Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-20 / 236. szám
20 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2006. JANUAR 20. Elhunyt M. Zs. Miklós J Fischer Viktor (a KMCSSZ külügyi vezetője) Támogasson egv oldalt a .Magvar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egv oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az On nevét tesszük az oldal szalagcsíkjába! 1 lívja most a 1-877-A-MAGYAR telefonszámot EZ ITT AZ ÖN NEVÉNEK A helye! Dr. Mattyasovszky Zsolnay Miklós (1912-2005), jogász, író, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség örökös tiszteletbeli elnöke, cserkészkörökben a szeretett és tisztelt Matyabája, rövid szenvedés után decemberben Pécsett, elhunyt. Pécsett született, a világhírű porcelán- gyár ismert Zsolnay családjának sarjaként. A pécsi cisztercita szerzetesek által vezett Nagy Lajos gimnázium cserkész- csapatában tett cserkészfogadalmat és ettől kezdve egész életében ennek a mozgalomnak volt elhivatott tagja. Pécsett jogi dilpomát szerzett, néhány évig a Zsolnay gyárnak dolgozott, majd 1945-ben Bajorországba menekült a szovjet megszállás elöl. Feleségül vette Gosztonyi Erzsébetet, majd 1952-ben Kanadába emigrált. Montrealban mint "Time Study Analyst", mai nyelven "Industrial Engineer" és könyvelési hivatalnokként dolgozott. Mindenütt megbecsülést és köztiszteletet érdemelt ki. Montreali tartózkodása alatt érte az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Ekkor lesz a montreali Magyar Segélyakció majd a Magyar-Kanadai Szövetség elnöke. Húsz éven át (1953-1973) viseli a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöki tisztségét. Még 72 éves korában is 14 szervezeten belül tevékenykedett. Az emigráció 57. évében feleségével elhatározták - több oknál fogva - hogy Ottawából visszatepelülnek Pécsre, melyet 2003-ban meg is valósítottak. Ekkor már 90 éves volt. Ez a kiváló, négy nyelven folyékonyan beszélő magyar ember életén keresztül szószólója volt a magyar szabadságnak, az emberi méltóságnak, a demokráciának. Jelmondata, "Légy híve az igazságnak, és harcosa az igazságosságnak!", vezérelték életét. Alapító tagja volt a Teleki Pál és Sík Sándor által létrehozott Fiatal Magyarság mozgalom pécsi tagozatának, annak éveken át elnöke is volt. Külföldre kerülése után, már 1946-ban részese volt a németországi Passauban szervezkedő magyar cserkészet megalakulásánál, főleg a Teleki Pál Magyar Cserkész Munkaközösség külkapcsolatai bővítésében vállalt szerepet. (Itt megjegyzendő, hogy e szervezet a [Külföldi] Magyar Cserkészszövetség előde, mivel akkor még Magyar- országon hivatalosan működött a Magyar Cserkész Szövetség, de már állami felügyelet alatt. A "Külföldi" előnév fel<17 1 OŐQ_npn nplmirpnrP7Ptt t-prirlszerváltás után történt, addig "Magyar Cserkészszövetség" volt). Erre a munkára Mattyasovszky Zsolnayt nem nosztalgia ösztönözte, hanem a magyar jövőt építeni vágyó szándéka. Ehhez a gárdához tartoztak akkor Bánáthy Béla, Beodray Ferenc és Bodnár Gábor is. Amikor ezt a feladatot vállalta, azt mindig többnek szánta, mint a jövő ködében elenyésző vállalkozásnak. Mint a Szövetség első külügyi vezetője, többedmagával felvállalta a Világcserkész Mozgalom akkor még Londonban székelő központja felé a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a [Külföldi] Magyar Cserkészszövetség jogi elfogadtatását. Az akkori nehéz körülmények között, különösen az akkori "volt-ellenség" megbélyegzés ellenére, a többi hasonló gondokkal küzdő menekült nemzetiségű cserkészszövetségekkel való összefogással közös érdekképviseletet hoztak létre, az International Scouter Association-t, melynek később elnökévé választották. Az elismertetés nem sikerült, a nemzetközi iroda nem fogadta el a menekült cserkészek szervezetét legitim társként, ami azóta sem változott. Okai jogi vonatkozásuak. Ám ennek ellenére a világszervezet ma is tisztában van a külföldi magyar cserkészet és a többi hason- sorsú nemzeti cserkészszövetségek munkájával. Matyabá a cserkészeszme alapfeltételeit követve a "felelősséget keresünk" jelszóval mindig példát mutatott. A kihívásoknak mindig eleget tett és bátran vállalkozott olyan feladatokra, amelyek nemcsak a magyarság ügyét szolgálták, hanem a befogadó országokban letelepülési helyeiken lévő társadalmat is. Higgadtsága, mérsékeltsége, békítő természete, becsüle- tessége, kiegyensúlyozottsá- ^ a és kitűnő diplomáciai érzéke olyan erények, amelyek a csoportok közti megegyezést eredményezték és döntőbírói szerepet osztottak ki részére, melynek eredményei hathatósak voltak. Ugyanakkor lankadatlan hittel, kitartással szolgálta a magyar cserkészet ügyét. Kanadai kapcsolatai révén főleg a kanadai alkotmánnyal kapcsolatos és a Kanadán belüli angol-francia viszony rendezését célzó törekvések foglalkoztatták. Tudását és megbecsülését mi sem mutatja jobban, hogy a kormány egy emlékirat szerkesztésére kérte fel az állampolgársági törvény módosítása tárgyában. Szakkörökben az írást elismeréssel fogadták. Diplomáciai tehetsége terén említést érdemel egy eset amelyben a kanadai Parlamentbe való meghíváson nyilvános meghallgatásra és vitára került az emlékirat. Itt egy szélsőséges, erőszakos kisebbségi képviselő sanda célzatú kérdéseivel igyekezett a kíséretében lévő két kormányképviselő hölgyet zavarba hozni, akik ilyesmire nem voltak felkészülve. Miklós átvette a szót és kétszeri szóváltás után a képviselő úr feladta a vitát és kikullogott a teremből. Mint bátor hazafi, aki nem a katonai fronton vagy a barrikádokon harcolt a magyarságért, hanem tollal, ésszel és maMagyar Szó - A Híd megrendelőlap □ egy évre □ fél évre □ negyedévre □ money orderen □ csekken Magyar Szó - A Híd Számára Előfizetés NY City USA Külföld Egy évre $40 $40 $45 Fél évre $20 $20 $26 Negyedévre $13 $13 $20 Cím: kla&ii&r Szó - A Híd 4809 Ave N, Suite 169, Brooklyn, NY 11234 Név:................................................................................Tel:................................................... Cím:............................................................................................................................. gatartásával. Tisztességgel érdemelte ki az egyetemes magyarság és a befogadó országa berkeiben a "nagy-magyarok" közti helyet. A cserkésznevelési elveket is hűen betartotta, amikor mind a magyar értékek mind a befogadó ország becsületes polgárainak nevelését hangsúlyozta és maga is élte. Sokan kérték tanácsait, amiket meghallgatott és bölcs hozzáállásával mindig a helyes útra irányította a kérdezőket. Mint a külföldi magyar cserkészet szellemi atyja és legfelsőbb tisztségviselője különösen vigyázott arra, hogy a "politikai nevelés" a cserkész programba ne kerüljön bele. Mindig akadtak olyan szülők, társadalmi vezetők, akik igyekeztek a cserkészetet saját céljukra felhasználni. Egyesek túl "baloldalinak", mások pedig túl "jobboldalinak" bélyegezték vagy bélyegzik a mozgalmat. Világosan látta és szemlélte a magyar cserkészet lényegét, fontosságát és helyét a magyar társadalomban. Bölcs előrelátása rányomta a bélyegét a mozgalomra is. Mint lapszerkesztő - ő szerkesztette a Vezetők Lapja első számait 1954-től kezdve - mindjárt az elején meghatározta a magyar cserkészmunka értelmét. Ez az írás ma is klasszikusnak számító mű. Mindenütt köztiszteletet és megbecsülést érdemelt ki magának. Élete során számos kitüntetést kapott különböző nemzetiségű csoportoktól, a helyi és a központi kanadai szövetségi kormánytól, a rendszerváltás után pedig a magyar kormánytól. Ezek közé sorolhatók az emigrációban élők érdekében végzett tevékenységéért 1979-ben kapott Order of Canada díj, Kanadának legtekintélyesebb polgári kitüntetése olyan ka- ~ “idai állampolgárok részére, akik kimagasló érdemeket szereztek és szolgálatokat tettek az országnak vagy i az emberiségnek. Továb- I bi kitüntetései: a Kanada Évszázdos Érme (1967), Winnipeg tb. Polgári Diplomája (1974), a Királynő Jubiláló Ezüst Érme (1977), a "La Fédération des Groupes Ethniques du Quebec" Jubileumi Érme (1987). E szervezetnek egyik alapítója, majd 14 éven át vezetőségi tagja. A Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjét (1993) levéltári munkájáért és a magyar-kanadai kapcsolatok ápolásáért kapta. Az Ottawában rendezett 90. születésnapján a sok méltatás mellett Papp Sándor kanadai magyar nagykövet Orbán Viktor miniszterelnök nevében külön elismerő oklevelet nyújtott át neki a külföldi magyarság érdekében végezett és célravezető munkájáért. A rendszer- váltás után gyakran látogatott haza és nagy figyelemmel kísérte és segítőkészséggel tekintett a Zsolnay-gyár munkája felé. Végleges hazatelepülése után a pécsi Tüke-díjjal jutalmazták, amit olyan pécsi született polgároknak ítélnek oda, akik a város jó hírnevének megőrzéséért kimagasló munkát végeznek. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség legmagasabb kitüntetését, a Jó munkáért!, azaz Teleki érmet, az elsők között kapta meg még 1960-ban. Mind az összmagyarság mind a magyar cserkészet egy kimagasló hazánkfiát és a becsületesség makuládan képviselőjét veszítette el... Segítségkérés A kolozsvári Gregorián Társaság értékes irodalom- és zenetörténeti ritkaságnak számító, kéziratban lévő anyagot szeretne megmenteni és közkinccsé tenni: egy ősi erdélyi Passió és Jeremiás Siralmak szöveget és zenei anyagát szeretnék CD-ROM-on kiadni, beleértve a zenei anyag előadását is, melyre Kolozsvárott a Nagyböjt időszakában kerülne sor. A CD- ROM-ról a felvétel nemcsak meghallgatható, de a Passió szövege és kottaanyaga is mindenki által letölthető és kinyomtatható lesz. A Project összesen kb. $2,800-ba kerül, amihez az amerikai magyaroktól legalább $600 segítséget remél az erdélyi Gregorián Schola. Ennek összegyűjtését magamra vállaltam, és tisztelettel felkérem amerikai magyar testvéreinket, segítsenek e nemes vállalkozásban. Az adakozóknak természetesen majd elküldjük a kész CDRom-t. Checken "tax deductable" hozzájárulásukat kémem a Center for Free Religion-nek írni és az alábbi címre küldeni. Aki óhajtja, annak "tax deductable" igazolást küldök. Az összegyűlt pénzt személyesen juttatom el Kolozsvárra. Rév. Dr. Judit Gellerd 1187 Franklin St San Francisco, CA 94109 Phone: 415 - 776 4580 Emiül: zizi315@yahoo.com
