Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-05-12 / 252. szám

2 MAGYAR SZÓ —A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2006. MÁJUS 12. Röviden Amerikai nyomás Szerbiára Michael Polt, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete azt sugallta, hogy Washington ismét szankcionálhatja Szerbiát amiatt, hogy nem képes teljesíteni a hágai Nemzet­közi Törvényszékkel (NT) szembeni köte­lezettségeit. Condoleezza Rice külügymi­niszter május végén vizsgálja meg ismét, miként működik együtt a délszláv államkö­zösség az NT-vel, a kedveződen döntés pe­dig "hatással lehet a szerb kormánynak nyújtandó segély egy részének folyósításá­ra". A Hágával való teljes és feltéden együtt­működés hiánya miatt az Egyesült Államok 2004. januárjában 25 millió dollárt tartott vissza a Szerbiának szánt százmilliós segély­ből. A rákövetkező év januárjában tízmillió dollárral kurtította meg a pénzösszeget, il­letve további szankciókkal is sújtotta a szer- beket. Brüsszel egy hete megszakította Szerbia-Montenegróval a társulási tárgyalá­sokat, mivel a szerb hatóságok április végéig nem fogták el Ratko Mladicot. (MTI) Amerikai Magyar Szó A Híd USPS 23-980 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szerkesztőbizottság :/Editorial Board: Kertész Gabriella, Bán Emese, Bailey Zsuzsa, Varró Márta, Cseh Éva Földessy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Telefon: 1-877-A-MAGYAR Mellékek: 1. HIRDETÉSSZERVEZÉS 2 . TÖRDELŐSZERKESZTÉS 3. ELŐFIZETÉSEK 4. APRÓHIRDETÉSEK 5. SZÁMLÁZÁS 6. ESEMÉNYNAPTÁR Apróhirdetés: apro@ahid.com Eseménynaptár: naptar@ahid.com Hirdetésszervezés: hirdetes@ahid.com Magyarszág: Publioteam Kft. H-1012 Budapest, Márvány utca 17. Phone: (+36 1)214 9491 Fax: (+36 1) 214 9490 Mobile: (+36 30) 2426 988 E-mail: info@publiciteam.hu www.publiciteam.hu Főszerkesztó/Editor in Chief Pl FŐSZERKESZTÓ-HELYETTES: Molnár Kinga T ÖRDELÖSZERKESZTÉS Virtualsugar Bt Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Kiadja/Published by Hungarian Word Inc. Szerkesztőség és kiadói hivatal/ Editorial offices: 4809 Ave N Suite 169, Brooklyn NY, 11234 Fax: 800-579-9306, email: ujsag@ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. (The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed.) "Amerikai Magyar Szó" (ISSN 0194-7990)(USPS 023-980) is published weekly except the last two weeks of the year for $40.00 per year by Hungarian Word, Inc. 1749 East 52nd Street, Brooklyn, NY 11234. Periodical postage paid at Brooklyn NY and additional mailing offices. Postmaster send address changes to Amerikai Magyar Szo, 4809 Avenue N, uite 169, Brooklyn, NY 11234. ■ Újra elmérgesedő orosz-amerikai viszony? VÉGTELEN HAJSZA Oroszországnak erős haderőre van szüksége nemcsak azért, hogy megvédje magát esetleges katonai támadásoktól, hanem azért is, hogy ellenállhasson a kívülről jövő politikai nyomásnak, jelentette ki Vlagyimir Putyw. Május 10. Putyin, akinek kormánya azzal vádolta az Egyesült Államokat és másokat, hogy megpróbálják saját száj­ízük szerint befolyásolni az orosz politi­kát, hangsúlyozta: minél erősebb a had­sereg, annál inkább el tudja rettenteni az ilyen erőfeszítéseket. Az orosz államfő szerint korai még a fegyverkezési hajsza végéről beszélni, sőt, úgy vélekedett, hogy a versengés "új technológiai szint­re" emelkedik. Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban 25-ször többet költenek többet katonai célokra, mint Oroszországban. Putyin azt mondta, hogy az orosz "nukleáris triád" (atomfegyvereket hor­dozó repülőgépek, szárazföldi telepítésű rakéták és tengeralattjárók) a következő években olyan új fegyvereket kap, ame­lyek lehetővé teszik a hadászati erő- egyensúly fenntartását. így jelezte, hogy 1990. óta első ízben, hamarosan rendszerbe állítanak két atom-tenger­alattjárót, amelyeket Bulava rakétákkal szerelnek fel. Mint mondta, sikeres kí­sérletek folynak olyan egyedülálló, nagypontosságú fegyverek kifejlesztésé­re, amelyek pályáját a potenciális ellen­Május 8. Mahmud Abbasz palesztin elnök a béketárgyalások felújítását java­solta a hivatalba lépő új izraeli kor­mánynak, és kilátásba helyezte, hogy a béketárgyalásokat ellenző radikális ség nem tudja kiszámítani (túl a rakéta­védelmi rendszerek leküzdésére képes, már meglévő eszközökön). "A válaszainknak az intellektuális fö­lényen kell alapulniuk. Ezek aszimmet­rikusak lesznek és kevésbé költségesek, de kétségkívül fokozni fogják nukleáris Hamasz-szervezet kormányának meg­kerülésével népszavazásra bocsátaná az esetleg létrejövő egyezséget. "Izraelnek a Hamasz kormányra ju­tása ellenére sem kellene kerülnie a pa­lesztinokkal folytatott tárgyalások fel­újítását, hiszen a béketárgyalások ered­ményét (a radikális szervezet kormá­nyának megkerülésével) referendumra lehet bocsátani" - mondta a palesztin el­nök a Maariv című izraeli lapnak adott nyilatkozatában. Kifejezte azt a meg­győződését a csütörtökön közölt inter­júban, hogy a palesztinok túlnyomó többsége békepárti és híve a megegye­zésnek Izraellel. Névtelenül nyilatkozó izraeli tiszt­ségviselők szerint Ehud Óimért hivatal­ba lépő izraeli kormányfő néhány héten belül találkozik Abbasszal, de a béketár­gyalások felújításának kevés az esélye, amíg a Hamasz vezette palesztin kor­mány le nem mond az erőszak alkalma­zásáról, el nem ismeri Izraelt és a már korábban kötött békemegállapodásokat. A Hamasz ellenzi a tárgyalásokat, és triádunk megbízhatóságát és hatékony­ságát" - magyarázta az orosz elnök. Putyin Oroszország legfőbb gondjá­nak a népesség csökkenését nevezte, és tízéves programot jelentett be a születé­sek számának serkentésére. így kezdeményezte, hogy az ifjú pá­rokat anyagilag ösztönözzék a gyermek- vállalásra. Javaslata értelmében az első gyermek után a szülők másfél éven át havonta 700-1500, a második gyerek után pedig 3 ezer rubel (90 euró) gyer­mekgondozási segélyben részesülnének. A második gyereket vállaló anyáknak Putyin a jövő év elejétől 250 ezer rube­les (7600 euró) "anyasági alaptőke" fo­lyósítását indítványozta, amit lakásmeg­oldásra, gyermekük oktatására vagy sa­ját nyugdíjukra fordíthatnának. A 143 milliós Oroszország lélekszáma évente 700 ezerrel csökken. Az Egyesült Államok és Oroszország viszonya mélyponton van. Bár 2001. után George Bush és Vlagyimir Putyin a terrorizmusellenes háború szövetsége­seiként tekintettek egymásra, a volt szovjet térségben létező orosz-amerikai érdekütközéseken túl egyre inkább ter­heli a két ország viszonyát Putyin Irán­nal kapcsolatos kettős játszmája is. Bush alelnöke legutóbb Vilniusban élt kemény kritikával Putyin Oroszor­szágával szemben. Dick Cheney a litván fővárosban kitért arra, hogy a kormány méltánytalanul és helytelenül korlátoz­za a vallás- és a sajtószabadságot, a civil szervezeteket és általában az emberi jo­gokat. (index.hu, MTI) a fegyveres harc folytatását hirdeti a pa­lesztin területek izraeli megszállásának teljes megszűnéséig, noha egyelőre tisz­teletben tartja a bő egy évvel ezelőtt lét­rejött izraeli-palesztin tűzszünetet. A radikális szervezet csaknem hatvan rob­bantásos merényletet hajtott végre izra­eliek ellen a második intifáda kezdete, 2000. ősze óta. Óimért fogadkozott a nemrégiben le­zajlott izraeli parlamenti választások kampányában, hogy 2010-ig felszámol­ja Ciszjordániában az elszigetelt zsidó telepeket, ám egyszersmind megerősíti a telepek jelentősebb tömbjeit, kijelölve ezzel a zsidó állam állandó határait. Többször kijelentette, hogy Izrael egy­oldalúan fogja véghezvinni ezt a folya­matot, ha nem jön létre egyezség a pa­lesztinokkal. Palesztin részről visszautasítják Óimért tervét, mert annak megvalósu­lása megítélésük szerint egyet jelentene Ciszjordánia egy részének annektálásá- val. A palesztinok az Izrael által 1967- ben megszállt Gázai övezet, Cisz-jordá- nia és Kelet-Jeruzsálem területén sze­retnék létrehozni saját államukat. A szintén 67-ben elfoglalt Gázai övezet megszállása tavaly megszűnt, Izrael ugyanis augusztusban egyoldalúan ki­vonult a területről. (MTI) Hirdessen a Magyar Szóban! UJSAG@AHID.COM I Népszavazás az izraeli-palesztin békéről? BÉKÉT, ALULRÓL A béketárgyalások felújítását javasolta a hivatalba lépő új izraeli kormánynak Mahmud Abbasz palesztin elnök, aki szerint népszavazás dönthetne a megegyezés­ről. Szerinte a palesztin nép békepárti, mondta egy izraeli napilapnak adott nyi­latkozatában. Óimért nyitott lebet az egyeztetésre, de Hamaszra nehezedő nyomá­son nem könnyítene. Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támo­gatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! EZ ITT AZ ÖN NEVÉNEK A HELYE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom