Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-01-06 / 233. szám

10 MAGYAR SZÓ — A HÍD Gázválság Európában Január 4. Annak ellenére, hogy lapzártánkig a gázháborút kiváltó uk­rán-orosz tárgyalások nem fejeződ­tek be, Európa legtöbb országában helyreállt a gázellátás. Az előzmény, hogy az orosz állami tulajdonban lé­vő Gazprom két országnak, Ukrajná­nak és Moldovának leállította a gáz­szállítást január elsején, miután nem tudtak megegyezni az árakról. A gáz­háború már tavaly nyáron elkezdő­dött, amikor elkezdtek tárgyalni ar­ról: a 2005. december 31-ig érvényes ezer köbméterenkénti 50 dolláros árat milyen mértékben emeljék ez év január elsejétől. Miután a két ország nem tudott megállapodni, Oroszor­szág beváltotta fenyegetését, és janu­ár elsején, vasárnap délelőtt leállítot­ta az Ukrajnának szánt gázszállításo­kat. A cég szóvivője akkor, az ukrán . gázcsapok lezárásával egyidejűleg azt közölte: a Nyugat- és Közép-Euró- pába (így Magyarországra is) irányu­ló tranzitgáz teljes mennyiségben áramlik tovább három vezetéken. Nem sokkal ezután az orosz cég már azzal vádolta Ukrajnát, hogy a tran­zitgázt is illegálisan megcsapolja és használja. Az orosz-ukrán gázháborúnak ha­marosan véget kell érnie, hiszen mindkét országra komoly nemzetkö­zi nyomás nehezedik. Ennek ellenére elképzelhetőnek tartják a válság elhú­zódását. Ez nemcsak Magyarország­ra lenne káros hatással, hanem konti- nensszerte komoly válságot okozhat. Egyrészt azért, mert számos nyugat- és közép-európai állam függ az olcsó orosz gáztól.. Ezekben az országok­ban - Ausztria, Románia, Horvátor­szág, Lengyelország, Franciaország, Csehország, Szlovákia - hazánkhoz hasonlóan számottevően csökkent hétfőn a gáznyomás és az orosz gáz­import. Ha az orosz gázt pótolni kell, akkor azt csak drágább, észak-euró­pai gázzal lehetne. Valuta-árfolyamok (január 4.) 1 USD = 210,188 HUF 1 USD = 0,835 EURO 1 USD = 3,11 RON Gazdaság MA világgazdaság idén is lendületben lesz FEJLŐDŐ VISZONY A 2004. évi kimagasló teljesítmény után tavaly is eredményes évet zárt a világgaz­daság, amelyben ujfolyamatok érlelődnek, jórészt kínai hatásra. 2005, a Kakas éve után kitarthat a lendület idén, a kínai horoszkóp szerint a Kutya évében is. Január 4. A világgazdaság 2004-ben öt százalékkal, évtizedek óta nem ta­pasztalt lendülettel fejlődött. Bár kicsit veszített az iramából, 2005-ben is 4,3 százalékkal bővülhetett, és 2006-ban is tarthatja ezt a lendületet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint. Ag­godalomra tehát semmi ok, mondhat­nánk, hiszen az előrejelzések azt sejtetik, hogy a makacsul magas, s bizonnyal az előrelátható jövőben is ötven és hatvan dollár közé eső olajár ellenére a világ- gazdaság centrumai - ahová most már Kína és Délkelet-Ázsia is beletartozik az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió mellett - jól átvészelik a drága energiából fakadó nehézségeket. A nemzetközi pénzügyi rendszert ugyan mind veszélyesebbnek tűnő egyensúlytalanság fenyegeti - óriási hi­ányok egyrészről, például az erőteljes gazdasági növekedést produkáló USA- ban, másrészről többletek a szerényen bővülgető EU-ban és a szédületes se­bességre gyorsuló Ázsiában -, de mind ez ideig nem robbant a sokak által időzí­tett bombának tekintett helyzet. A kedvező vállalati profitok meg­mozgatták a tőzsdéket, a nyugat-euró­pai börzék indexei három-, négyéves csúcsokra kúsztak fel, a budapesti BUX is jó negyven százalékot hozott az idén. Kérdés, s bizonytalansági tényező, ho­gyan reagálnak minderre az infláció fel­lángolásától tartó központi bankok, folytatódik-e az amerikai kamatemelési sorozat a februárban hivatalba lépő, új központi banki elnök, az Alan Green- spant váltó Ben Bernanke alatt is, s nem tudni, lép-e vagy megtorpan az Európai Központi Bank, amely sok év után nem­régiben emelt kamatot - igaz, bátortala­nul és több elemző szerint értelmetle­nül. Ám a globális növekedés, egyensúly­talanság, pénzbőség, átalakulás és keres­kedelmi viharok hátterében Kína áll, amely - mint Martin Wolf megfogal­mazta a Financial Timesban - Ázsiával együtt visszakerül a világgazdaság köz­pontjába, drámai új folyamatokat indít­va el a felszín alatt. Kelet- és Délkelet-Ázsia 3,3 milliárd lakosa - a fejlett országok populációjá­nak háromszorosa - mint munkaerő és fogyasztó megsokszorozza a globalizá- ciós hatások erejét a kommunikációs költségek csökkenése és a piacnyitás nyomán. A következmény: világszerte zuhanni fog a munkaigényes áruk és szolgáltatások, valamint a képzetlen munkaerő ára, az iparosítás okozta többletkereslet miatt drágulnak az alap­anyagok - olaj, fémek -, s még tovább fokozódik a nemzetközi verseny. Az ár­arányok változása miatt a jövedelmek a költekező országokból a megtakarítókba csoportosulnak át. Ez részben magyarázatot ad arra a je­lenségre, hogy a hosszú távú hozamok történelmi mélypontokat ostromolnak a fejlett és egyébként pénzügyi egyen­súlytalanságokkal működő országok­ban, s e problémák nem fejeződnek ki válságokban. Az ázsiai gazdaságok és az olajtermelők folyó fizetési többlete az idén 700 milliárd dollárra - a magyar nemzeti jövedelem hétszeresére - rúg, s ez a pénz befektetést keres, akár kicsit kockázatosat is. Ebből persze az is kö­vetkezik, hogy lassúbb ázsiai növekedés és emiatt alacsonyabb olajárak mérsé­kelték volna a pénzügyi többletek és hi­ányok ilyen szélsőséges méretű felhal­mozódását. Kína exportja - amely például a ruhá­zati termékek esetén súlyos kereskedel­mi összecsapást váltott ki az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval - hozzájárult az infláció globális mérsék­lődéséhez. Am a tíz százalékot közelítő kínai gazdasági növekedés energiaéhsé­get váltott ki. Az olaj kereslet növekedé­sében 43 százalékkal szerepel Ázsia, ezen belül 27 százalékkal Kína. A változások nyomán átalakuló világ- gazdaságban azon országok találhatják meg számításaikat, amelyek bizonyos értelemben Kína ellentétei. Ha képzett munkaerőre támaszkodva, magas tech­nológiát képviselő exportra képesek - mint például Németország -, vagy ener­giahordozókban gazdagok. Azok az or­szágok, amelyek munkaerő-igényes iparágakat hoztak létre, s közepes fej­lettségű technológia gyártására szako­sodtak - mint például Mexikó, Dél-Eu- rópa vagy egyes délkelet-ázsiai gazdasá­gok - szenvedni fognak. De a sikeresnek látszó országok számára is óriási kihívás a foglalkoztatás növelése - erre emlékez­tettek a franciaországi lázongások. Am a képzetlen munkaerő árának a fenntartá­sa a munkanélküliség emelkedését vált­hatja ki. Hosszabb távon nem csupán alkal­mazkodni kell a világgazdaság új folya­mataihoz. Azon országok nézhetnek bátran a jövőbe, amelyek Kína - és per­sze India - belépését a világgazdaságba előnyükre fordítják, megértik a mély­ben formálódó új viszonyokat, s önma­gukat hozzájuk igazítják. Az új év első napján életbe lépett a hét országra kiterjedő, dél-ázsiai sza­badkereskedelmi megállapodás, ami azt jelenti, hogy a szóban forgó országok megnyitják egymás számára piacaikat, és ezentúl vámmentesen kereskednek.. Az egyezség Indiára, Pakisztánra, Ne­pálra, Srí Lankára, a Maldív-szigetekre, Bangladesre és Bhutánra terjed ki: a tér­ségben 1,5 milliárdan élnek, 60 százalé­kuk nagy szegénységben, (origo.hu) ______________________2006. JANUÁR 6. / ___ Árthat az EU-s gazdáknak a WTO-egyezmény Agrárszakértők szerint az EU szempontjából kedvezőtlenek a hongkongi WTO-csúc- son született megállapodások A gazdák a jövőben erősödő versenyre számíthatnak. Január 2. Agrárszakértők szerint erősítik a versenyt a hongkongi világkereske­delmi konferencián létrejött kompromisszumok. Áz Európai Unió eredetileg olyan komplex csomagként fogadta volna el az exporttámogatások megszünteté­sét, amely megfelelő ellenintézkedésekkel védte volna az európai - köztük a ma­gyar - gazdákat. Elemzők szerint most nem elégséges a kompenzáció. A verseny­helyzet erősödésére kell számítani, ugyanakkor az exporttámogatások leépítése miatt pont azok az ágazatok szenvedik majd meg a keményedé versenyt, ahol az intervenciós EU árak magasabbak a világpiaci áraknál. A támogatások megszűné­sével nem lesznek források a túltermelés exportjához. Az EU már döntött a tej és cukor intézményes árának mérsékléséről, hamarosan a gabona kerül sorra. Brüsz- szel eredetileg 40 százalékkal akarta csökkenteni az agrártermékek vámterheit, a WTO csúcson azonban arról egyeztek meg, hogy egyelőre a legszegényebb orszá­gok élveznek teljes vámmentességet, 2008-tól. A Álagyar Agrárkamara elnöke szerint elfogadhatat­lan lenne a magyar gazdák számára, ha további vámleépítések lépnének életbe. Ellentmondásos, hogy a liberalizációt leginkább szorgalmazó USA csak 4 eurónyi importot enged be, míg az EU 40 eurónyit. A gyors vámleépítések azért lennének ka­tasztrofálisak, mert a magyar termelők a régi tagál­lamokban járó támogatás töredékét kapják. Azon­ban, ha EU-pénzekből sikerülne megfelelő fejleszté­seket végrehajtani a magyar agráriumban, akkor a magyar gazdákat a szubvenciók 2013-as teljes eltör­lése sem rázná meg. (Világgazdaság, origo.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom