Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-12 / 252. szám
20 MAGYAR SZÓ —A HÍD Közélet 2006. MÁJUS 12. CSEREY ERZSI ÉS ÉVADNYITÓ ELŐADÁSA A MAGYAR HÁZBAN Azt gondolhatná mindenki, hogy szerencsés passzban vagyok, hiszen abban a megtiszteltetésben részesülhettem, hogy a New York-i színművészek elitjével csinálhattam riportot, merthogy a minden hódolatom a tehetségé, - tehát nagyon elemében éreztem magam. Most talán a legismertebb művésznő lenne a következő interjú alany, azonban nem tudom meggyőzni, hogy nyilatkozzon az újságnak, - ez esetben pedig nem kisebb személyiségről van szó, - mint Cserey Erzsiről, a Magyar Színház igazgatónőjéről. Készségesen megmutat nekem mindent, ami életében fontos, szeretett kutyája, Botond vígan ugrándozik körülöttünk. Ez az eleven fekete puli áhítattal követi gazdája bármely kéfését, mindenre reagál, mindent ért, és majd kibújik a bőréből, hogy örömöt szerezzen imádott társának. Színházi plakátokat, kritikákat, látok és korábbi szereplésekről készült fényképeket, még a színfalak mögé is betekinthetek, - két hatalmas szekrényben, katonás rendben sorakozó irattartók, többnyire vastag dossziék, melyek a bennük levő okmányokkal minden teret betöltenek. A hatalmas irattömeg láttán elszömyed az ember, hát ennyi adminisztrációval járna egy színház fenntartása? Nem egészen? Hamarosan meggyőződöm arról, hogy ez még csak a jéghegy teteje... - még soksok apró és nagyobb elvégzendő teendő adódik, a rendezés színjátszás, szereptanulás, másokkal való koordinálás, és egyéb színházi ügyleteken kívül. Cserey Erzsinek naponta bőségesen kijut a tengernyi feladatból. Nem tudunk megegyezni egy interjúban, így hát vállalnom kell, hogy gúzs- bakötve táncolok, mikor is beszámolót készítek róla. Amerikába való érkezése után tanulta a mesterséget, itt, az USA-ban, és nagyon rövid idő alatt sikeres lett. A 70-es években tűnt fel az amerikai színházi kritikák szerint "ragyogó szépsége és rendkívüli tehetsége révén". Három Frankenstein darabban szerepelt, amit az ő számára írtak. Az un. "off- Broadway"-n (nem olyan színházban, ami a Broadway-n van). Szörnyet játszott, melyről ijesztő fényképét hatalmas kacagással mutatja meg. Látod ezt a rémséget? Ez én vagyok! Nem éppen naiva szerepkört jellemez! Itt aztán látom a főszerepek legkülönbözőbb skáláját, nagy drámaírók darabjaiban, mint pld. Camus Caligulájában, Brecht, Csehov és Strindberg darabokban. Televízión és filmben is játszott, egyik ismertebb szerepe Kovács István 68 című filmjében Gizi és egy ritkán játszott avant gard filmben a Piano Woman-ben véletlenül láttam néhány jelenetet a TV-ben évekkel ezelőtt. Aztán itt van ez a fénykép Woody Allen- nel egy filmforgatásnál. Ez a kis beszámoló nem kíván teljes képet adni az amerikai szereplésekről, és nem vállalkozhat a magyar bemutatók hosszú listájának ismertetésére sem. Legutóbb a Magyar Házban láttam Cserey Erzsit, ahol Varga László estet rendezett, nagy tapsot kapott az egész társaság, és mi másra vágynak a színészek, ha nem a sikerre? Most éppen eg)' Cserey kazettát hallgatok, melynek címe "Lovey Dovey" , ahol a művésznő sanzonokat és dalokat énekel, Joe Murányi zenei kíséretében. A most következő Magyar Színház és a Magyar Ház Társasköre rendezésében színre kerülő évadnyitó műsorban, a sztár Joe Murányi, klarinét és szakszofon művész lesz, Mezőkövesd, Matyóföld szívének díszpolgára, aki egyben énekes is. Miközben győzködném az igazgatónőt, hogy akkor írjunk a színházról, a szerepekről és a további tervekről, akár csak röviden is, tárcsáz egy számot és gyorsan a kezembe nyomja a telefon- kagylót, Joe Murányi van a másik vonalon. Ez a hírneves muzsikus már Amerikában született, de szüleitől kitűnően megtanult magyarul és 13 éves kora óta zenél. Tanulmányait a Manhattan School of Music-ban végezte (a Manhattani Zeneiskolában). Kezdetben egy balalaika együttesben, majd több dixiland zenekarban játszott New Yorkban, és New Orleansban, a jazz városában. Louis Armstronggal játszott az All Stars zenekarral 1967-71 között. Armstrong halálát követően játszott többek között a neves Roy Eldridge, World's Greatest Jazz Band ( a Világ Legnagyobb Jazz Zenekara, 1975) és a Classic Jazz Quartet-tel (1983), majd lemez producerként folytatta karrierjét. Állandóan jár Magyarországra, legtöbbet a Benkó Dixiland-del játszott, legközelebb júniusban látogat Bánkra, és Szegedre, ahol természetesen előadásokat fog tartani, azt követően pedig a svéd közönséget fogja szórakoztatni muzsikájával. Cserey Erzsi meglepetést tartogat a közönség számára, most még csak sejteti mit fog csinálni a színpadon. Továbbiakban fellépnek: Gerty Ágoston írónő, Lendvay Gabriella és Látrányi Éva operaénekesek, Valu Oliver tenor, Kerekes Judit, Kovács Szilvia, Raymen Rita, Mautner Mimi Roth Carol és Laurel Stone írónő. Akkor tehát hamarosan találkozunk az évadnyitón, amihez sok sikert kívánunk. 2006. május 18 este 7 óra Helyfoglalás: 212/861-7981 telefonszámon S. Becsky Éva Fotóriport: Anyák napi műsor; New York Május 7-én a 82. utcai Református Templomban
