Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-05-26 / 254. szám

2006. MÁJUS 26. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 H Kishegy esiek, riadó! RÚZSA, A KIRÁLYNŐ! Riadó! Kishegyesük, riadó! Aki elsőként telefonál az Amerikai Magyar Szó szerkesztőségébe, mint Rúzsa Magdi legfürgébb kisbegyesi földije, egy évig ingyen házhoz kapja újságunkat. Ha pedig a sok New York-ban élő bácskai magyar között netán egyetlen kisbegyesi sem akad, akkor a Trianonban elvett egész magyar Délvidék mindenNew Yorkká szakadt embere, a siker reményében kaphatja fel telefont. Riadó! Csodálatosak az örömriadók! Ro­hamsisak és géppisztoly nélkül, csupán olyan szívvel rohanni, amely dobogóra került magyar sportolót, csudaszép énekhangú magyar lányt ünnepel. Ahogy ma, lapunk e heti megjelenésé­nek napján, némely bácskai itt New York-ban beméri az égtájakat, no, kicsit még jobbra, aztán vissza, valahol arra van Kishegyes. A bácskai haza! A Kárpát-medence magyarnyelvű újságjai meg sosincsvége példányszám­ban mutatnak egy könnyes és nagyon szép szemű húsz éves bácskai lányt, aki a fotómasina kattanásakor éppen nem figyel a nagyvilágra, tekintetével csak a mamát keresi. Mi meg, lapzártai be­szélgető újságírók, nagyon bölcseket szeretnénk megfogalmazni arról, hogy a síró női szempár mitől ragyog ann,yira. Nem megy. A legszakértőbb öreg csélcsapok szerint viszont Magda arcvonásai tisztára Karády Katalint formázzzák, csak hát hol van már a ré­gi baknóta, miszerint "Sokkal jobban szeretlek mint máskor...". Megjelenik a mama, persze hogy Kishegyesről. A Megasztár verseny minden fokozatát személyesen szur­kolta végig, s egyre csak azt emlegeti, hogy az ápolónővérek közül, ahol Mag­di odahaza dolgozott, senki sem tudta, milyen csodaszép hangja van az ő kislá­nyának. Most milyen gyönyörű lakást meg autót kap és milyen irdatlan mesz- szire lakik majd Kishegyestől. Mi, kétszobányi bácskai magyar, öreg budai kiskocsmában ünnepiünk, koccintgatunk. A pohárcsengésbe be- lecsörren a szabadkai szerkesztőség ügyeletese: neveket pontosít. Kihango- sítjuk a telefont, s behallik a nemesná­dudvari olaszrizlingből áradó homoki tenor: "Szép a rúzsám, nincs hibája..." Megkezdődött a nyelvújítás. Magdi után Bácskában a nép dalnokai, soha ebben az életben nem éneklik többé ró­zsának a rúzsát. Szép volt ez a vasárnap este. (FD) A nagyon jó hangulatban zajló árve­résen a legmagasabb leütési árat Szinyei Merse Pál: Őszi színek című, 1904-ben készült festménye érte el: 45 milliós kikiáltási árról egészen 90 milli­óig tartott a licit: új tulajdonosa (a juta­lékkal) több mint 108 milliót fizet érte. Munkácsy Mihály: Társalgás című festményéért (amelynek két másik vari­ációja Pakh Imre gyűjteményében ta-' lálható) 70 milliónál állt meg a versen­gés. A történet érdekessége, hogy egy neves pesti műgyűjtő 1999-ben 22 mil­lióért vásárolta meg, tehát 7 év alatt több mint háromszorosára nőtt az érté­ke - beszédes példájaként a magyar mű­kereskedelem dinamikus fejlődésének. Az idei tavaszi szezonban - a klasszi­2C I Történelmi magyar csúcs-árverés ÖSSZÁR 1 MILLIÁRD Kivételes sikerrel zajlott le a Kieselback Galéria 31. árverése a Vígszínházban, május 9- én, pénteken. Telt ház előtt minden idők legmagasabb bevétele született: a leütési, vagyis a végleges vételárak együttese - az "összleütés" - 745 millióforint volt, s a jutalékokkal együtt a galéria történetében először közelítette meg az 1 milliárd forintot ütési árat ért el (jutalékkal 37.200.000 forintot). Majdnem tízszeres növekedés ennél a nagyságrendnél nagyon ritka. Batthyány Gyula: Lovaspóló című ké­péért 24 milliónál állt meg a licit (juta­lékkal: 28.800.000 Ft), míg Kerítőnő cí­mű festményének leütési ára 12 millió (jutalékkal: 14.400.000 Ft), lett. Ferenczy Noémi: Erdőben című szö­vött kárpitjáért 16 milliónál fejeződött be a licit. Római iskola: Domanovszky Endre Fürdő című 1929-es műve 2.500.000 forintról indult, és végül 11 milliónál állt meg (jutalékkal: 13.200.000 Ft). Végül némi statisztika: az árverés összkikiáltása: 436.355.000 forint, ösz- szleütése: 746.000.000 forint. kusokat nem számítva is - mindenképp a Kieselbach Galéria jelentkezett a "leg­sűrűbb" anyaggal. A Kieselbach Tamás kiadványai és kiállításai által képviselt 1892 és 1964 közötti modern magyar festészet kiemelkedő minőségben és mennyiségben volt jelen az árverésen is. Folyamatosan igazolódik, hogy azok a fő irányvonalak, melyeket a galéria művészettörténész és gyűjtő tulajdono­sa kijelöl, a műtárgypiacon már fejlődé­si, változási folyamatokká nőttek. Előtérbe került és felértékelődött a magyar fauve-ok vagyis a XIX. század eleji párizsi (nagybányai) festészet ma­gyar alkotói (Perlrott, Berény, Czóbel, Orbán, Ziffer), és a Római Iskola, a két világháború között alkotó festők (Bat­thyány Gyula, Ferenczy Noémi, Klie Zoltán) művészete. Néhány példa erre a mostani Víg­színházi aukción látható volt festmé­nyek közül: magyar fauve-ok: Perlrott Csaba: Parkban című képe 5 millióról indult leütési ára 34 millió forint lett (jutalékkal: 40.800.000, vagyis megsok­szorozódott az ára). Két világháború közötti festészet: Kolbe Mihály: Art deco jelenet című képe 3.500.000 forin­tos kikiáltási árról 31 millió forintos le­1 lirdessen a Magyar Szóban, Amerika legnagyobb példányszám­ban eladott magvar nyelvű »I« hetilapjában! Lépjen velünk kapcsolatba MOST! UJSAG@ahid.com HUNGÁRIA RADIO, NEW YORK minden hétfőn este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon. Hírek - magyar zene - hazai - és sportpoli­tika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441 Vaszary Gábor. 6 Ez az egy betűs könyveim - min­denbetűs! Behelyettesíthető eg)' férfi­éit minden szeretőjének nevével, Annától Zsankáig, Böskétől Yvette- ig, sőt, már a sor eleji Alma, e csábító leánynév arra is utal, hogy a viselőjé­be, a lányba, a hölgybe, bele is lehet harapni, melyhez a szerző hasonló jó­kat kíván. Már az Ő elolvasása előtt azt mondták a Helikonnál, mely kiadó­nak Vaszary Gábor sorozatszerű fel- támasztását köszönhetjük, hogy a Vaszary művek sikere, a bolti eladás, vagyis a legmegbízhatóbb statisztika szerint, közvetlenül Márai Sándor si­kere után következik. Erre csak egyet írhatunk le: Brávó Helikon! De! Vaszary Gábor eddigi újraki­adásai olvastán el nem hagyott ben­nünket a derű, sőt, olykor kirobbanó humorba váltott. Talán a Monpti (mon petit) szomorúsága ellenpontoz­ta csak a mindenütt jelen levő Vaszary humort, meg most az Ő. De ez a leg­utóbbi regény már egészen egybefo­gott két hangulatot, s a derűt és a csat­tanó humort. Tán összekötő szőnyeg­nek, hogy egyszerre bölcs is, nyugodt is legyen a világ. E Vaszary Gábor fé­le filozófia eget és földet varázsol egy­más mellé, például, amikor így szeret- getné Cecilé-t, hogy egy bekezdés erejéig még a Jóistent is beleszer­keszti a történetbe. Mert az Úr Cecilé ügyében szól le a Földre a szerető ma­gyar legénynek: "Hazudj neki egy ki­csit, ne legyen olyan szomorú!" Isten- káromlás súlyú hazudás-tipp az Úristentől? Vaszary játékos zseniali­tása ezt is előre feloldotta: a kegyes hazugság az egyházi jogban szabad. Az O, a regény, a férfinéppel szem­ben feltűnően szolidáris. Megtanít, hogy mikor lesz végleg kiegyensúlyo­zott a női lélek: soha! Mikor Párizs­ban a főhős magyar grafikusművész­szel összevész az olasz szeretője, a lány azt vágja a rajzoló szemébe, hogy már itt van az új szerelme, eztán már mindig azzal lesz. Am az új fiú terep­ismerete híján úgy ülnek le egymás mellé a hosszú szállodai pamlagra, hogy a Iányzó csüccsen középre és or­vul, de folyvást csipkedi a magyar le­gény mindenféle röhögtető pontjait, szóval szadista a kicsike! Aztán né­hány napra rá az itáliai hölgy szerelmi stílust vált: két pisztolygolyót ereszt a magyar gyerekbe. Női szeszély Vaszary módra. (Földessy Dénes)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom