Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-04-21 / 249. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2006. ÁPRILIS 21. ■ Már tesztelik az első európai digitális újságokat A PAPÍR LEVÁLTÁSA Egy belga lap vállalta magára a történelmi feladatot: elsőként kísérleteznek "dig­itális újsággal\ vagyis hordozható eszközön megjelenített napilapos tartalommal. Röviden Pályára állt a Venus Express Sikeresen a Vénusz körüli pályára állt az eu­rópai készítésű Venus Express űrszonda. Megfigyeléseinek fő célja, hogy megállapít­hassuk, mi vezetett a rendkívüli üvegházha­táshoz és forrósághoz bolygószomszédun­kon. A múlt század 90-es éveinek eleje óta ez az első űreszköz, amely Vénusz körüli pályá­ra állt (legutóbb az amerikai Magellan űr­szonda dolgozott a bolygónál). A Venus Express műszeregyüttesének elkészítésében magyar szakemberek is részt vettek. A Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet (KFKI) Ré­szecske- és Magfizikai Kutató Intézetének (RMKI) munkatársai az ASPERA-4 detek­tor kalibrációs rendszerét dolgozták ki. A műszer elsődleges feladata a Vénusz plazma- környezetének vizsgálata, valamint semleges gázok és ionok kölcsönhatásának tanulmá­nyozása. (origo.hu) Megtalálták az ALKOHOLIZMUS GÉNJEIT Amerikai kutatók felfedezték a túlzott alko­holfogyasztásért és az alkoholizmusért fele­lős géneket, olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudo­mányos folyóiratban. A patkányok agyának genetikus vizsgálata során a kutatók megálla­pították, hogy a rágcsálókban kisebb vág)' nagyobb mértékben megvan a hajlam az al­koholfogyasztásra. Közel 4000 gén hozható kapcsolatba az alkohollal, ezek közül 75 szo­rosabban. "A kutatás révén rengeteg hasznos információhoz jutottunk hozzá a túlzott al­koholfogyasztásért felelős molekulákról, ami segít megérteni magát az alkoholizmus be­tegséget is"- mondta Ting Kaj-li az Alkoho­listák és Alkoholfogyasztók IntézetétőLA patkányokon és az embereken végzett vizs­gálatok összehasonlítása azt mutatja, hogy az alkoholizmusért felelőssé tehető gének a kro­moszómák ugyanazon területein helyezked­nek el. (MTI) Először kutat szuperteleszkóp FÖLDÖNKÍVÜLIEK UTÁN Az amerikai Harvardban helyezték üzembe a világ első olyan nagyteljesítményű telesz­kópját, mely az eget fogja kémleli, idegen ci­vilizációk után kutatva. Az egy éves kutatás során a Tejútrendszer azon részét pásztázza majd fényjelzéseket keresve, mely az északi féltekéről látható. (BBC) A FENYÓILLAT HAT AZ ÉGHAJLATRA? Az északi erdeifenyő illatának egyik összete­vője lassíthatja a klímaváltozást - állítják a kutatók. A fenyő átható illatát adó részecs­kék nemcsak érzékszerveinkre, hanem a klí­mára is jó hatással vannak. Az anyag képes arra, hogy visszajuttassa a napból érkező energiákat az űrbe, íg\r mérsékelheti az üveg­házhatást, és lassíthatja a globális felmelege­dést. A kutatók három svédországi erdőt vizsgáltak az északi sarkkör közelében. A fel­fedezés segíthet a globális felmelegedés to­vábbi vizsgálatában. Elképzelhető, hogy a kutatók eddig teljesen rosszul prognosztizál­ták a klímaváltozást - állítja a stockholmi környezetszennyezési laboratórium munka­társa. (hirtv.hu) Április 18. A flamand De Tijd - mely egyébként a legnépszerűbb online ki­adással rendelkezik Belgiumban - első körben tesztolvasókkal próbálja ki a "di­gitális újságot". Az eszköz maga egy vé­kony kijelző, melyre vezetékes vagy ve­zeték nélküli netkapcsolattal töltheti le az olvasó a legfrissebb napilapos tartalmat. Az eszközt a Philips fejleszti, és ígéretük szerint a digitális újságot még közvetlen napfénynél is el lehet majd olvasni. Bár az A5-ös méretű kijelzőn normál megjelenítésben is meg lehet nézni az új­ságot, Peter Bruynseels, a lap munkatár­sa szerint ez nem olyan kényelmes, így az olvasó választhatja a cikkenkénti meg­jelenítést is, sőt egy rövid ajánlókat tar­talmazó listából válogathatja majd ki, hogy a lap mely cikkeit szeretné elolvas­ni. Az e-tinta a napilapformátum és a webes megjelenés előnyeit egyesíti. Vár­hatóan az eszközön nem csak a napila­pot, de e-könyveket is olvashatnak majd a flamandok. A digitális újság egyeden feltöltéssel három óráig bírja, és 244 me­gabájt tárhellyel rendelkezik, melyre egy havi napilapos tartalom - avagy 30 e­Április 16. Egészen elképesztő mére­tekkel találták szembe magukat a kuta­tók, hiszen a dinoszaurusz nyaka nem kevesebb, mint 8 méter hosszú lehetett. A testméreteit általában tekintve elma­rad a híres Diplodocus mögött, de emi­att az új fajhoz és nemzetséghez tartozó állat még furcsább megjelenést mutat. Teljes testhosszának több mint egyhar- mada a vállai előtt helyezkedett el. könyv - fér fel. Az elképzelések szerint az olvasók kommentálhatják is a digitálisan megje­lenített cikkeket, sőt, az interaktív hir­detéseket is képes lesz megjeleníteni az eszköz. Az Erketu ellisoni névre keresztelt új faj csontjaira a Góbi-sivatagban bukkan­tak rá még 2002-ben. A ritka lelete­gyüttes többek között számos lábcsont­ból, a mellcsont egy részéből és hat erő­sen megnyúlt csigolyából áll. A teljes csontváz 14-15 ilyen speciális csigolyát tartalmazhatott, melyek együttesen, egymás után kifeszülve biztosították a bámulatosan hosszú nyak tartását. Az amerikai kutatók leírása szerint ezek a csigolyák aligha lehetnének eltérőbbek az emberek gerincoszlopában, függőle­ges irányban elhelyezkedő csigolyáknál. Az újonnan leírt dinoszaurusz azon­ban nem hordta olyan magasan az orrát, mint azt elsőre gondolnánk. Ehelyett igen csak kiegyensúlyozott külső megje­lenése volt: a semleges testtartás majd­nem párhuzamos volt a talajjal. Táplálé­kát sokkal inkább szerezhette a talajon növekvő kisebb növények legelésével, mint a hatalmas fák tetejéről. Az előrefe­lé kinyúló hatalmas függelék igen nehéz lehetett. Valószínű, hogy a csontok üre­gesek voltak, így kisebb lett a súlyuk és a sűrűségük. A hatalmas növényevő végig jelen volt a kréta időszak során, és csak az összes többi dinoszaurusszal egyide­jűleg tűntek el a kréta végén, (origo.hu) MA leghosszabb nyakú dinoszaurusz EGY ÉRDEKES LELET A mongóliai Góbi-sivatagban dolgozó paleontológusok igen furcsa dinoszaurusz maradványait írták le a közelmúltban. Az eddig ismert gerinces ősmaradványok között ez rendelkezik a leghosszabb nyakkal. A tesztidőszakot követően kiértékelik a tapasztalatokat, és ezt követően dönte­nek arról, hogy érdemes-e hivatalosan is bevezetni a technológiát. A napilap ré­széről egyébként azt mondják, az "e-tin­ta" reményeik szerint nem váltja ki a ha­gyományos napilapokat, inkább mint­egy kiegészítője lehet a print- és online verzióknak. A Philips Polymer Vision sajtosától, Hans Driessent jelezte: fejlesztésük, a READIUS egy 5 collos kijelzővel ren­delkező eszköz, mely 16 különböző szür­keárnyalat megjelenítésére alkalmas. A felhasználó egy négyirányú gombbal na­vigálhat a papíron. Maga a digitális papír mindössze 0,1 milliméter, mely körülbe­lül megegyezik a hagyományos másoló­papír vastagságával. A digitális papír jelenleg USB- kimenettel rendelkezik, de a flamand új­ságnak készülő verzió várhatóan már ve­zeték nélküli kapcsolatot (Wißt, UMTS- t vagy GPRS-t fog használni.) Egyelőre az e-papír frissítési frekvenciája nem éri el azt a szintet, hogy alkalmas lenne mul­timédia tartalmak megjelenítésére. Driessen ugyanakkor azt is mondta, dol­goznak ezen a problémán, és úgy látják, néhány éven belül már videókat, animá­ciókat is nézhetünk az e-papíron. A flamand kísérlet meghozta az étvá­gyát a franciáknak is: a Les Echos is be­jelentette, hogy Franciaországban első­ként hozza forgalomba tartalmát (index.hu) Kőkori fogorvorlás Egy pakisztáni temetőben talált 11 darab fog bizonyítja, hogy mint­egy 9000 évvel ezelőtt élt tulajdono­saik már átélték a fogfúrással járó kellemetlenséget. Eszerint a szaksze­rű fogászati kezelés legalább 4000 évvel korábban kialakult, mint azt a szakemberek eddig gondolták. A le­letek négy nőtől, két férfitól és há­rom ismeretlen nemű egyéntől szár­maznak. Van olyan fog, amely két­szer is ki lett fúrva, egy másik páci­ensnek pedig három lyukas fogát ke­zelte a szájsebész. A lyukak méretéből következtetve (1-3 mm átmérőjű és 0,5-3,5 mm mély) a művelet igen nagy fájdalom­mal járhatott, de minden bizonnyal már akkor is jótékony célt szolgált. Gyógykezelésre utalnak a fogakon talált szuvasodások nyomai is. Az ugyan nem bizonyított, hogy fúrás után be is tömték a lyukakat, mégis elképzelhető, hogy használtak vala­milyen aszfaltszerű anyagot. Támogasson egv oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támo­gatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez ITT AZ ÖN NEVÉNEK A HELYE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom