Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-06 / 233. szám
10 MAGYAR SZÓ — A HÍD Gázválság Európában Január 4. Annak ellenére, hogy lapzártánkig a gázháborút kiváltó ukrán-orosz tárgyalások nem fejeződtek be, Európa legtöbb országában helyreállt a gázellátás. Az előzmény, hogy az orosz állami tulajdonban lévő Gazprom két országnak, Ukrajnának és Moldovának leállította a gázszállítást január elsején, miután nem tudtak megegyezni az árakról. A gázháború már tavaly nyáron elkezdődött, amikor elkezdtek tárgyalni arról: a 2005. december 31-ig érvényes ezer köbméterenkénti 50 dolláros árat milyen mértékben emeljék ez év január elsejétől. Miután a két ország nem tudott megállapodni, Oroszország beváltotta fenyegetését, és január elsején, vasárnap délelőtt leállította az Ukrajnának szánt gázszállításokat. A cég szóvivője akkor, az ukrán . gázcsapok lezárásával egyidejűleg azt közölte: a Nyugat- és Közép-Euró- pába (így Magyarországra is) irányuló tranzitgáz teljes mennyiségben áramlik tovább három vezetéken. Nem sokkal ezután az orosz cég már azzal vádolta Ukrajnát, hogy a tranzitgázt is illegálisan megcsapolja és használja. Az orosz-ukrán gázháborúnak hamarosan véget kell érnie, hiszen mindkét országra komoly nemzetközi nyomás nehezedik. Ennek ellenére elképzelhetőnek tartják a válság elhúzódását. Ez nemcsak Magyarországra lenne káros hatással, hanem konti- nensszerte komoly válságot okozhat. Egyrészt azért, mert számos nyugat- és közép-európai állam függ az olcsó orosz gáztól.. Ezekben az országokban - Ausztria, Románia, Horvátország, Lengyelország, Franciaország, Csehország, Szlovákia - hazánkhoz hasonlóan számottevően csökkent hétfőn a gáznyomás és az orosz gázimport. Ha az orosz gázt pótolni kell, akkor azt csak drágább, észak-európai gázzal lehetne. Valuta-árfolyamok (január 4.) 1 USD = 210,188 HUF 1 USD = 0,835 EURO 1 USD = 3,11 RON Gazdaság MA világgazdaság idén is lendületben lesz FEJLŐDŐ VISZONY A 2004. évi kimagasló teljesítmény után tavaly is eredményes évet zárt a világgazdaság, amelyben ujfolyamatok érlelődnek, jórészt kínai hatásra. 2005, a Kakas éve után kitarthat a lendület idén, a kínai horoszkóp szerint a Kutya évében is. Január 4. A világgazdaság 2004-ben öt százalékkal, évtizedek óta nem tapasztalt lendülettel fejlődött. Bár kicsit veszített az iramából, 2005-ben is 4,3 százalékkal bővülhetett, és 2006-ban is tarthatja ezt a lendületet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint. Aggodalomra tehát semmi ok, mondhatnánk, hiszen az előrejelzések azt sejtetik, hogy a makacsul magas, s bizonnyal az előrelátható jövőben is ötven és hatvan dollár közé eső olajár ellenére a világ- gazdaság centrumai - ahová most már Kína és Délkelet-Ázsia is beletartozik az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió mellett - jól átvészelik a drága energiából fakadó nehézségeket. A nemzetközi pénzügyi rendszert ugyan mind veszélyesebbnek tűnő egyensúlytalanság fenyegeti - óriási hiányok egyrészről, például az erőteljes gazdasági növekedést produkáló USA- ban, másrészről többletek a szerényen bővülgető EU-ban és a szédületes sebességre gyorsuló Ázsiában -, de mind ez ideig nem robbant a sokak által időzített bombának tekintett helyzet. A kedvező vállalati profitok megmozgatták a tőzsdéket, a nyugat-európai börzék indexei három-, négyéves csúcsokra kúsztak fel, a budapesti BUX is jó negyven százalékot hozott az idén. Kérdés, s bizonytalansági tényező, hogyan reagálnak minderre az infláció fellángolásától tartó központi bankok, folytatódik-e az amerikai kamatemelési sorozat a februárban hivatalba lépő, új központi banki elnök, az Alan Green- spant váltó Ben Bernanke alatt is, s nem tudni, lép-e vagy megtorpan az Európai Központi Bank, amely sok év után nemrégiben emelt kamatot - igaz, bátortalanul és több elemző szerint értelmetlenül. Ám a globális növekedés, egyensúlytalanság, pénzbőség, átalakulás és kereskedelmi viharok hátterében Kína áll, amely - mint Martin Wolf megfogalmazta a Financial Timesban - Ázsiával együtt visszakerül a világgazdaság központjába, drámai új folyamatokat indítva el a felszín alatt. Kelet- és Délkelet-Ázsia 3,3 milliárd lakosa - a fejlett országok populációjának háromszorosa - mint munkaerő és fogyasztó megsokszorozza a globalizá- ciós hatások erejét a kommunikációs költségek csökkenése és a piacnyitás nyomán. A következmény: világszerte zuhanni fog a munkaigényes áruk és szolgáltatások, valamint a képzetlen munkaerő ára, az iparosítás okozta többletkereslet miatt drágulnak az alapanyagok - olaj, fémek -, s még tovább fokozódik a nemzetközi verseny. Az árarányok változása miatt a jövedelmek a költekező országokból a megtakarítókba csoportosulnak át. Ez részben magyarázatot ad arra a jelenségre, hogy a hosszú távú hozamok történelmi mélypontokat ostromolnak a fejlett és egyébként pénzügyi egyensúlytalanságokkal működő országokban, s e problémák nem fejeződnek ki válságokban. Az ázsiai gazdaságok és az olajtermelők folyó fizetési többlete az idén 700 milliárd dollárra - a magyar nemzeti jövedelem hétszeresére - rúg, s ez a pénz befektetést keres, akár kicsit kockázatosat is. Ebből persze az is következik, hogy lassúbb ázsiai növekedés és emiatt alacsonyabb olajárak mérsékelték volna a pénzügyi többletek és hiányok ilyen szélsőséges méretű felhalmozódását. Kína exportja - amely például a ruházati termékek esetén súlyos kereskedelmi összecsapást váltott ki az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval - hozzájárult az infláció globális mérséklődéséhez. Am a tíz százalékot közelítő kínai gazdasági növekedés energiaéhséget váltott ki. Az olaj kereslet növekedésében 43 százalékkal szerepel Ázsia, ezen belül 27 százalékkal Kína. A változások nyomán átalakuló világ- gazdaságban azon országok találhatják meg számításaikat, amelyek bizonyos értelemben Kína ellentétei. Ha képzett munkaerőre támaszkodva, magas technológiát képviselő exportra képesek - mint például Németország -, vagy energiahordozókban gazdagok. Azok az országok, amelyek munkaerő-igényes iparágakat hoztak létre, s közepes fejlettségű technológia gyártására szakosodtak - mint például Mexikó, Dél-Eu- rópa vagy egyes délkelet-ázsiai gazdaságok - szenvedni fognak. De a sikeresnek látszó országok számára is óriási kihívás a foglalkoztatás növelése - erre emlékeztettek a franciaországi lázongások. Am a képzetlen munkaerő árának a fenntartása a munkanélküliség emelkedését válthatja ki. Hosszabb távon nem csupán alkalmazkodni kell a világgazdaság új folyamataihoz. Azon országok nézhetnek bátran a jövőbe, amelyek Kína - és persze India - belépését a világgazdaságba előnyükre fordítják, megértik a mélyben formálódó új viszonyokat, s önmagukat hozzájuk igazítják. Az új év első napján életbe lépett a hét országra kiterjedő, dél-ázsiai szabadkereskedelmi megállapodás, ami azt jelenti, hogy a szóban forgó országok megnyitják egymás számára piacaikat, és ezentúl vámmentesen kereskednek.. Az egyezség Indiára, Pakisztánra, Nepálra, Srí Lankára, a Maldív-szigetekre, Bangladesre és Bhutánra terjed ki: a térségben 1,5 milliárdan élnek, 60 százalékuk nagy szegénységben, (origo.hu) ______________________2006. JANUÁR 6. / ___ Árthat az EU-s gazdáknak a WTO-egyezmény Agrárszakértők szerint az EU szempontjából kedvezőtlenek a hongkongi WTO-csúc- son született megállapodások A gazdák a jövőben erősödő versenyre számíthatnak. Január 2. Agrárszakértők szerint erősítik a versenyt a hongkongi világkereskedelmi konferencián létrejött kompromisszumok. Áz Európai Unió eredetileg olyan komplex csomagként fogadta volna el az exporttámogatások megszüntetését, amely megfelelő ellenintézkedésekkel védte volna az európai - köztük a magyar - gazdákat. Elemzők szerint most nem elégséges a kompenzáció. A versenyhelyzet erősödésére kell számítani, ugyanakkor az exporttámogatások leépítése miatt pont azok az ágazatok szenvedik majd meg a keményedé versenyt, ahol az intervenciós EU árak magasabbak a világpiaci áraknál. A támogatások megszűnésével nem lesznek források a túltermelés exportjához. Az EU már döntött a tej és cukor intézményes árának mérsékléséről, hamarosan a gabona kerül sorra. Brüsz- szel eredetileg 40 százalékkal akarta csökkenteni az agrártermékek vámterheit, a WTO csúcson azonban arról egyeztek meg, hogy egyelőre a legszegényebb országok élveznek teljes vámmentességet, 2008-tól. A Álagyar Agrárkamara elnöke szerint elfogadhatatlan lenne a magyar gazdák számára, ha további vámleépítések lépnének életbe. Ellentmondásos, hogy a liberalizációt leginkább szorgalmazó USA csak 4 eurónyi importot enged be, míg az EU 40 eurónyit. A gyors vámleépítések azért lennének katasztrofálisak, mert a magyar termelők a régi tagállamokban járó támogatás töredékét kapják. Azonban, ha EU-pénzekből sikerülne megfelelő fejlesztéseket végrehajtani a magyar agráriumban, akkor a magyar gazdákat a szubvenciók 2013-as teljes eltörlése sem rázná meg. (Világgazdaság, origo.hu)
