Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-19 / 253. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2006. MÁJUS 19 % Elkészült a Világegyetem legnagyobb térképe SOKEZER GALAXIS Elkészítették a Világegyetem eddigi legátfogóbb térképét, amely közel 5 milliárd fényéves távolságig körülbelül egymillió galaxist ábrázol. Röviden Közeledik A SZÉTSZAKADÓ ÜSTÖKÖS A bolygónkhoz közeledő 73P/Schwassmann- Wachmann 3 jelű üstökös magja látványosan feldarabolódott. 1995-ben az objektum magja négy darabra szakadt, így ugrásszerűen megnőtt a mag felszíne és az onnan eltávozó gázok és por mennyisége. Az idei márciusi megfigyelések során azonban már hét töredék mutatkozott, majd a B jelű darab is kisebb kitörésen ment keresztül, hat újabb töredékkel gazdagítva az együttest. A továbbiakban újabb darabolódások történtek, így a hónap második felére a korábbi események nyomán keletkezett töredékek együttes száma már 40 körülire nőtt. A töredékek biztonságos távolságban haladnak majd el a Föld mellett. (MTI) A TESTMOZGÁS JAVÍTJA AZ UTÓD MEMÓRIÁJÁT A rendszeres testmozgást végző vemhes egerek kölykeiben több idegsejt képződik az agy hippocampus nevű régiójában, amely a tanulásban és az emlékezési folyamatokban játszik fontos szerepet - állapították meg német kutatók a közelmúltban. Felnőtt állatoknál már korábban is kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás pozitívan hat új idegsejtek képződésére. Az új vizsgálatok arra utalnak, hogy a hatás nemcsak a saját idegsejtekre hat, hanem az utódokéra is kiterjed - a vizsgálatok eredményeit azonban még korainak tartják kivetíteni az emberre. (origo.hu) Megtalálták Kleopátra MAUZÓLEUMÁT? Kleopátra mauzóleumát találták meg állítólag az egyiptomi Alexandria partjai előtt, közölte Harisz Callasz görög régész az Eleftherotypia athéni újsággal. A kutató azt mondta, hogy ő és munkatársai hétéves munka után Alexandria Séma kerületében fedezték fel a mauzóleum maradványait. A Die Welt című német lap úgy tudja, hogy a kutatók az antik templom monumentális, több száz tonna súlyú részét fedezték fel, amely valószínűleg a mauzóleum bejárata volt. "A régészek 150 év óta sejtik, hogy a mauzóleum ezen a helyen állt, de most megtaláltuk a kapu gránitból készült részét" - mondta Callasz. (MTI) Névről ismerik egymást A DELFINEK Régóta ismert, hogy a vízi emlősök, így a palackorrú delfinek által kiadott hangok egy igen összetett kommunikációs rendszer alkotóelemei. Tengerbiológusok nemrégiben egyenesen arról számoltak be, hogy a delfinek "nevekkel" azonosítják magukat, illetve társaikat- erre az élővilágban rajtuk kívül egyedül az ember képes. Minden egyes palackorrú delfinnek egyedül rá jellemző füttye van, s ezt társai, "ismerősei" még akkor is felismerik, ha a füttyszót nem eredetiben hallják, hanem mesterséges hangon játszuk le nekik - mutattak rá kutatók. A fenti megfigyelés nem jelent mást, mint hogy az egyedek kifejezetten a hangsor, s nem hangjuk alapján azonosítják egymást. Ilyen tekintetben a delfin még rajtunk, embereken is túltesz, minket ugyanis legalább két hangsor azonosít, s még teljes nevünk sem garancia arra, hogy nevünket nem viseli senki más. (ongo.hu) Május 17. Két kutatócsoport elkészítette a Világegyetem jelenlegi legnagyobb térképét, amely a jelenleg a legtöbb távoli galaxist ábrázolja. Chris Blake (University of British Columbia, Kanada) és munkatársai több mint egymillió csillagváros becsült valódi pozícióját tüntették fel térképükön. A munka keretében a Sloan Digital Sky Survey felmérés során észlelt több mint egymillió galaxis pozícióját és színét vizsgálták. Korábban egy hasonlóan részletes térkép elkészítésének fő akadálya az volt, hogy nem tudták kellően sok galaxis távolságát - mindössze azok látszólagos égi irányát ismerték. A galaxisok távolsága színképük alapján állapítható meg legkönnyebben, ám ez nagyon sok munkát igényel. A szakemberek számítástechnikai módszerrel, automatizálva gyorsították fel a dolgot. Mindkét felmérés fényes és idős, vörös galaxisokból indult ki, amelyek ősi elliptikus csillagvárosok lehetnek. Ezek közül "mindössze" 10 ezer spektrumát használták fel távolságuk pontos megállapítására. Az így nyert értékeket a megfigyelt színekkel összehasonlítva összeMájus 14. A föld klímájának felborulása az európai vándormadarak táplálék- forrásait fenyegeti. Erre az eredményre jutottak holland kutatók a Nature tudományos szaklapban megjelentetett tanulmányukban. A kutatók eredményei szerint a felmelegedés elvonja a vándormadarak hagyományos táplálékforrásait. függést azonosítottak a szín és a távolság között. Egy számítógépes algoritmust dolgoztak ki, amely a hasonló galaxisokra - újabb színképfelvételek nélkül - mindössze azok színe alapján határozza A kormos légykapó (Rcedula hypoleuca) példáján sikerült igazolni, hogy az állatok nem tudtak alkalmazkodni a zsákmányukként szolgáló rovarok megváltozott életciklusához. A kis énekesmadár a telet Afrikában tölti, de Európába való visszaérkezése után egyre ritkábban talál megfelelő mennyiségű rovarlárvát. Ennek oka, hogy a melegebb időjárás miatt a lárvák a szokottnál hamarabb kifejlődnek. A légykapó utódai így híján vannak a túléléshez elegendő eleségnek, írta az APA hírügynökség. A kutatók a természetben végzett vizsgálatokban arra a megállapításra jutottak, hogy amikor korábban kikeltek a rovarlárvák, egyszerűen eltűnt a kormos légykapó populációjának 90 százaléka. Egyelőre nem tisztázott, miért nem képesek a legfeljebb 15 grammos madarak alkalmazkodni a zsákmányállatok életciklusához, és korábbra időzíteni a visszatérésüket a kontinensre. Annyi viszont már biztos, hogy még enyhébb teleken sem indultak haza a szokottnál korábban. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy fokozatosan valamennyi költözőmadárfaj hasonló problémákkal szembesül majd. (index.hu) meg a távolságukat. Sokkal több galaxis színét ismerjük, mint részletes színképét, így az eljárással több mint egymillió csillagvárosról kaptak közelítő távolság- adatot, majd azt a kiindulási paraméterekkel összevetve térbeli pozíciót. Az elemzés legfontosabb megállapításai a következők. A galaxis-szuperhalmazok (a galaxisok és galaxishalmazok ma ismert legnagyobb csoportosulásai) a korábbinál nagyobb, egymilliárd fényéves méretig is biztosan azonosíthatók. A régebbi megfigyelések alapján mindezt már feltételezték, azonban egymilliárd fényéves méretű szuperhalmazok létezésének biztos állításhoz nem volt elegendő az információ. A szakemberek véleménye szerint ennél csak egy jelenséget sikerült még nagyobb térrészben vizsgálni eddig: a kozmikus háttérsugárzást, amely az egész Világegyetemet kitölti. A másik fontos eredmény, hogy a felmérés megerősítette: a Világegyetem legnagyobb része láthatatlan (sötét) anyagból és láthatatlan (sötét) energiából áll. A csillagvárosok megfigyelt térbeli eloszlása egybevág azzal a modellel, amely szerint a Világegyetemet alkotó anyagnak csak néhány százalékát teszi ki az általunk ismert "normális", azaz fénylő anyag. A maradéknak közel 25%-át láthatatlan tömeg alkotja egzotikus, egyelőre ismeretlen részecskékkel és objektumokkal; a legnagyobb részt pedig a még kevésbé ismert, láthatadan energiának tekintett "valami" teszi ki. (origo.hu) Szélsőséges időjárás vár Európára Május 16. Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Franciaország egyes részein a következő évtizedekben 50 százalékkal kevesebb csapadékra lehet számítani, állítja elemzésében a hamburgi Max-Planck meteorológiai intézet. 2005-ben az utóbbi 60 év legsúlyosabb szárazsága kis híján sivataggá változtatta az Ibériai-félszigetet. Német kutatók szerint a régióban hamarosan ez számít majd normális időjárásnak. Európai déli és dél-nyugati részeit az előrejelzések szerint a következő évtizedekben rendkívüli szárazság sújtja majd. Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Franciaország egyes részein a következő évtizedekben az évi csapadékmennyiség legalább felének eltűnésére kell számítani, állítja az elemzés. A földközi-tengeri térségben a következő 30 évben nyaranta a nappali hőmérséklet a szokásoshoz képest 3,5 fokkal emelkedik. Néhány évtized múlva a Dél-Európában töltött vakáció sivatagi tartózkodáshoz lesz hasonlatos. A felmelegedés legfőbb okának a kutatók az üvegházhatást okozó légköri gázok rendkívül magas arányát tartják. (index.hu) H A vándormadarak bánják a klímaváltozást VÁLTOZÓ CIKLUSOK Az európai vándormadarak száma vészesen megfogyatkozik, ba nem alkalmazkodnak a zsákmányállatok új életciklusához. A melegebb időjárás miatt ugyanis az eleségül szolgáló fajok a szokottnál hamarabb kifejtednek, jelzik a kutatóké 1 ámógasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához, egv oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az On nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a l-877-A-.MAGYAR-t! • • Ez itt az On nevének a helye!
