Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-07 / 259. szám
6 MAGYAR SZÓ —A HÍD Hazai hIrek 2006. JÚLIUS 7. ■ Viták a tandíj bevezetése körül NEM JÓ, DE MUSZÁJ? Az egyetemeken 2008-tól, az akkori másodéves egyetemi hallgatóknak kell először évi 10S-150 ezer forint tandíjat fizetni, ami alóla legjobban tanulók mentesülnek - jelentette be Hitler István oktatási és kulturális miniszter. A kormány megemeli a tanárok kötelező óraszámát, a kistelepülések iskoláit tagintézményként megtartaná, 2010-re pedig minden iskolában kötelezővé tenné az angol nyelv oktatását. Röviden Szonda: a legtöbb pontot Gyurcsány veszítette Valamennyi kormánypárti politikus veszített népszerűségéből ebben a hónapban - derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb felméréséből. A legtöbb pontot Gyurcsány Ferenc kormányfő veszítette. A közvélemény-kutatás szerint a miniszterelnök múlt havi 56 pontja most 48-ra csökkent, és az eddigi második helyről az ötödikre került. Gyurcsány megítélésének romlása mögött társadalmi-demográfiai tényezők is húzódnak. 10 pontot meghaladó csökkenést regisztráltak az aktív dolgozók, a nyugdíjas éveik előtt járók, az alapfokú és szakmunkás képzettségűek, valamint a kisebb és közepes nagyságú városokban élők körében. (Hír TV) Demonstráció a GyurcsányCSOMAG ELLEN A KOSSUTH TÉREN "Igazság napja" címmel demonstrációt tartanak a Gyurcsány-csomag ellen a budapesti Kossuth téren. A Rákóczi-szobor melletti füves területen gyülekeztek a résztvevők, akik a miniszterelnök által már bejelentett, de az Országgyűlés által még nem elfogadott reformintézkedések ellen demonstrálnak. A szervezők petíciót adnak át a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetőjének. Ehhez mellékelik 18.800 tiltakozó választópolgár aláírását, akik a megszorító csomag visszavonását követelik. Az idén törvényesen bejelentett tüntetés civilségéről ellentmondásos hírek jelentek meg. A Magyar Hírlap szerint a tüntetési hullám mögött a Fidesz áll, de ezt a párt tagadta. (NSZ, nol.hu) AZ ÁTLAGKERESET 6-7 SZÁZALÉKKAL LEHET KISEBB A befektetők és a gazdasági szakemberek egyaránt várták a kormány gazdasági egyensúlyt helyreállítását célzó programját. A lakosság azonban többféle módon is megérzi majd a szeptembertől életbe lépő megszorító intézkedéseket. A kutatók szerint a háztartásokat elsősorban a az energiaárak jelentős emelése érinti majd, ráadásul ennek a lépésnek a következményeit mindenki érezni fogja. A második legjelentősebb problémát a munkahelyek elvesztése és az attól való félelem okozza. Az elbocsátások a költségcsökkentő program részét képezik, a versenyszférában pedig az adó- és járulékemelések kényszerítenek ki hasonló lépéseket, (origo.hu) Minden 4. minisztériumi DOLGOZÓ UTCÁRA KERÜL Nyolcszáz költségvetési szervből 250- 300-at érint majd a közigazgatás átszervezése, a mintegy 8300 minisztériumi dolgozóból pedig mindössze 6200 folytatja munkáját - mondta Szilvásy György kancelláriaminiszter A miniszter azt is bejelentette, hogy a kancellárián 150 fős, azaz 10 százalékos leépítéssel lehet számolni. A "tágabban vett költségvetési szervekben" a mintegy 280-300 ezer dolgozó közül 12 ezer távozik a közeljövőben. Azt, hogy ki marad, és kinek kell távoznia néhány héten belül közük. (Napi online) Július 5. Mégsem az utólagos, hanem a közvetlenül fizetendő tandíj mellett tette le voksát a kormány. A tervek szerint 2007-től vezetnék be az állami képzéseken is a tandíjat, amelyet először 2008-ban kell fizetniük az akkori másodéves egyetemi hallgatóknak - jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Az államilag finanszírozott alapképzésben 2008-tól évi 105 ezer forint, a mesterképzésben évi 150 ezer forint úgynevezett felsőoktatási részhozzájárulást (fér) fizetnek majd. A tandíj felmenő rendszerben lép életbe, így a most egyetemre járóknak vagy az idén szeptemberben első éveseknek nem kell fizetniük. A tandíj összegét az egyetemek +/- 50 százalékkal módosíthatják, így legalacsonyabb összege évi 52500 forint, a legmagasabb pedig 225000 forint lehet évenként. (Ez havonta minimum 4375 forintot, maximum 13.125 forintot jelent). Hiller István nem válaszolt egyértelműen arra, hogy a pénzt félévente vagy tanévenként kell-e majd fizetni. A fér bevezetése után az egyetemre kerülő első évfolyamosok még nem fizetnek tandíjat. Az első év végi eredményeik alapján dől el, kinek kell fért fizetnie. A legjobb eredményt elérő 15 százaléka a diákoknak ugyanis mentesül a tandíjfizetés alól, sőt ők ösztöndíjat is kapnak. Tandíjmentességet élveznek majd a halmozottan hátrányos helyzetűek, a doktori képzésben tanulók és az első felsőfokú szakképzést végző diákok is. Fontos feltétel, hogy a diákoknak egy évben legalább 30 tanulmányi kreditet kell majd teljesíteniük. Az állami képzésen legrosszabbul teljesítő 15 százalékát a diákoknak átirányítják a jóval drágább költségtérítéses képzésre, míg a jól teljesítő költségtérítéses hallgatók bekerülhetnek az államilag finanszírozott körbe. A tandíjból befolyt összeg az egyetemnél marad. Legkevesebb egyharma- dát, maximum ötven százalékát kötelezően tanulmányi ösztöndíjra kell fordítani. A fennmaradó összeget az intézmény fejlesztésére költhetik. Mint Hiller István kiemelte, a fér bevezetése a központi költségvetést nem érinti egyetlen fillérrel sem. A miniszter szerint a mai helyzet igazságtalan, mert az adófizetőknek minden államilag finanszírozott hallgató évente 525 ezer forintjába kerül, függetlenül attól, hogy szorgalmas vagy lusta. A fér - amelyet az ádagos állami ráfordítás 20 százalékában határoztak meg - igazságos és ösztönzi a teljesítményt, "a fér az fair" - jegyezte meg többször is Hiller István, (index.hu) VÉLEMÉNYEK A TANDÍJRÓL Ekler Gergely, a Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Konferenciájának elnöke: elutasítjuk a tandíjat és az utólagos képzési hozzájárulást is úgy, ha a felsőoktatás finanszírozásán nem változtatnak. Először a felsőoktatás finanszírozását kellene átláthatóbbá, a minőséget jobban szolgálóvá tenni. A jelenlegi modellben nincs garancia arra, hogy az intézmény fejlesztésére fordított pénzeket ésszerűbben használják fel. Molnár Károly, a Műegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke (magánvélemény): a felsőoktatás minősége és a társadalmi igazságosság érdekében szükség van a tandíjra. A Műegyetemen differenciálni fognak. Jó döntés, hogy a fér 30-50 százalékából ösztöndíjjal támogassák a legjobb eredményt elérőket, s a fennmaradó összeget fejlesztésekre lehet fordítani. Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem (Közgáz) rektora: egyetértek az olyan tandíjrendszerrel, amely az állami támogatás mellett plusz bevételt jelent az egyetemeknek, amelynek differenciálásáról maguk dönthetnek az intézmények, amely mellé ösztöndíjrendszer is társul és amely elismeri a jó teljesítményt. Pokomi Zoltán, Fidesz: nem tisztességes, nem fair a fér bevezetése. Nem sportszerű azt ígérni a választások előtt, hogy mindenkinek ingyenes lesz egy diploma megszerzése, majd "fizetőssé" tenni azt mindenkinek. A jobb teljesítmény alapja a fizetéstől való félelem lesz, a "félelempedagógia" azonban már a kutyaiskolákban is megbukott. A kötelező óraszámok emelése csökkenti a pedagógusok fizetését, hiszen az alapbér csak jövedelmük 80 százalékát teszi ki, szeptembertől pedig a túlóráért járó juttatásokat is elveszi a kormány. Almássy Kornél, MDF: a kormány tervei alapján a rászorultak kis része mentesül csak a tandíj alól. A Gyurcsány-kormány minden hibáját a középosztállyal akarja megfizettetni. Először a szülőkkel, akiket az emelkedő adóterhekkel ellehetetlenítenek, utóbb a gyermekekkel, akiknek megnehezítik boldogulásukat. A hirdetés befektetés. Fektessen be a Magyar Szóba! 1-877-A MAGYAR hirdetes@ahid.com Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez itt az Ön nevének a helye!
