Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-05 / 251. szám
2006. MÁJUS 5. Gyerekeknek MAGYAR SZÓ-A HÍD 25 Szerkesztette: Kertész Gabriella ... az Anyák napja ünnep nagyon régi, már az ókori Görögországban is tartottak tavaszi ünnepségeket az anyák tiszteletére. Akkoriban az istenek anyjának, Rheának adóztak tisztelettel. A történelem során később is mindig volt egy olyan nap, vagy ünnep, amikor az anyákat is köszöntötték. A kereszténység elterjedésével az anyaszentegyház tisztelete került előtérbe, mivel ez adja az életet és véd meg minden ártalomtól. Az idő folyamán az egyházi ünnep egybefonódott az anyák napja megünneplésével. Az édesanya minden gyermek és felnőtt szívében különleges helyet foglal el. O az, akihez örömünkben, bánatunkban először fordulunk, ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak. Jelenléte, munkája életünk része. Gyakran észre sem vesszük, mennyit fárad, hogy az asztalon legyen kedvenc süteményünk, hogy mindig legyen tiszta ruhánk, meleg, biztonságot jelentő otthonunk. Számára mindez természetes, annyit kér csupán, hogy legyünk jó gyerekei. A gyerekeket is, és a felnőtteket is egész évben elfoglalják a hétköznapok feladatai, örömei, bánatai. Néha nem sikerül jónak lennünk, néha bánatot okozunk, néha nagy örömet. Előfordul, hogy elfelejtünk valamit, lehet, hogy fontos dolgokat is. Minden évben van azonban egy nap, amiről sosem feledkezünk meg. Ez május első vasárnapja, ekkor köszöntjük az Édesanyákat. Az anyák napjának hivatalos ünneppé tétele a philadelphiai Anna Jarvis nevéhez fűződik . 1914-ben lett az Egyesült Államokban nemzeti ünnep, ott május második vasárnapján köszöntik az Édesanyákat... jj* Pákolitz István Anyámnak Hogyha virág lennék, ölelnék jó illattal; Hogyha madár lennék, dicsérnélek zengő dallal; hogyha mennybolt lennék, aranynappal, ezüstholddal, beragyognám életedet, csillagokkal. Virág vagyok: ekes piros szirmú, gyönge rózsaág; madár vagyok: fényes dalt fütyülő csöpp rigócskád; eged is: szépséges aranynappal, ezüstholddal, beragyogom életedet csillagokkal. Donkó László Anyák napján Köszöntelek anyám ^ lila orgonával, rózsafavirággal, tuli-tulipánnal. Köszöntelek anyám édes gyermekszóval áldjon meg az élet minden széppel, jóval! Könnyet sose ejtsél, mosoly legyen szádon, hisz te vag\- a legjobb nékem a világon! Köszöntelek anyám lila orgonával, rózsafavirággal, tuli-tulipánnal. Osvát Erzsébet Meséltél és meséltél Létay Lajos Édesanyámnak Ha csak egy virág volna, én azt is megkeresném, ha csak egy csillag gyúlna, fényét idevezetném. Ha csak egy madár szólna, megtanulnék a hangján. Ami csak szép s jó volna Velem voltál örömömben, velem voltál bajban, velem voltál, ha sírtam, »I« velem, ha kacagtam. Meséltél és meséltél igazakat, szépet, kívántam, hogy a meséd sose érjen véget. Mit adtam én cserébe? Te azt sose kérted, de talán a két szemem elárulta néked. Zágoni Olga Mi is fáradozunk a szülőkéit Holnap megyünk iskolába, de addig még pénzt szeretnénk keresni. Elhatároztuk, hogy nyitunk egy üzletet, egy olyan bódéfélét, és arra ráírjuk, hogy nagyon szívesen árulunk mindenkinek akármit. Már megvan a jóváhagyásunk is, mert anyu azt mondta, hogy csináljunk, amit akarunk, csak neki hagyjunk békét, mert sok a dolga. Békét is fogunk hagyni, csak egyszer még azt engedje meg, hogy a szekrényből az ócskább holmikat kiárusíthassuk. Mert úgyis jön a tél, és akkor már nem lesz szükség a vékony nyári ruhafélékre. Az sem lesz baj, ha egy-egy kis hibát találunk valamelyik holmin. Majd szépen kijavítjuk, és a vásárló észre sem fogja venni, hogy nem vadonatújat vásárolt. Az udvari lakóknak ingyen árulunk, ők még a savanyú cukorkánkból is fognak kapni egy-egy szemet, hogy lássák rajtunk a kedvességet. Egyelőre egész nap jöhetnek az üzletünkbe, mert zárórát csak lefekvéskor tartunk, vagy ha már minden holmit megvásároltak. Szerencse, hogy a mi szüléink nem olyanok, mint a Zoli szülei, akik mindent elrontottak a gyermekeik üzletében. Mert a nyáron Zoliék egy hűsítőboltot csináltak, és kiírták a kapura, hogy CUKRÁSZDA. Amikor pedig jött egy fiú egy lánnyal, hogy beüljenek a Zoliék üzletébe, és igyanak egy jó hűsítőt, akkor a nagymama nagy veszekedéssel elküldte őket. A címtáblát letépte a kapuról, s Zolit a sarokba küldte, hogy ott szégyellje magát ezért a disz- nóságért. Pedig Zoli csak azt szerette volna, hogy a nagy melegben egy-egy pohár jó hideg vizet adjon az embereknek, és a pénzből egy repülőt vegyen a szüleinek. Mert a levegőben nincs zebra meg stoplámpa, és ha siet az ember, nem kell minden pillanatban megállni valamiért. Mi, ha sok pénzt árultunk már, akkor valami drága dolgot fogunk vásárolni belőle anyuéknak, lássák: nemcsak ők dolgoznak egész nap értünk, de mi is fáradozunk miattuk. Ha lesz eredménye a fáradozásunknak, ha nem, akkor is jó. Az anyuék fáradozásainak sem látszik mindig az eredménye, pedig az is megvan valahol. Akárhogy lesz, holnap úgyis megyünk már iskolába, de nagymama szerint annak is csak később lesz eredménye. A sok minden között lehet azt is megtanuljuk, hogy kell készíteni az üzletet, hogy az ember ne várja hiába a vásárlókat. Tudtad-e, hogy...
