Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-30 / 258. szám
6 MAGYAR SZÓ - A HÍD Hazai hírek 2006. JÚNIUS 30. Röviden Nem lehet megkérdőjelezni MÁSOK ŐSZINTE MAGYARSÁGÁT Nem lehet Magyarországon olyan politikát folytatni, amelyben a parlament egyik pártjának frakcióvezetője azt állítja, hogy a köztársaság miniszterelnöke nem beszélhet a nemzeti felelősségről - jelentette Id a kormányfő frakcióváiaszokra reagálva az Országgyűlésben. 'Egyikünknek sincs joga megkérdőjelezni a másikat őszinte magyarságában és demokratikus elkötelezettségében" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc hozzátéve, hogy a nemzeti felelősségről sokféleképpen lehet nyilatkozni. POKORNI: A SZAKADÉK SZÉLÉN VAN AZ ORSZÁG A szakadék szélén van az ország, most az a kérdés, hogy merre kapjuk el a kormányt - fejtette ki Pokomi Zoltán. Az állam adóssága naponta négy milliárd forinttal növekszik, csúszunk lefelé a sáros lejtőn napról napra - mondta a Fidesz alelnöke. Véleménye szerint most az a kérdés, merre kapjuk el a kormányt, hogy ne rohanjunk bele a szakadékba. "Nem igaz, hogy csak abba az irányba lehet elkapni, amit most a szocialisták csinálnak, akik most is fizetnek adót, azokat adóztassuk meg még jobban, mert a Fidesz letett egy ezzel szöges ellentétben lévő programot" - mondta. Fejles ztési hozzájárulás a FELSŐOKTATÁSBAN 2008-TÓL Egyfajta tandíjat, hivatalos nevén fejlesztési részhozzájárulást (fér) vezetnek be a felsőoktatásban, eszerint 2008 szeptemberétől az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kell évente fizetni - jelentette be Hiller István szakminiszter Budapesten. A tárcavezető elmondta: ettől az intézmények plusz-mínusz ötven százalékkal eltérhetnek. így az alapképzésben havonta minimum 4.375, maximum 13.125 forintot kell fizetni. Hiller István szerint az intézkedés igazságosabbá teszi a felsőoktatás rendszerét, növeli az egyetemek szabadságát és jutalmazza a teljesítményt. Pokomi Zoltán, a Fidesz alelnöke azt mondta: nem sportszerű azt ígérni a választások előtt, hegy mindenki számára ingyenes lesz egy diploma megszerzése, majd "fizetőssé” tenni azt mindenkinek. SOK MILLIÁRD AZ ELMARADOTT TELEPÜLÉSEKNEK A terület- és a regionális fejlesztésben többet kell vállalniuk azon településeknek és régióknak, amelyeknek többjük van - hangoztatta Gyurcsány Ferenc a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) küldöttgyűlésén. A kormányfő hozzátette, hogy e téren határozottan szolidaritáspárti. "Ingyen nem lehet semmit adni" - tette hozzá, arra utalva, hogy a módosabb településeknek többet kell vállalniuk a köz szolgálatából. Az önkormányzati rendszer korszerűsítéséről szólva kifejtette: a reformkor valójában nem most jött el, itt volt már az elmúlt 7-8 évben is, csak akkor mindenki ellenállt annak, hogy tudomásul vegye, folyamatosan változni & változtatni kell. ■ Objektív külföldi visszhangok Bush látogatása után RENDES VISZONYOK Bécs, 2006. június 23. A svájci konzervatív újság megállapította, hogy Magyarország lojális, ha nem is kritikától tartózkodó szövetségese az Egyesült Államoknak. A lap prágai székhelyű tudósítója emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnök bizonyos értelemben apja nyomdokaiban jár, akit 1989 nyarán éljenzéssel fogadtak Budapesten, jóllehet arra is emlékeztek, hogy az amerikaiak 1956-ban lemondtak a (magyarországi) beavatkozásról, ami sok (magyar) állampolgár számára máig fájdalmas. Azóta kevéssé változtak a jó és szívélyes kétoldalú kapcsolatok. Ez a nagyon egészséges viszony nyilvánult meg Sólyom László elnöknek abban a kijelentésében is, hogy a nemzetközi jogot és az emberi jogokat tiszteletben kell tartani a terrorizmus ellen harc minden lépése során. A cikkíró szerint ez alig burkolt utalás volt arra, hogy Magyarország és sok európai ország megítélése szerint az amerikai terrorellenes harcban időnként kevéssé tartják tiszteletben a világszerte elismert jogi normákat. A Die Presse konzervatív osztrák napilap Budapest Béccsel versenyez címmel számolt be Bush magyarországi látogatásáról. A cikk egyebek között idézte Göncz Kinga külügyminisztert, aki jelentősnek értékelte, hogy Bush nem Bécset, hanem Budapestet választotta "nagy beszédéhez". A tudósítás idézte Sólyom László köztársasági elnöknek azt a kijelentését, amely szerint a terrorizmus elleni harc csak akkor lehet sikeres, ha minden lépésnél tiszteletben tartják a nemzetközi jogot és az emberi jogokat. A lap tudósítója szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök békülékenyebb volt. Példaként azt a kijelentését idézték, amelyben utalt arra: az európaiaknak szakítaniuk kell azzal a téves felfogással, hogy Európa az erkölcsiséget, Amerika pedig a hatékonyságot testesíti meg, mert e kettőnek együtt kell járnia az óceán mindkét oldalán. A Der Standard tudósítója szerint az amerikai elnök budapesti látogatásán csak Sólyom László köztársasági elnöktől hallhatott - az előző napi bécsi csúcs- találkozóhoz hasonlóan - figyelmeztető szavakat az emberi jogokkal kapcsolatban. A cikkíró emlékeztetett arra, hogy Bush szerint a magyarok példája ma is ösztönzően hat mindazokra, akik a szabadságot szeretik. A tudósító kérdésesnek minősítette, hogy az amerikai elnök egyenes összehasonlítást tett az idegen szovjet uralom elleni magyar szabadság- harc és a mai Irak között. Ez utóbbira vonatkozóan nem vette figyelembe, hogy az irakiak nem lázadtak fel Szaddám Húszéin ellen, és megkérdezésük nélkül amerikai csapatok szállták meg az országukat - fűzte hozzá. Úgy vélte, az a Bush-beszéd helyszínének a megválasztása sem nélkülöz bizonyos fokú iróniát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Citadella az 1848-as márciusi forradalom utáni elnyomásának a szimbóluma, mert az osztrákok ott felállított ágyúikkal tartották sakkban a várost. A Kurier című napilap egyebek között azt emelte ki, hogy Bush minden szabadságszerető nép számára példának nevezte az 1956-os magyarországi forradalmat. A tudósításban emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államok semmit nem tett akkor, amikor szovjet páncélosok vérbe fojtották a forradalmat, és 56- os veteránok követelik az Egyesült Allaindulás után kevesebb mint 62 órával, csütörtök este visszaérkezett Washingtonba. Voltak tüntetések, az amerikai elnök azonban nem sokat látott belőle. Vendéglátói szívélyesen üdvözölték, különösen Magyarországon, ahol az európai országokban elterjedt ellenérzés az elnökkel szemben talán nem annyira hangsúlyos, mint másutt. Más volt szovjet csatlóshoz hasonlóan Magyarország is megőrzött egy bizonyos érzelmi ragaszkodást az Egyesült Államokhoz - írta Michael Abramowitz, tudósításában Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő szavait idézve. A cikk szerint Bush elnök próbára tette a magyarok alapvető rokonszenvét az iraki invázióval szembeni ellenérzés és a terroristagyanús személyek fogva tartásának a gyakorlata miatt, amelyek nem vágnak egybe az amerikai eszmékkel. A lap idézi Váradi Tibor budapesti ügyvédet, a csütörtöki tüntetés egyik szervezőjét, aki szerint "az 1956-os forradalom szovjet megszállással végződött, Bush elnök viszont a megszállást védi és nem a szabadságot képviseli". Hirschler Rimoktól, hogy kérjen bocsánatot akkori tétlenségéért. A Kurier kiemelte, hogy Bush egyik potenciálisan szoros keleteurópai szövetségesénél tett látogatást. Utalt arra, hogy problémássá váltak a lengyel-amerikai kapcsolatok, míg az utóbbi időben Magyarország az Egyesült Államok megbízhatóbb partnerének bizonyult, és emlékeztettek az Afganisztánba és Irakba küldött magyar katonákra. A Kurier a látogatással kapcsolatban csak egy kis szépséghibára emlékeztetett, mert Washington most emlékezett az 56-os felkelésre, jóllehet annak 50. évfordulója csak októberben lesz... Nem aratott osztadan sikert George Bush amerikai elnök párhuzama az 1956-os magyar forradalom és az iraki háború közt - írta a The Washington Post pénteki számában a budapesti látogatásról közölt tudósításában. A The New York Times is kiemeli beszámolójának címében, hogy Bush elnök a forradalmat az iraki küldetéshez hasonlította. Mindkét lap a nemzetközi politikának szentelt belső oldalain számol be Bush elnök látogatásáról. A The Washington Post szerint a gellérthegyi beszéd koronázta meg Bush elnök bécsi és budapesti útját. Az elnök az chárd, a HVG online főszerkesztője viszont úgy vélte, hogy Magyarországon az ilyen érzelmek gyakoriak. "A legtöbb magyar ellenséges az Egyesült Államokkal szemben, én a kisebbséghez tartozom" - mondta és hozzátette: A hála nem politikai kategória. Az emberek kényelmesen megfeledkeznek arról, hogy Magyarország ma az Egyesült Államok miatt szabad ország. Megjegyezte azonban: nem használt, hogy a budapesti látogatást az eredetileg tervezett ukrajnai út helyébe iktatták be. A Newsday kommentátora a lap pénteki számában emlékeztet rá, hogy 1956- ban nemzetbiztonsági körökben voltak, akik erkölcsileg és stratégiailag is helytelenítették, hogy Amerika nem sietett Magyarország megsegítetésére, mert akkor talán évtizedekkel korábban felszámolhatták volna a vasfüggönyt. A kommentátornak az az érzése, mintha ma ezek az emberek, vagy egyenes ági leszármazottaik irányítanák a politikát. A szerző, James Klurfeld helyesli, hogy az Egyesült Államok akkor nem avatkozott közbe, mivel szerinte az iraki háború is azt mutatja, hogy a katonai erő alkalmazása legalább annyi gondot teremt, mint amennyit megold. Támogasson egv oldalt a .Magvar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egv oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez itt az Ön nevének a helye! Nagyon egészségesnek minősítette az amerikai-magyar viszonyt a Neue Zürcher Zeitung svájci napilap, amely címoldalán számolt ne George Bush budapesti látogatásáról. A nemzetközi újságok is a viszony megbízhatóságáról, ugyanakkor a magyar politikum és társadalom ellentmondásosságáról cikkeztek.
