Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-05-05 / 251. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. MÁJUS 5. Röviden 13% A SZEGÉNYSÉG HATÁRÁN A Statisztikai Hivatal felmérése szerint a szlovákiai családok több mint 13 százaléka a szegénységi határon él. Ez abból a felmérésből derült ki, amelyet az Európai Parlament és más uniós testületek indítványozására végzett a hivatal. A legszegényebbek csoportjának havi bevétele személyenként kisebb 5631 koronánál (azaz megközelítőleg 200 dollárnál.). A felmérésben résztvevő családok felénél az egyes családtagokra eső bevétel nem haladja meg a 9 ezer koronát. Az egyes kerületekben eltérő a családi bevételek nagysága. A Trencséni, a Nyitrai, a Besztercebányai és az Eperjesi kerületben az országos átlagnak megfelelő, a Nagy- szombati, a Zsolnai és a Kassai kerületben pedig ezer koronával magasabb. Különleges helyzetben van a Pozsonyi kerület, ahol a családok felének a bevétele meghaladja a fejenkénti 11 ezer koronát. (Pátria Rádió) Sugárszennyezettek Kárpátalja erdői Húsz évvel a csernobili katasztrófa után a Kárpátalján élő embereknek továbbra is tartózkodniuk kell a gombák, erdei gyümölcsök, gyógy füvek, továbbá a vadállatok húsának fogyasztásától. A Növij Region internetes kiadvány szerint az Ukrán Egészségügyi Minisztériumnál (MOZU) készített beszámolóból kiderül, hogy a sugárzási helyzet az ország erdőiben továbbra is aggodalomra ad okot. Akár 40 százalékkal több cézium rakódhat le annak az embernek a szervezetében, aki folyamatosán vadon élő állatok húzásból fogyaszt, továbbá aki megeszi az erdei gombákat, növényeket stb. A beszámoló szerint 2005- ben Voliny megyében a gombákban és növényekben 19,1 százalékkal volt magasabb a veszélyes anyagok mennyisége, Zsitomir megyében pedig 51,1 százalékkal. Több százra tehető azoknak a településeknek a száma, ahol a tejben és a húsban jelentősen magasabb a veszélyes anyagok aránya a megengedettnél. (Kárpátalja Infó) Halálra ítéltetett A MÁÉRT? Funkcióját tekintve kiürült a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely jelenlegi formájában akár halálra ítéltnek is tekinthető - jelentette ki Tamás Pál magyarországi szociológus Kolozsváron. A szakértő szerint ez a testület azért ürült ki, mert az anyaország és a határon túli magyarok közötti aszimmetrikusság álaszimmetriaként képződik le. Az aszimmetrikusságot azzal magyarázta, hogy például egyrészt az anyagi támogatás egyoldalú, másrészt pedig egyes határon túli magyar szervezetek, az RMDSZ-szel ellentétben, nem az egyenlő közelség elvét hangoztatják a magyarországi pártokkal szemben, hanem nyíltan megnevezik anyaországi pártszimpátiájukat. A határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatának alakulása tekintetében Tamás Pál azt jósolta: ezt meghatározza majd a határon túli magyaroknak folyósított támogatásrendszer gyökeres megváltoztatása, amelyre a kormány a rossz gazdasági helyzet miatt van ráutalva. Szerinte ez nem a támogatások csökkentésével, hanem azok ész- szerűsítésével jár majd. (Szabadság) I Erkölcsi elégtétel több tízezer magyar áldozatnak SÉRELMI SEGÍTSÉG A szerbiai képviselőház elfogadta az úgynevezett rehabilitációs törvényt, amely megköveti mindazokat, akik a II. világháború kirobbanásától a jogszabály életbelépésének pillanatáig politikai üldöztetésnek voltak kitéve. Beszélgetés Ispánovics István parlamenti képviselővel. Április 30. - Ön is alapító tagja volt a történelmi VMDK-nak, amely 1990- ben megfogalmazta azt a levelet, amelyet eljuttatott a tudományos akadémiához, ebben kérte a '44-es történések feltárását, és kérte a rehabilitációt. Mit jelent az ön számára, milyen élmény volt ennek a törvénynek a meghozatala?- Ez a törvény valóban egy olyan törvény, amire nagyon sokáig várt a délvidéki magyarság, és számomra elsősorban kicsit meglepetésként hatott, amikor a kormány meghozta a törvényjavaslatot, és lehetőségem volt elolvasni a törvény szövegét. De ugyanakkor nagy öröm volt, és számomra külön élmény az, hogy részt vehettem ennek a törvénynek a vitájában, és számos módosítási javaslatot nyújtottam be, amelyekből a parlamenti szavazáson néhányat el is fogadtak. Ezzel azt hiszem, hogy jóval jobb törvényszöveget kaptunk, mint amilyen eredetileg volt - mondta Ispánovics István, a G17+ nevű szerbiai kormánypárt parlamenti képviselője, egykori szabadkai polgármester.- Mi az, ami az eredeti törvényjavaslat megszövegezése után elfogadásra került, hiszen azt tudjuk, hogy ez a törvény azokat a politikai üldözötteket rehabilitálja, akiket 1941. április 6-án, tehát a II. világháború kirobbanását követően üldözték a különféle rezsimek.- Igen, a törvény sok mindenkire vonatkozik, de a magyarság szempontjából a legfontosabb az 1944. végén történt vérengzések, illetve az 1945. eleji elűzetések. A parlament szószékéről először hangzott el az, hogy a magyarok ellen népirtást követtek el. Erre nem volt példa az elmúlt hatvan egynéhány évben, és örömömre szolgál, hogy én lehettem az a magyar képviselő, aki erről beszélt a parlamenti vitában. Most csak néhány megjegyzést a törvényszöveggel kapcsolatban: amiben nem sikerült módosítást elérnem, az a sírhelyek megjelölése, tehát az ártatlan áldozatok sírját, ahol nem magyar többségű önkormányzatok vannak, eddig nem sikerült megjelölni. Tudjuk, hogy milyen kísérletek voltak, de azt hiszem, hogy erre most a törvény után, annak ellenére, hogy nem szerepel a törvényben, lehetőség lesz, bírói úton ki lehet kényszeríteni, hogy ezeket a sírokat majd a magyarság megjelölje. Amiben sikerült módosítást elérni, az elsősorban a második szakasz, ahol egy olyan módosításra került sor, hogy ne csak a természetes személyek, hanem jogi személyek is indítványozhatják, kérelmezhetik a rehabilitálást. Ez azért fontos, mert nagyon sok személynek ma már nincsenek örökösei, tehát nincs, aki kérje a rehabilitálásukat, én azonban úgy gondolom, hogy ugyanúgy fontos ezeknek a személyeknek a rehabilitálása is. Azért kértem, hogy a törvényt ebben a második szakaszban módosuljon, és ezt a kormány is elfogadta, és a parlament megszavazta. Minden kerületi bíróságon be lehet nyújtani, mert ez volt az egyik olyan kérelem, amelyet én a vajdasági magyaroktól kaptam. A második az, hogy azok a személyek, akiknek nincs semmilyen bizonyítékuk arra, hogy jogsérelmet szenvedtek el, azok is tudják kérelmezni a saját rehabilitálásukat, és majd a törvény alapján a bíróságok megkérik azokat a dokumentumokat, amelyek alapján ezt el lehet végezni. A harmadik pedig az, hogy ezeknek a szerencsétlen embereknek, akik már így is eleget szenvedtek, ne kelljen különböző költségeknek kitenni magukat a bírósági eljárás folyamán, és ne kelljen illetéket fizetni a bírósági eljárásban. Ezen kívül még egy nagyon fontos javaslatot elfogadott a parlament, ez pedig az anyagi kárpótlás. Ez nem szerepelt egyáltalán a törvényszövegben, és ez utólag bekerült azzal, hogy ezt egy külön törvény rendezi, mégpedig az a törvény, amelyet különben is a szerb parlamentnek majd az év második felében meg kell hozni a kárpótlásról. És ebben a törvényben fog szerepelni az ártatlanul meghurcolt, elítélt, illetve meggyilkolt személyek kárpótlása. Hogy pontosan milyen módon, ezt nem tudom.- Mi várható most, hiszen közismerten túlterheltek a bíróságok? Fennáll-e az a veszély, hogy ugyan van egy jónak mutatkozó törvény, de esetleg majd ezek az ügyek a bíróságokon elhúzódnak?- Abban bízok, hogy ez nem fog megtörténni, tudniillik épp én javasoltam, hogy ne csak a belgrádi kerületi bíróságon lehessen ezeket a kérelmeket benyújtani, hanem minden kerületi bíróságon. Az én számításaim szerint, több ezer kérelem biztos várható, de nagyon könnyen megtörténhet, hogy sok tízezer kérvény fog befutni, és ezt a belgrádi kerületi bíróság semmiképpen sem tudta volna befejezni, így azt hiszem, hogy mivel a Vajdaságban is van öt kerületi bíróság, sokkal nagyobb a lehetősége annak, hogy hamarabb befejeződnek ezek az ügyek. (radio.hu) Felvidék: folytatódik a pozsonyi plakátháború Május 2. Újra megrongálták a Billboart Gallery Europe társulás Donaumonarchia című public-art kiállításának azon darabját, amely Nagy- Magyarország térképét ábrázolja Pozsonyban. A szervezők mindezek ellenére abban bíznak, hogy a történtek sok embert elgondolkodtatnak és hozzájárulnak ahhoz is, hogy feledésbe merüljenek a régi sérelmek. Mira Karetová a Billboart Gallery Europe projektfelelőse elmondta, a fent említett plakát annak a tizenhárom köztéri látványobjektumot felvonultató kiállításnak a része, amelyet a szlovák kulturális tárca támogatásával hoztak létre. "Nem számítottunk arra, hogy ilyen reakciókat fog kiváltani a pozsonyi Duna- parton elhelyezett alkotás, hiszen az alkotó nem provokációs szándékkal készítette azt. Bízom abban, hogy a történtek sok embert elgondolkodtatnak és hozzájárulnak ahhoz is, hogy feledésbe merüljenek a régi sérelmek" - fogalmazott a szervező. A plakát erős érzelmeket váltott ki a nacionalista gondolkodású személyekből és csoportosulásokból is: a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica Slovenská előbb a reklámtanácshoz fordult, de azok válasza, miszerint a Magyarország feliratú alkotás nem minősül reklámnak, nem sért semmilyen törvényt sem, így annak eltávolítása nem rendelhető el, nem nyugtatta meg a kedélyeket. A nacionalisták további vádakat felsorakoztatva a szlovák főügyészséghez fordultak, emellett követelték a kép eltávolítását is. Bírósági ítélet hiányában ismeretlen tettesek ezt két alkalommal is elvégezték. "Nem teszünk feljelentést, hisz nincsenek szemtanúk, így soha az életben nem derül majd ki, hogy ki távolította el a művet" - panaszolta Karetová, majd hozzátette, hogy bár a felület a hónap végéig a rendelkezésükre áll, nem ragasztják ki újra a művet. A Matica Slovenská tagadja, hogy köze lenne a rongáláshoz, de a kép eltűnése ellenére sem vonja vissza a főügyészségen tett feljelentést. A martini székhelyű szervezet szerint a plakát sérti a reklámtörv ényt, és az államnyelvről szóló jogszabályoknak is ellent mond, de ezen kívül biztosak abban is, hogy a mű nem Michal Moravcík munkája - a magyarországi kisebbségek rossz helyzetére próbálta felhívni a figyelmet - hanem egy plágium, és az eredeti szerzők magyar nacionalisták, (felvidék.ma)
