Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-19 / 253. szám
8 MAGYAR SZÓ —A Hft> Kárpát-medence Röviden Kifelejtett romániai MAGYAROK? Brüsszeli körökből tegnap kiszivárgott információk szerint nem tesz utalást a május 16-i országjelentésében az Európai Bizottság a romániai magyarságról. A jelentéstervezet kisebbségekről szóló, mindössze 18 soros részében csak a romákról esik szó, akiknek a helyzete a szöveg szerint továbbra sem megnyugtató. Mint a tervezetből kitűnik, továbbra is jellemzők a cigányokbl szembeni rendőri túlkapások, az egészségügyben és munkaerőpiacon diszkrimináció tapasztalható. Mint arról már többször beszámoltunk, a magyar kisebbséget többek között az oktatás terén érő hátrányok, vagy éppen az egyházi ingatlanok és a választási törvény körüli visszásságok miatt Olli Rehn bővítési biztos több ezer levelet kapott, melynek szerzői kérték, a bizottság tegyen említést a magyarság problémáiról. A finn származású politikus már korábban is úgy fogalmazott, hogy ha problémák vannak, akkor azt az RMDSZ vesse fel a román kormánynak. A negyvenoldalas jelentéstervezet más területeken ugyanakkor kritikusan fogalmaz Bukaresttel szemben, ám úgy tudni, mindezek ellenére Románia és Bulgária is zöld utat kap majd a 2007-es csatlakozáshoz. (erdetym) Szlovák politikus MAGYARELLENES KIJELENTÉSE Ján Slota magyarellenességéről hírhedt nacionalista politikus "szlovákirtónak" nevezte II. Rákóczi Ferencet. A magyarellenes kijelentésekben határt nem ismerő szlovák nacionalista pártvezető, Ján Slota szerint semmi akadálya nincs, hogy lovas szobrot emeljenek a szlovák nemzetébresztő Jozef Miroslav Hurbannak Szlovákiában, hiszen a magyarok olyan "szlovákirtó magyar nemesnek is szobrot állíthattak, mint amilyen II. Rákóczi Ferenc, vagy a hunokat vezérlő barbár Attila volt". Zsolna polgármestere, a parlamenten kívüli - de ismét bejutásra esélyes - Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke az egyik szlovák kereskedelmi televízióban tette ismét magyarellenes kijelentéseit. A szoborban megörökített Húrban annak idején "barmoknak" nevezte a zsolnaiakat. A hajdan parlamenti pozícióból örökké magyarellenes hangulatokat keltő Slota nem csak parlamenti, hanem kormányzati pozícióra is pályázik. A politikus korábban kijelentette: az új szlovák kormány belügyminisztere akar lenni, hogy rendet tegyen az országban, ahol szerinte a Magyar Koalíció Pártja tűrhetetlen dolgokat müvei. (MTI) Rendszeres Kárpát-medencei VÁLLALKOZÓI FÓRUM? Rendszeres Kárpát-medencei magyar vállalkozói fórumot javasolt Bécsben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége az Országgyűlés és az osztrák parlament elnökét kérte fel arra, hogy vállaljanak védnökséget az ausztriai, magyarországi, szlovákiai, romániai, szlovéniai, vajdasági, horvátországi és kárpát-ukrajnai magyar vállalkozók képviselőinek szervezett tanácskozáson. A rendezvényen Szili Katalin egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpátmedencei együttműködésnek politikai, gazdasági és társadalmi céljai egyaránt vannak. (Magyar Rádió) ■ Felvidék: tíz százalékot remél az MKP KISZEMELT CÉLOK Tízszázalékos választási eredményt remél a szlovákiai magyar pártkoalíció, hogy kelló súllyal érvényesíthesse kisebbségi és térségfejlesztési érdekeit. Május 16. Révkormáromban tartotta programalkotó közgyűlését és kampánynyitó rendezvényét a Magyar Koalíció Pártja. Bugár Béla pártelnök a rövidesen befejeződő négyesztendős megbízatási időszakot értékelve kifejtette: ma már sokan természetesnek veszik, hogy két éve megnyitotta kapuit a Selye János állami magyar egyetem, hogy a hivatalokban magyarul is lehet beszélni, hogy a dél-szlovákiai települések fejlesztésére, továbbá a magyar tannyelvű iskolák épületeinek és taneszközeinek korszerűsítésére, valamint a kisebbségi kultúrák támogatására állami és brüsszeli forrásokból egyaránt sok milliárd korona jutott. - Mindez azonban nem ment simán. A sok évtizedes mulasztások miatt súlyos hátrányba került térségeknek a fokozatos felzárkózása elsősorban azért kezdődött el, mert az MKP tagja a kormánykoalíciónak. Bízvást kijelenthetem, hogy a magyar párton kívül más szlovákiai politikai tömörülés nem vállalja fel a dél-szlovákiai régió érdekképviseletét - mutatott rá a pártelnök. A jóváhagyott választási programban kiemelt feladatként szerepel ennek az országrésznek a további gazdasági fejlesztése, valamint a szlovákiai magyarság azonosságtudatának megőrzéséhez, szellemi és anyagi gyarapodásához szükséges lehetőségek megteremtése. Ezért szorgalmazza a magyar párt a Pozsonyt Kassával a déli országrészen keresztül összekötő gyors- forgalmi út mielőbbi megépítését. A közgyűlésen minimális célként tűzték H Vajdaság: a VMDP nem akart párhuzamot ELVEK FERDÍTÉSEK ✓ Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demoktrata Párt elnöke kijelentette, ez a párt sohasem egyenlítette ki a koszovói szerbek és a Vajdaságban élő magyarok helyzetét. mondta Ágoston annak a belgrádi tanácskozásnak a harmadik részében, amelyen Koszovó és a Vajdaság státusáról volt szó. Ágoston kiemelte, hogy szerentné kihangsúlyozni ezt a különbséget, mert egyesek szándékosan, mások pedig akaratlanul a kétféle hozzáállás vegyítésével le akarják járatni azt a követelést, amelyet ezek a pártok - még mielőtt Ahtisaarihoz fordultak volna - eljuttattak Boris Tadic szerbiai elnökhöz, továbbá Vojislav KoStunica szerbiai kormányfőhöz és Vük Draskovichoz, az Államközösség külügyminiszteréhez. "Mint párt síkraszállunk a perszonális autonómia elvéért és ehhez megfelelő autonómia-modellünk van. Azt a döntési mechanizmust, amelyet ebben a modellben javasoltunk már alkalmazták a szerbiai kormánynak a szerbekre vonatkozó Koszovó-tervében is", mondta Ágoston. A régió kisebbségeinek problémáira ma már úgy tekintenek, hogy annak nemzetközi vetülete is létezik és az többé nem egy-egy ország belügye, mondta Ágoston és hozzátette, a területi autonómia nem megoldás, írja a Beta. (Vajdasagma.info) 56-os emlékmű Csíkszeredában Május 13. A Magvar Köztársaság főkonzulátusa a helyi önkormányzattal közösen állít emlékművet az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Erről írtak alá megállapodást a Magyar Köztársaság Csíkszeredái főkonzulja, Szabó Béla és a város polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, amely a konzulátus épülete előtti tér rendezéséről és egy 56-os emlékmű felállításáról szól. - A Magyar Köztársság nemcsak a magyarországi eseményekre, hanem a romániai 56-osokra is emlékezni kíván, ezért fontosnak tartja az emlékmű felállítását Csíkszeredában - mondta a Kossuth rádió kérdésére Szabó Béla főkönzul. (Kossuth Rádió) Május 15. "Mi, mint politikai párt és ezzel együtt az a három párt, amely Martti Áhtisaarihoz, az ENSZ koszovói különkiküldöttjéhez fordult, sohasem egyenlítettük ki a koszovói szerbek helyzetét azokkal az elvekkel, amelyek révén megoldható a koszovói, délszerbiai és vajdasági kisebbségek helyzete", 2006. MÁJUS 19. ki, hogy a június 17-re kiírt előre hozott választásokon az MKP legalább tízszázalékos támogatottságot érjen el, mert csak így lehet kellő politikai súlya a voksolásokat követő politikai tárgyalásokon és az újonnan megalakuló pozsonyi törvényhozásban. (Népszabadság) Erdélyi Magyar tévé - akár már az idén? Május 16. Elkezdődik az erdélyi magyar televízió és rádió munkatársainak a toborzása a közeljövőben - jelentette ki Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az intézmény alapításával megbízott Janovics Jenő Alapítvány Kuratóriumának az elnöke. Mint mondotta, a legutóbbi kuratóriumi döntésnek megfelelően jelenleg azon dolgoznak, hogy Maros- vásárhelyen alakítsák ki azt a média- centrumot, ahol működhetne a televízió- és rádióstúdió. Ezt követően látnának majd hozzá a munkatársak toborzásához. Nagy Zsolt tájékoztatása szerint a jelenleg rendelkezésükre álló mintegy 300 millió forint csupán a vásárhelyi stúdió kiépítésére elegendő. Ez viszont nem jelentené azt, hogy a létrehozandó tévé és rádió, a műsor tartalmát tekintve, kizárólag a várost és közveden környékét fedné le. A már létező audiovizuális műhelyekkel, helyi kereskedelmi televíziókkal és rádiókkal együttműködve teljes erdélyi lefedésre törekednek - tette hozzá. A miniszter kifejtette: az erdélyi magyar televízió és rádió elindításához, első évbeli működtetéséhez körülbelül 1,8 milliárd forintra lenne szükség. Az elkövetkezőkben magyarországi kormányzati juttatásokra, illetve saját bevételekből származó pénzösszegekre számítanak. Nagy Zsolt kifejezte reményét, hogy a vásárhelyi stúdió még az év második felében beindul. Alapvető célkitűzésük, hogy a létrehozandó intézmény az erdélyi magyar társadalom valóságairól, Erdélyben szerkesztett, Erdélynek és Erdélyről szóló közszolgálati műsorokat sugározzon - hangsúlyozta a miniszter. (Szabadság)
