Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-30 / 258. szám
2006. JÚNIUS 30. Gyerekeknek MAGYAR SZÓ-A HÍD 25 Idnke-pidnke: Népmesék óvodásoknak A SZÜRKE LÓ Egyszer volt egy szegény ember, akinek a világon semmi egyebe nem volt, csak egy szürke lova. Azzal kereste a mindennapi kenyerét, hogy eljárt a szürke lovával őrölni; éjjel-nappal mindig őrölt rajta. A szürke ló nagyon megunta ezt a dolgot, mert látta, hogy a más ember lova mindig párjával őröl, neki meg magának kellett húzni a malmot. Azt mondja hát a gazdájának:- Édes gazdám, mi dolog az, hogy más ember mindig két lóval őröl, te meg engem csak magamat fárasztasz itt A szegény ember mindjárt kifogta a malomból, és eleresztette. Elindult hát a szürke ló, hogy társat kerítsen magának; megy, mendegél hetedhét ország ellen, egyszer meglát egy rókalyukat. Kapja magát, ráfekszik a lyukra, mintha meghótt volna, s már a farkát se tudná mozdítani. Odabent a rókalyukban egy öreg róka lakott három fiával. ♦ Egyszer a legkisebb fia ki akar menni, meglátja a szürke lovat; azt gondolta a malomban?- Biz annak az az oka, kedves lovam, hogy egy árva bogaram sincs, akit melléd foghatnék.- Ha csak ez a baj, eressz el engem, majd kerítek én magamnak egy társat. Nemes Nagy Ágnes Nyári rajz Hogy mit láttam? Elmondhatom. De legjobb, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobb kezem. Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Ez borjú itt, lógó fülű, hasát veri a nyári fu, ez itt virág, ezer, ezer, ez a sötét gyalogszeder, ez itt a szél, a repülés, az álmodás, az ébredés, ez itt gyümölcs, ez itt madár, ez itt az ég, ez itt a nyár. Majd télen ezt előveszem, ha hull a hó, nézegetem. Nézegetem, ha hull a hó, ez volt a ház, ez volt a tó. a fehérségéről, hogy hó van. Vissz megy az anyjához.- Jaj, anyám, nem lehet most kimenni, nagy hó van odakint!- Már hogy volna - feleli az öreg róka -, hiszen éppen nyár közepe van most. Eredj ki te, fiam - mondja a középső fiának -, te öregebb vagy, többet tudsz, nézd meg, mi az. Kimegy a középső fia is, az is meglátja a szürke lovat a lyuk száján, az is visz- szamegy.- Jaj, anyám, csakugyan nem lehet most kimenni, hó van!- Már hogy volna most hó, hiszen éppen nyár közepe van. Eredj te, legöregebb fiam, te legtöbbet láttál már a világon, nézd meg, mi van ott. Kimegy a legöregebb fia is, de az is csak azzal megy vissza:- De bizony csakugyan hó van, akárhogy van a dolog, semmit se láttam, csak a nagy fehérséget.- Nem lehet most hó, hisz éppen nyár közepe van - mondja az öreg róka, azzal maga ment ki. Hát látja, hogy nem hó, hanem szürke ló. Gondolkodóba esik, hogy kellene azt elhúzni onnan; ha ott marad, még csak ki se tudnak járni tőle. Próbálták elhúzni a három fiával, de meg se tudták mozdítani. Elmegy hát a farkas komájához.- Kedves komám, ugyancsak jó pecsenyére tettem szert, már oda is vittem a lyukam szájához, de sehogy se fér bele, pedig ha kívül marad, mind kikezdik a varjak. Ezért hát azt gondoltam, húzzuk el a te barlangodhoz, abba talán belefér, majd rájárhatunk ketten is. A farkas megörült a jó pecsenyének, gondolta magában: csak egyszer az ő barlangjában legyen, nem eszik abból a róka egy fél falatot se. Mindjárt visszamentek a róka lyukához; még akkor is ott feküdt a szürke ló, mintha meghótt volna. Mikor odaértek, elkezd a farkas tanakodni:- Hogy kellene ezt az én barlangomhoz elvinni, koma?- Hát csak úgy - felel a róka -, ahogy én idáig hoztam: a farkamat a farkához kötöttem, úgy hoztam árkon-bokron keresztül, még csak nehéz sem volt. Most hát kössük a te farkadhoz a farkát, úgy a legszebben elviheted. A farkas mindjárt ráállott: az bizony jó lesz! Már előre fente a fogát a jó pecsenyére. A róka meg jó erősen összekötötte a farkas farkát a szürke ló farkával.- Húzhatod már, koma! Húzza a farkas, de meg se bírja mozdítani. Amint legjobban erőlködik, hirtelen felugrik a szürke ló, elkezd szaladni, húzza ám a farkast farkánál fogva maga után árkon-bokron keresztül. Vitte egyenesen a gazdájához.- No, gazdám, hoztam magamnak társat. A szegény ember mindjárt agyonverte a farkast, a bőrét eladta jó pénzért, azon vett egy másik lovat, attól fogva sohasem őrölt magában a szürke ló. Ha magában őrölt volna, az én mesém is tovább tartott volna. SZÓT kérek! 1. Melyik az az egy értelmes magyar szó, amely a kérdőjel helyére kerülhet? a fal II hal II az ász gplC vad // ász ló // vád * ász alom // juh // ? Megfejtés: A "jut". Mert az egytagú szavak mindegyik sorban értelmes szót alkotnak az együtt szereplő két szótag egyikével. PL "falaz" és "balász". "Vadász” és "vádló". *___________ 2. Az alább felsorolt szavak közé melyik betűnél szereplő szó talál? tálal, ima, satu, hatás, kántor, véres,... a) tétel b) óra t c) eszik d) kupa wjw Megfejtés: Az d), a "kupa". Mert a szóban található két magánhangzót felcserélve is van értelme a szónak. Ez jellemző a sorban szereplő szavakra is. Varga Erzsi Majmoda Őserdőben nagy kenyérfa, rajta egy hangos óvoda, pici majmok járnak oda, ez a hírneves Majmoda, Ha valaki megéhezett, fáról kenyeret leszedett, sületlenül voltaképpen, érett gyümölcs volt, megértem. Maki csak sülten akarta, ezért magát földhöz vágta.- Nem kell ez a sületlenség!- Bocsánat, de itt nincs pékség! Rettenetes orangután, órákat sírt anyja után. Pávianka is zokogott, mikor mamája pát mondott. Majmocskáim ne ríjatok, kell ide az erős marok- Kókusz törés, narancs szedés, kezdődjék a lián lengés! Piros ülepű csöpp csimpánz, egész nap csak banánt mintáz.- Most jön a majom parádé, mosolyog már minden purdé. Utánozás, majom szokás, megy mint a karikacsapás. Nem kell hozzá semmi tudás, nincsen benne semmi bukás, Vidám játék a javából, ki a győztes majmolásból? jl* Nyertes az egész majmoda, jutalmuk egy dús banánfa.
