Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-12 / 252. szám
8 MAGYAR SZÓ-A HÍD Kárpát-medence 2006. MÁJUS 12. Röviden Románia: az ülésszak végéig NEM LESZ KISEBBSÉGI TÖRVÉNY A román parlament mostani ülésszakán nincs esély a kisebbségi törvény elfogadására - véli Petre Strachinaru. A Kovászna megyei demokrata képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a koalíción belüli egyeztetések, tárgyalások folyamatosak, de rendkívül lassan haladnak, a következő hetekben sokkal fontosabb jogszabályokat, mint például az átvilágítási törvényt kell elfogadniuk. A Konzervatív Párt (PC) vezetőjének nyilatkozatáról, mely szerint csak abban az esetben szavazzák meg a kisebbségi törvényt, ha elfogadják módosító javaslatukat, Strachinaru kifejtette, értelmetlennek találja a felvetést. Szerinte semmi szükség arra, hogy a Hargita és Kovászna megyében számbeli kisebbségben élő románok önkormányzati tisztséghez jussanak. Mint mondta, ahol nagyobb számban élnek románok, van tanácstagjuk, máshol pedig hiába teszik ezt kötelezővé, "úgyis csak tehetetlen szemlélő marad a román képviselő". Véleménye szerint sokkal fontosabb lenne, hogy parlamenti képviselői helyet biztosítsanak a Kovászna és Hargita megyei románoknak - mondta. (Háromszék) Dzürinda: Nehogy VISSZAMONDJÁK BüGÁR BÉLÁNAK! Mikulás Dzürinda szlovák miniszterelnök szerint az MKP-nek Szlovákiában nincs jövője, mert nemzetiségi elvek alapján működik. Mikulás Dzürinda a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) elnöke, a Magyar Koalíció Pártjának nyolc éve kormányzati partnere. Dzürinda csupán "elsuttogta" ezt, amikor a gölnincbányai (Gelnica) szlovák gimnázium diákjaival találkozva adott hangot a véleményének, de nyomatékosan hozzátette: nehogy ezt az MKP élén álló és a szlovák parlament házelnöki feladatait is ellátó Bugár Bélának visszamondják. Hozzátette: az MKP-nek akkor van jövője, ha a nemzetiségi érdekvédelem szempontjai mellőzve "szabványos konzervatív vagy szocialista pártként" kívánja folytatni. (hirszerzo.hu, felvidekma) Erdély: Lebegtetik a román CSATLAKOZÁS DÁTUMÁT Rossz hír az uniós csatlakozásra váró erdélyieknek: egy héttel a Romániáról szóló országjelentés közzététele előtt bizonytalanná vált, tartalmazza-e majd a dokumentum az uniós csatlakozás időpontját. Az erre vonatkozó találgatásokat azok a brüsszeli hírforrások táplálták, melyek szerint az Európai Bizottság elnöke maga döntött úgy: csak öt hónap múlva hozza nyilvánosságra, mikor léphet be Románia és Bulgária az Európai Unióba. Brüsszelt a jelek szerint elsősorban Bulgária aggasztja, ahol a rendőrségi és az igazságszolgáltatási reform sem vezetett eddig bűnözői csoportok vezetőinek és csaló politikusoknak a felelősségre vonásához. Markó Béla integrációért felelős kormányfő-helyettes azonban nem lát okot aggodalomra. Az UMSZ-nak elmondta: az "Európai Unió logikája miatt" nem lenne meglepő, ha a dátum csak ősszel válna ismertté, de a csatlakozás 2007. január elsejei időpontját nem fenyegeti veszély. "Erre ezerszer nagyobb az esély, mint a 2008-ra történő halasztásra" - fogalmazott Markó Béla miniszterelnök-helyettes. (maszol.ro) I Mielőbb kellenének a magyar karok a Bolyain SZELLEMI MISMÁS? Szinte napra pontosan egy hónappal ezelőtt volt az a fórum, amelyet az erdélyi magyarfelsőoktatás helyzetiről tartottak az RMDSZ és több diákszövetség, oktatók, diakok részvételével. Akkori állásfoglalásuk szerint: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen mielőbb létre kellene hozni az önálló magyar karokat és tanszékeket. Beszélgetés Cseke Péter dékán-helyettessel. Május 10. A kolozsvári székhelyű egyetemen összesen 21 kar van, és Cseke Péter most a politológia kar dékán-helyettese. 1993. óta vesz részt az egyetem építésében, de már kétszer volt a Babes- Bolyai Tudományegyetem dékánja is.- Hová tegyük most ezt az erdélyi multikulturális egyetemet, illetve az erdélyi önálló magyar egyetemet? Mekkora a realitása egy önálló erdélyi magyar egyetemnek?- Először nagyon könnyen ment a munkánk, mert a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete beválasztott az igazgatótanácsba, és akkor megbíztak azzal, hogy indítsam el az egyetemi szintű újságírást, és a rektor úr, amikor felkerestük pénteken, hogy van egy ilyen szándékunk, akkor tárt karokkal fogadott és azt mondta, hogy minden további nélkül, már most az idén indítsuk be az újságíró oktatást. Fokozatosan '95-ben már felfejlődött, mert hol a szociológiánál, hol a történelem-filozófiai karon folyt, és 1995-ben elhatározta az egyetem vezetősége, hogy létrehoz egy új kart, ez volt a 16., kommunikációs kar a mostani elnevezése - közölte Dr. Cseke Péter irodalomtörténész, a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem tanára. - Ez alatt az eltelt idő alatt, tehát 1995-től ezen a karon, jó tíz éven át hol dékán-helyettes voltam, hol dékán, és azt tudtam elérni, hogy itt az újságírói szak után beindítottuk a politológiai oktatást magyarul, később a közigazgatásit, igaz, hogy nem Kolozsváron, mert hozzánk tartozik két főiskola, a sepsiszentgyörgyi és a szatmárnémeti, amelyek most már a bolognai rendszernek megfelelően az egyetem kihelyezett tagozataként működnek, szintén most már egyetemi szintű intézménnyé vált ez a két főiskola. Később pedig, mivelhogy a román kommunikációs oktatás a mi karunkon nagyon felfutott, rengeteg jelentkező volt, magyarul is beindítottuk. De közben egyéb is történt, beindítottuk a mester- képzést, és vagy három évvel ezelőtt megkaptam a jóváhagyást, hogy doktorátusirányító vagyok, jelen pillanatban 22 doktoranduszom van, négyen románok, 18-an magyarok. Tehát, ha így vesszük, van egy látványos felfutás, de meg kell mondanom, hogy korántsem vagyok elégedett ezzel az eredménnyel, a mostani egyetem körüli vitákban rá kellett döbbennem arra, hogy akkor, amikor 21 kar, 46 ezer diákkal működik, ebből közel hatezer magyar diák tanul magyarul, majdnem ugyanannyi magyar diák tanul románul. Nagy szükségünk lenne most már arra, hogy azokon a karokon, ahol a magyar oktatás megerősödött, önálló tanszékek épüljenek ki. Másrészt a doktori programon részt vesznek román és német szakot végzett kollegák is, nagy szükség lenne egy egyetemi szerkezetváltásra a BabesBolyain belül. Hogy az önálló állami magyar egyetem ügyét szét kell választani azoktól a folyamatoktól, amelyekre szükség van a Babes-Bolyai keretén belül az oktatás minőségének a javítása, és amit tényleg a bolognai folyamat.- Miért kell szétválasztani? Miért nem lehet azt megcsinálni, hogy azokat a szakokat, ahol magyarok tanulnak, fogjuk szépen, és kivonjuk a Babes-Bolyai Tudományegyetemből, és szépen létrehozzuk belőle a Bolyai Tudományegyetemet, ami magyar?- A román kollegák pontosan ettől a szótól félnek, a szétválasztástól. Politikum szintjén kell külön kezelni az önálló állami magyar egyetem ügyét, és külön azt, hogy kapjon a magyar oktatás a Babes-Bolyain belül nagyobb normatív támogatást az állam részéről, hogy tudjunk létrehozni magyar karokat ott, ahol az önálló tanszéklétesítésnek a feltételei most már adottak, különösen, ahol a magyar diákok számára nagyobb lesz a normatív támogatás.- Nem arról van szó, hogy most tulajdonképpen az erdélyi magyarságnak a száját, ilyen magyar karokkal tömik be ahelyett, hogy egyetemet adnának nekik?- Még csak arról sincsen szó, hogy betömik, hiszen ez is nagyon nehezen megy. Megmerevedtek a harcvonalak, elakadt a párbeszéd, most azért azt remélem, hogy újra lehet indítani a párbeszédet a román és a magyar kollegák között.- Ahogy hallgatom azt, amit ön mond, akkor az jut eszembe, hogy Cseke Péter mintha mismásolna, tehát nem merné azt mondani, hogy kérem szépen, kell nekünk az önálló egyetem.- Senki nem tagadja, hogy szükség van rá.- Mi az akadálya? Az RMDSZ nem akarja, vagy miről van itt szó?- Az RMDSZ politikájában, programjában benne volt, nem tudták ezt érvényesíteni... (A politikai akarat) megvan, és még sincs. Én nem mismásolok, tőlem is megkérdezték a román kollegáim, hogy na rendben van, létrejön egy önálló állami magyar egyetem, és akkor te mit csinálsz? Mész oda?- Mi az akadálya annak, hogy mondjuk a Bolyai Egyetem a mostani Babes- Bolyai Egyetem keretén belül csak struktúrájában, rendszerében legyen külön? Még csak azt sem lehet mondani, hogy meg kell osztani az apparátust.- Nagyon fontos lenne, hogy ebben a keretben a magyar oktatói erőforrásokat tudjuk egységesíteni. Ha a három önálló kar létrejönne, a természettudomány, román tudomány, társadalomtudomány, akkor az oktatói erőket jobban össze tudjuk fogni. Amióta ezek a viták egyre jobban külföldön is nyilvánvalóvá váltak, az egyetem keretén belül is reagálásokat váltott ki, lassan, folyamatosan tisztázódnak a dolgok, remélem. (Kossuth Rádió) Tememben hivatalosan is kitűzték a magyar zászlót Temerinben, e délbácskai kisvárosban a helyi magyarság büszke öntudattal emelte magasra a magyar zászlót nemzeti ünnepein azokban az években is, amikor azt még a szerb törvények nem tették lehetővé. Azóta változott a helyzet, ugyanis 2006. március 17-én a Szerb Hivtalos Közlönyben napvilágot látott a zászlóhasználatot engedélyező köztársasági elnöki határozat. Ennek alapján Csorba Béla, a VMDP alelnöke a községi képviselő-testület április 19-i ülésén követelte, hogy az önkormányzat határozatban rögzítse: hivatalosan is intézkedni fog a magyar kisebbég zászlajának kitűzéséről a középületeken. A Szerb Radikális Párt vezetése alatt álló testület ekkor még elutasította a VMDP alelnö- kének teljesen jogszerű követelését, május 8-ára azonban rejtélyes okoknál fogva, de bizonyára azért, hogy elejét vegyék a magyarok további követelőzésének, felülkerekedett körükben a józan ész, és a községi önkormányzat épülete előtt felvonták a címeres magyar zászlót is, mely remélhetőleg állandó jelleggel, s nem csak ünnepi alkalmakkor, ott fog lobogni, anélkül, hogy játékává válna mindenféle szélnek. (kuruc.info)
