi magyarságnak személyi elvű autonómiára van szüksége, mely közösségi önkormányzás és a legbiztosabb támaszt éppen az autonóm Székelyföldtől kaphatja! Excellenciád említi az egyik bozeni (Dél-Tirol) napilapot én megemlítem a bozeni Dr. Michl Ebner európai parlamenti képviselőt, aki egyik legkiemelkedőbb személyisége az autonóm Dél-Tirolnak és az Európai Parlamentben egyik legkövetkezetesebb támogatója Székelyföld autonómiájának! így is lehet cselekedni: Dél-Tirol autonómiájáért való küzdelmét megélve, segíteni és megérteni a székely népnek Székelyföld autonómiájáért való küzdelmét! Európa kiemelkedő személyiségeként elfogadni és támogatni a székely nép jogát az önrendelkezésre és Székelyföld autonómiájára! A Székely Nemzeti Tanács, a székely nép felhatalmazásából, közképviseletet gyakorolva, a demokratikus eszközöket felhasználva, immár két és fél esztendeje küzd az önrendelkezéséért, Székelyföld autonómiájáért. Miután a Székelyföld Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezésünket a Parlament visszautasította, a helyi népszavazás kiírására vonatkozó helyi tanácsi határozatokat Székelyföld autonóm régió létrehozása tárgyában bírósági határozatokkal semmisítették meg, a 2006. március 15. Székely Nagygyűlés kiáltványban erősítette meg a székely nép akaratát Székelyföld autonómiájára, 2006. június 18-án pedig a széki küldöttek a Székely Nemzetgyűlésen határoznak az önrendelekés jogának érvényesítéséről, Székelyföld önkormányzásának alapelveiről. A történelem megtanított arra, hogy egy nép csakis akkor lesz szabad, ha következetesen képviseli akaratát és a rendelkezésére álló eszközökkel, tántoríthatatla- nul küzd alapvető közösségi emberi jogaiért! Ma a székely nép legfontosabb követelése Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálása, amely szabadságának, teljes és tényleges egyenlőségének záloga! Ezáltal szűnik meg évszázados kiszolgáltatottsága, ezáltal lehet teljes jogú tagja az európai népek békés együttműködését elősegítő Európai Uniónak. Megkülönböztetett tisztelettel, Dr. Csapó I. József A Székely Nemzeti Tanács elnöke
