Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-06-30 / 258. szám

2006. JÚNIUS 30. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 M Színházi társulatok a POSZT-on KOLOZSVÁRI ERŐK A múlt hét péntekén az 56-os forradalom és szabadságharc 50-ik évfordulójának eddigi legnagyobb szenzációja történt. Előkerült két akkor 14 éves pesti fiú forradal­mi naplója.. A naplókat a két jóbarát külön-külön írta saját magának, de egymás tudtával. Életük során elkerültek egymás mellől. Most a gyermekßjjel írott mindkét napló előkerült és egyik megjelent, a másik e lapszámunknapján jelenik meg. Végétért az idei Pécsi Országos Szín­házi Találkozó (POSZT), s erdélyi olva­sóink nagy örömére közölhetjük, hogy a tizennégy versenyelőadást bemutató színházak közül a legjobb társulatnak a Kolozsvári Állami Magyar Színházat minősítették, Büchner: Woyzeck című drámája előadási színvonala alapján . Kolozsvár abszolút győztes, hiszen négy díjat vitt haza. A Büchner darabban ját­szó, hallatlanul nagy képességű Bogdán Zsolt színművész pedig elnyerte a talál­kozó legjobb férfi színészének járó díjat. A kincses város színművészetének és Tompa Gábor társulat- és művészet él­tető erejének további fémjele az a díj, amelyet a Pesti Műsor adott a kolozsvá­ri Kézdi Imolának. Ő a legjobb 30 éven aluli színésznőnek alapított díjat kapta meg, ugyancsak Büchner drámájában nyújtott kiváló alakításáért. Végül a ne­gyedik dicsőség: Baranya Megye Ön­kormányzata is őket tüntette ki a leg­jobb társulatnak járó különdíjjal. A ki­sebb-nagyobb díjakkal együtt ugyan­csak hármat vitt haza a budapesti Új Színház, köztük Györgyi Anna a leg­jobb női alakítás díját Line Kutzon: Kö­zeleg az idő című darabjában felmuta­tott játékával. Háromdíjas teátrum a Kaposvári Csiky Gergely Színház, Most oda került a színművészet egyik mindenkori legrangosabb díja, a rende­zői díj is, amelyet ezúttal Mohácsi János érdemelt ki, Michael Frayn: Veszett fej­sze című darabjának színpadra állításá­val. Szintén háromdíjas a budapesti Ka­tona József Színház. Az ugyancsak tekintélyes "legjobb előadás díjával" az utóbbi időben felfelé ívelő budapesti Pintér Béla és Társula­ta dicsekedhet, melyet az Anyám orra című darab bemutatásáért kapott. A kö­zönség zsűri a közönség-díjat ugyan­ezért a produkcióért szintén Line Kutzon. Közeleg az idő című darabja kapta meg, a kárpátalj i, de Budapesten dolgozó élvonalbeli rendező Vidnyán- szky Attila rendező színpadra állításá­ban. A MASZK Országos Színész­egyesület is minden évben külön zsűri­vel vesz részt a találkozón és díjat ado­mányoz. így a pécsi találkozón két-két, tehát összesen négy művész kapja meg a "legjobb színész díját". A szakmai zsű­ri két díján felül a MASZK idén Kere­kes Évát, a budapesti Örkény Színház művésznőjét minősítette a legjobb szí­nésznőnek (Schimmelpfennig: Nő a múltból), és Rudolf Pétert a legjobb férfi színésznek (Line Kutzon: Közeleg az idő). (ED.) Készült a hátvéd a vébére IRODALOM ÉS FOCI A hivatalból kíváncsi sportújságírók is úgynevezett "színes hátteret" gyűjte­nek a futballsztárokról, Csakúgy mint például a filmes kollégáik Cannes-ban a filmcsillagokról. Innét származik a ma­gyar kulturális újságírásnak még a párt­államban elhangzott és elhíresült, leg- bugyutább kérdése a híres színművész- nőhöz: "Mi a kedvenc reggelije?". A ha­gyomány szerint a "színes háttér" címen feltett ennyire bunkó kérdésért a szín­házi újságíró kollégái kilátásba helyez­ték, nyolc kilós Continental írógéppel verik agyon. Az idei labdarugó világbaj­nokságon angol sportújságírók azonban nem ilyen szégyenletesen buta kérdése­ket tettek fel a focistáknak, hanem az iránt tudakolódtak, hogy az angol csa­pat miért hoz annyi könyvet a vébére. Mert feltűnően sokat hoztak. Kiderült, hogy már az egyik nemrég bemutatott film szerint is Rio Ferdinánd és sport­társai nagyon szeretnek olvasni, sőt, a mérkőzések előtt így tudnak a legjob­ban kikapcsolódni. Rio Ferdinánd, aki a szigetország legjobb védője elmondta, hogy a legutóbbi világbajnokság ideje alatt is minden este egy-egy jó könyvvel fejezte be a napot, s ez minden este tö­kéletes relaxációt biztosított számára. Társai közül Alain Smith, Joe Cole, Sol Campbell avagy David James is olvasó ember, ők még gyermekkorukban sajá­tították el ezt a szokást, s erre bíztatják a mai fiatalokat is. Máskülönben a film­nek is nagy visszhangja volt. s annak ha­tására az angol oktatási miniszter elren­delte: a film videóváltozatát valamennyi állami iskolában vetítsék le (KÖNYV­JELZŐ kulturális magazin, 2006. június) Osztovits Levente 1940-2006 Megint elment valaki, aki nemcsak odahaza volt kiemelkedő magyar, hanem itt New York-ban és az Államokban is. Elhunyt Osztovits Levente, az Európa Kiadó világszerte elismert igazgatója, aki a háttérből közművelő egyéniség ké­pen nagy szeletet kanyarított ki magának a kultúrából, ápolásra.. A közművelő feladatot úgy vezényelte, hogy folyamatosan ajánlhattuk olvasóinknak a míves könyvet, melyet az Európa fémjelzett. Megbízható értéket a modem könyvke­reskedelem gyakran gyanús vegyesfelvágottjában. Osztovits Levente igényes­sége, ízlése a könyvkiadás hátteréből egészen New York-ig, Amerikáig hatott s táplálta az olvasói örömöt. Bölcsészhallgató volt, de már bejárt az Európába szerkeszteni, s a diploma után, 1964-ben ez lett az első munkahelye, mostanáig. Hétfőn temettük. A történelem e ritka egyenes ívű élet­pályának csak induláskor vetett gáncsot, majdnem. Az igazgatói posztra 1987-ben jelölt Osztovits Levente helyett a párt­központ egy jó elvtársat akart. Az Euró­pa rangos szerkesztői kara azonban fel­háborodva bevonult a pártközpontba Aczél Györgyhöz, és győzött. Jeles ese­mény volt a pártállami kulturális köz­életben! Megérte! A Osztovits Levente a könyvkiadás is­tenáldotta tehetsége volt. Mivel az Euró­pától elsők között vonták meg a köz­pénzt, megtanulta a pénzgazdálkodást. A könyvkiadásban kiválóan érvényesített képességéből ritka kiváló vezető épült fel. Kivételes érzéke volt a teljes műfaj­skála könnyed áttekintésére és az olvasó közönség igényének, érdeklődésének ösztönös, találó megérzésére. Nem csak a szívéhez közel álló angol-amerikai drámairodalomnak, hanem a világirodalomnak, s más ismereteknek, a nagy egésznek az áttekintése is erénye lett. Búcsúznunk kell a jelen magyar kultúra másik Osztovits Leventéjétől, a dra­maturgtól is. Már a 70-es évektől színházi dramaturg volt, először a veszprémi társulatnál. E mellett tanított is: 1972-től a Színház- és Filmművészeti Főisko­lán lett színháztörténeti előadó, mára művészetelméleti főtanszékvezető pro­fesszor. Ahogy a könyvkiadásban, a színházművészetben is a reflektorfénytől mentes háttérből sugározta az éltető tudást. Nagy a veszteségünk. (ED.)-----i-----—-------j-----—----------------­Könyv Lukács Nagy Józsi Éles Hitler-Sztálin portré Az emberiség folyamatos tragédiá­ja, hogy képtelen naprakészen belelát­ni a jelen idő történelmébe A ma élő két, sőt, három nemzedék is, különö­sen szovjet-megszállt a népek nemze­dékei Hitlernek csak sátáni tetteiről, Sztálinról viszont, mint "a világ dol­gozóinak lángeszű vezéréről", csak emberi képet kaphattak. Most Lukács János, a bostoni egyetem történelem­filozófusa közös reflektorfénybe von­ta s egymásra hatásukban elemzi őket, hiszen - mint a kiadói füljegyzet írja - "korunk nagy történészét mindig is a történelemformáló személyiségek hajlamai, indítékai, vívódásai, párvia­dalai érdekelték a legjobban." Az idei Ünnepi Könyvhét egyik ér­tékű hozadéka, - legalább is Sztálint illetően - rég várt történelmi helyre- igazítás: Lukács János: Hitler és Sztá­lin 1941 június című könyve, az Euró­pa kiadásában élesre állította be a len­csét Sztálin történelmi személyiség­portréjához. Kesernyésen szellemes telitalálat, amikor a történelmi státu­sok közül kiválasztja azt a kettőt, ame­lyikkel Sztálin emberi-politikai gon­dolkodása és magatartása a legjobban azonosítható: kaukázusi törzsfőnök és parasztcár, aki önmagán kívül semmit és senkit nem ismert.. Marxizmus-le- ninizmus? A könyv 47. lapoldala sze­rint tévesen a szélsőséges marxizmus képviselőjének ábrázolják őt, aki sem­milyen eszköztől nem riad vissza a célja elérése érdekében. Ez osto­baság. .. Sztálin személysége nem egy dogmatikus marxistáé, hanem egy ka­ukázusi bandavezéré volt, s ugyanez mondható el a kegyetlenségeiről is. Gyanakvás, alattomosság, titkolózás és durvaság voltak jellemének hajtó­erői és akaraterejének eszközei." Végül 1941. június 22-én hajnali 4- kor ezer német ágyú kezdte ontani a tüzet a Szovjetunióra, mert Sztálin, a katonai hírszerzők előre jelzései elle­nére, még 18-án sem hitt a már egé­szen nyilvánvaló német támadásban. Ekkor este még lehordta Zsukov mar­saik: "Ha provokálni fogja a némete­ket ...csapatokat rendel oda... akkor fejek fognak hullani!"- s becsapta az ajtót. Lukács professzor külön e téma kutatása során közel 650 iratot tartal­mazó forrás gyűjteményt tanulmá­nyozott át Moszkvában. Churchill an­gol titkos adatokkal szolgált, Csang Kai kínai államfő figyelmeztetést kül­dött, dátummal. Maga a híres Sorge Japánból küldte el többször is a táma­dás időpontját, s hogy 150 hadosztály indul. De Hitler úgy félrevezette Sztálint, hogy az hallani sem akart a kérdésről. A szerző a maga elegáns stílusában balgának neveti Sztálint. Lukács János, egyedül álló objek­tívvei korszakokat tisztázó, meghatá­rozó művei mellett ez a kötet olyan, akár zongoraművésznek az ujjgyakor­lat:: rövid és ragyogó. (ED.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom