Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-30 / 258. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. JÚNIUS 30. Röviden Határon túli magyar tanítók TOVÁBBKÉPZÉSE DEBRECENBEN Debrecen, 2006. június 26. Harminc erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyar pedagógus egy hetes nyári továbbképzése kezdődött meg Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán - közölte az MTI-vel Nanszákné Cserfalvi Ilona rektorhelyettes, a képzés igazgatója. Tájékoztatása szerint a határon túli magyar tanítók legnépszerűbb képzésére az idén olyan fiatal pedagógusok érkeztek, akik eddig még nem vettek részt a már 17 éve tartó debreceni kurzuson. A idei képzés témája a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése - tette hozzá a rektorhelyettes. Ezzel összefüggésben elmondta: a hallás, látás, mozgás és beszédsérült gyerekeknek az integrált együtt neveléséhez kapnak módszertani segítséget a határon túli tanítók. (MTI) Kisebbségi törvény: MÁRIS HALASZTÁS Még nem került a plénum elé, máris elhalasztotta a kisebbségi törvény vitáját a képviselőház. Az ülések napirendi pontjait összeállító házbizottság úgy döntött: későbbre "ütemezi" be a jogszabály tárgyalását - tudta meg az Új Magyar Szó Márton Árpád RMDSZ-es frakcióvezetőtől. A vita felfüggesztését, és a törvény plénum elé utalását maga az RMDSZ kérte, abban a reményben, hogy így sikerül majd gyorsítani a tervezet elfogadtatását. Mint ismeretes, a jogszabályhoz nyolcszáz módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, ezeket most szintén a plénum vitatja meg. A törvény szövege a kormány által elfogadott változatában kerül majd a képviselők elé, így gyakorlatilag a nulláról kell majd kezdeni a vitát az alsóházban. (Új Magyar Szó) Határon átnyúló EGYÜTTMŰKÖDÉS A Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa Beregszászi Ügyfélszolgálati Irodájának közreműködésével együttműködés kezdődött a Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskola és a Debreceni Tóth Árpád Gimnázium között. Azt követően, hogy a debreceni gimnázium diákjai és tanárai a tavasz folyamán már kisebb könyvfelajánlást tettek a Zrínyi Ilona középiskola számára, 2006. június 20- án Debrecenben találkozott a két tanintézmény igazgatója: Bacskó Magdolna és Kovács Ákos. A megbeszélés alkalmából az igazgató úr angol nyelvkönyveket ajándékozott a beregszászi iskolának. Az Angliában kiadott kötetek, melyek a kárpátaljai tanintézményekben még nem elterjedtek, komoly értéket képviselnek az idegennyelv-oktatás terén. A fennállásának 50. évfordulóját idén ünneplő Tóth Árpád Gimnázium hagyományosan jó viszonyt ápol több, zömében erdélyi középiskolával. Kovács Ákos készségét fejezte ki az intézmény kapcsolatainak Kárpátalja irányába történő bővítésére is. Rámutatott a két tanári kar, esetleg egyes munkaközösségek közti jövőbeni konzultációk hasznosságára, kilátásba helyezte a beregszászi intézmény nyelvkönyvekkel, szépirodalmi alkotásokkal történő további támogatását, körvonalazta a kárpátaljai tanulók nemzetközi tanulmányi és szavalóversenyekre történő meghívásának lehetőségét. (Ukrajnai Magyar Krónika) Viharok a HTMH átszervezése körül STRUKTÚRAVÁLSÁG Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyetért a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH)való áthelyezésével, ugyanakkor ellenzi a hivatal jelentőségének kisebbítését -jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az átszervezések mégis tiltakozások sorozatát váltották ki Erdélyben. Markó Béla Kolozsváron elmondta: azért tartja jó ötletnek a HTMH áthelyezését a MeH-hez, mert a határon túli magyarok ügye nem külpolitikai kérdés - a HTMH tehát sokkal jobb helyen van a miniszterelnök mellett. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor kifogásolta azt, hogy a hivatal főosztályként folytatja majd tevékenységét. Markó ezt a döntést a hivatal jelentőségének kisebbítéseként értékeli. Mint hangsúlyozta, a HTMH önállóságának elveszítésével nem érthetnek egyet, még akkor sem, ha ez nem az ő döntésük. A magyarországi költségvetési megszigorítások kapcsán kifejtette: sokkal többet nem tudnak annál, ami a sajtóban megjelent, éppen ezért tájékozódni kívánnak arról, milyen tervei vannak ezzel kapcsolatban a magyar kormánynak. Az RMDSZ arra kér majd választ Budapesttől, hogy mi történik a közalapítványokkal, hogyan működik tovább a Szülőföld Alap, mennyi pénzt költhetnek majd a szaktárcák a határon túli magyar közösségek intézményes támogatására. Az MTI idézi Lábody Lászlót, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint célszerű lenne, ha a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó három közalapítványnak közös apparátusa és irodája lenne, mert ez hatékonyabban szolgálná a határon túliak ügyeit. Lábody "szigorúan magánemberként" nyilatkozva elmondta: jelenleg 22 csatornán keresztül történik a határon túli magyarok anyagi támogatása. A szakember, aki korábban a HTMH elnöke is volt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi struktúrát rengeteg felesleges párhuzamosság jellemzi. - A közös hivatali apparátus hatékonyabb lehetne, és megfelelő színvonalú, naprakész nyilvántartással, monitoringgal a kitűzött célokat is jobban szolgálná - mondta. Emlékeztetett arra, hogy a támogatási rendszer "csírájaként" 1989- ben hozták létre az Illyés Alapítványt a határon túli magyar kultúra, a civil társadalom és az egyházak támogatására. Az alapítványból vált ki 1993-ban a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó Kézfogás Alapítvány, majd 1995-ben a közalapítványi forma létrehozásakor alakították meg az ösztöndíjakkal, oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítványt. Kitért arra is, hogy a határon túli magyarok támogatására fordított állami pénz ugyan évről évre folyamatosan nő, ám arányaiban csökkennek a közalapítványokon keresztül folyósított összegek - a rendszer egyre nehezebben áttekinthető. Lábody László szerint a több mint 10 évvel ezelőtt kialakított struktúra változtatásra szorul, mert azóta "hihetetlenül megváltozott a világ". Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy egy esetleges változtatás során a több évre szóló finanszírozási programok miatt csak "megfelelő óvatossággal" szabad a jelenlegi struktúrához nyúlni. Arra a felvetésre, hogyan értékeli, hogy az új kormányzati struktúrában a HTMH július l-jével a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerülne, és egy szakállamtitkár felügyelete alatt működne, azt mondta: ezt jó megoldásnak találná. Ez hasonlít arra az állapotra, amikor az Antall-kormány idején - 1990 és 1992 között - a HTMH még nem volt önálló hivatal, hanem a MeH egyik titkárságaként működött politikai államtitkár vezetésével. A hivatal későbbi kiszervezését a MeH profiltisztításával magyarázták - tette hozzá. Végezetül elmondta, hogy a hivatalnak alapvetően két feladata van: egyrészt a határon túli szervezetekkel kell kapcsolatot tartania, másrészt a kormányzati koordinációért felel. A kormányzati koordinációt hatékonyabban lehet művelni a MeH égisze alatt, mint egy "ég és föld között lebegő" önálló intézményben - mutatott rá a régi-új struktúra előnyére. Ugyanakkor nem mindenki ért egyet az átszervezéssel, amelyek tiltakozások sorozatát váltották ki Erdélyben. Legtöbben a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a megszűnéssel egyenértékű leépítését ellenzik, mások a Máért felszámolását, valamint a Magyar Televízió határon túli műsorainak "megnyirbálását" kifogásolják. A pártbejegyzés előtt álló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a napokban bejelentette: Erdély-szerte tiltakozó megmozdulásokat tervez, ha a budapesti kormány nem változtat a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáján. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a HTMH felszámolásával a magyar kormány arról döntött, hogy a magyar nemzet egyharmada elhanyagolható tényező. "Határozottan visszautasítjuk Gyurcsány Ferenc kijelentését, miszerint a határon túli magyarságnak semmi köze a magyarországi átalakításhoz, így a hivatal felszámolásához sem. Egy nemzet fogalma ugyanis túlterjed a miniszterelnök igen szűkös látószögén, annak tagjai a határokon túl is élnek, s ezt még a román sajtó is jobban tudja, mint a kommunista és sikkasztásokkal gyanúsított magyar miniszterelnök" - fogalmazott Gazda. Gazda szerint a "szocialista kormányzatok által elherdált" magyar nemzeti vagyont, a Magyar Nemzeti Bank alaptőkéjét, az aranytartalékot kizárólag a határokon kívülre terelt magyarság területeiről szerezte be az anyaország, éppen ezért a székelyföldi politikus felkérte Gyurcsány Ferencet, hogy máskor fogalmazzon körültekintőbben, mert a határon túli magyarság megbántásával fokozottan érzékeny húrokat penget. A Szász Jenő nevével fémjelzett MPSZ-hez hasonlóan ugyancsak a határon túli magyarok életét hátrányosan érintő változások ellen emel szót a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MŰRE). A Sólyom László államfőnek és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek küldött nyílt levelükben a szervezet vezetői aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy megszűnik a HTMH, hogy a Magyar Televízió határon túli műsorait a nyáron "drasztikusan csonkítják", és hogy csökkentik a határon túli magyaroloiak juttatott támogatásokat A MŰRE szerint semmilyen takarékossági szempont nem indokolja a magyar-magyar párbeszéd eredményességéhez, az anyaország és a határon túli magyarság közötti pragmatikus, partneri viszony kialakításához hozzájáruló HTMH megszüntetését. "Mi, a határon túli magyarok - Széchenyi kifejezésével élve - kiművelt emberfők tízezreit adtuk az anyaországnak, akiknek képzését mi biztosítottuk szülőkként és adófizetőkként. Az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Szülőföld Alap által viszszajuttatott támogatások értéke, illetve a Sapientia Tudományegyetem működtetése csak parányi töredéke az általunk vállalt áldozatnak" - szögezi le a romániai magyar újságíró-szervezet, amely szerint a határon túli magyarok számára eddig biztosított, a magyarországi költségvetés 0,02 százalékát kitevő támogatások megtakarítása nem biztosíthatja az államháztartás egyensúlyát. Eközben az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács felhívta az Illyés Közalapítvány figyelmét, hogy az IKA erdélyi szaktes- tülete az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezeteinek nagyságrenddel több forintot ítélt meg, mint a tanács egyesületeinek. Az ifjúsági tanács által leadott 99 pályázatra kétmillió forintot kaptak, az RMDSZ közeli emyőszervezetnek pedig 5,3 millió forintot ítéltek meg. (Szabadság, Magyar Nemzet, Vajdaság.ma, MTI) EZ ITT AZ ON NEVENEK A HELYE! Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t!
