Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-31 / 246. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Megmenekülhet A NYITRAI MALOM Visszavonták a nyitrai magyar műemlék bontását engedélyező rendeletet. A nyitrai kerületi építési hivatal szerint nem volt jogszerű a százéves nyitrai malom lebontásának engedélyezése - közölte a hivatal vezetőjének távollétében Karol Juhász építész- mérnök. A kerületi építési hivatal munkatársa arról tájékoztatott, hogy a nyitrai műemlékvédelmi hivatal kezdeményezésére néhány héttel ezelőtt elindított vizsgálat során kiderült, hogy a műemlékesek kifogásának megfelelően valóban nem lett volna szabad bontási engedélyt kiadnia a városi építési hivatalnak. Bár a várost képviselők azzal érveltek, hogy nem kapták meg időben a műemlékvédelmi hivatal álláspontját, ez az indok a kerületi hivatal szerint nem fogadható el, mert bár a malomépületek darabonként nem álltak műemlékvédelem alatt, de a malom egész területe műemlékvédelmi zónában fekszik, (felvidék, ma) Magyar rendőrök Székelyföldön A vártnál népszerűbb a rendőrállás a székelyföldi magyar fiatalok körében. A lehetőség, hogy Erdélyben magyar nyelvű rendőrök is legyenek, a várakozásokkal ellentétben nem került elutasításra a magyar fiatalok körében. Albert-Tóth Jakab, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese elmondta, a megye számára meghirdetett három állásra 52-en jelentkeztek. Az érdeklődés Hargita megyében is a kovásznaihoz hasonló mértékű volt. Igaz, a kizáró jellegű vizsgák után a több mint száz jelölt többsége már el is búcsúzhatott a rendőri karriertől, (erdefyma) Gyorsított eljárással vitatják A KISEBBSÉGI TÖRVÉNYT Gyorsított eljárással vitatják meg a kisebbségi törvénytervezetet a képviselőház jogi, emberi jogi és tanügyi bizottságai - jelentette be tegnap Bogdan Olteanu, az alsóház elnöke. A parlamenti pártok frakcióinak vezetői egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a tervezet vitáját. Amint arról beszámoltunk, a bizottságok jelentésének a kisebbségi törvényről már el kellett volna készülnie, a képviselők azonban eddig csupán két cikkelyt fogadtak el. Dán Radu Rusanu liberális politikus, az alsóház állandó bizottságának titkára kifejtette: reméli, hogy’ a bizottságoknak három héten belül sikerül elkészíteniük a jelentést a jogszabályról, e nélkül ugyanis a tervezet nem kerülhet a plénum elé. (Krónika) Túljelentkezés a Selye János Egyetemen Lezárult Szlovákiában a felvételi jelentkezés határideje. A komáromi Selye János Egyetem a 2006/2007-es tanévben 970 fiatalt vehet fel. A tanárképzőre 250-et, ide 409-en jelentkeztek, közülük 113-an óvópedagógusnak. A gazdaságtudományi karra 368-an jelentkeztek, és 280 nappali tagozatos diákot vehetnek fel. A teológiai karra 20 diákot vehetnek fel, ide viszont nincs túljelentkezés, csak 14 diák kérte felvételét. A tanárképzőre és a pedagógusképzőre 200-200 diákot vehetnek fel levelező szakra is, a teológus képzőbe pedig 20-at, (felvidék, ma) Kárpát-medence 2006. MÁRCIUS 31. M Erdély: a képzés lenne hihetetlenül fontos TOVÁBBI TÖREKVÉS Egyre könnyebben boldogulnak azok, akik nyitott szemmel járják a világot, nyitott szemmel figyelnek az újdonságokra, és állandóan megpróbálják érezni, mire van igény." Kerekes Gáborral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos gazdasági elnöke a Kossuth Rádióban beszélt.- Az RMDSZ stratégiája az, hogy minél jobban éljünk, hogy több munkahely legyen és legyen az a gazdasági prosperitás, ami hatására több jövedelem marad helyben, jobban tudnak fejlődni a települések, jövőképet ad a fiatalságnak, fenntarthatóvá teszi a nyugdíjrendszert, a szociális rendszert, hogy mi jobban éljünk. - jelezte Kerekes Gábor, az RMDSZ országos gazdasági aelnöke. - Tehát ebből indultunk ki, és elemeztük ki, hogy hol vannak az erősségeink és hol vannak a gyengéink. Egyre inkább világos az, hogy ebben a nagy világméretű újraelosztásban, a gazdaságban, Európára jut a szolgáltatás, a termelés pedig egyre inkább megy Ázsia felé. Számunkra hihetetlen fontossággal bír a képzés, hogy erre készítsük fel az embereket, hogy a jövő egyre inkább a hozzáadott értékről szól, és nem kimondottan a kézi, fizikai, vagy gyártás során befektetett munkáról. Ä mi jövőnk, a mi értelmünkre, intelligenciánkra, a természetes fur- fangra, alkotói ösztönre kell, hogy alapozzon, ami mellett az a rendkívüli munkabírás, ami hagyományosan jellemzi, erre tudunk építeni és ez lenne a gazdasági stratégia alappillére. Rengeteg kiegészítő, erősítő, támogató részre van szükség, hiszen a gazdaság fejlődéséhez utak kellenek. Jó, hogy vannak már mesterségek, amihez esetleg nem kell nagyon fejlett, klasszikus infrastruktúra, lehet interneten keresztül, de akkor kell szélessávú internet, kell a kommunikáció, hogy az emberi értéket előtérbe tudjuk helyezni, kellenek azok az infrastrukturális fejlesztések, amiket az államnak a felelőssége és kötelessége, hogy biztosítson. Kolozsvár, ahol 330 ezer ember él, 120 ezer diák tanul, egyszerűen vannak mesterségek, szakmák, ahol már nem kapsz munkát. Már kiderült, hogy nincs elég magyarul és románul tudó ügyvéd, jogász. Már kiderült, hogy nincsen elég magyarul, románul, angolul tudó titkárnő, hogy nincs elég informatikus, programozó. Több nyelvet beszélő kereskedő, mérnök, aki több nyelvi környezetben ki tudja fejezni magát, tudja asszimilálni a német szabványt a román szabvánnyal. Tehát még meg sem indult lényegében a külföldi cégek megjelenése Romániában, tehát éppen csak, hogy beindult egy kicsit Kolozsváron a pezsgés, a gazdasági nyüzsgés, és már nincs elég képzett munkaerő, tehát ez nem is olyan nagyon távlati jövő.- Az RMDSZ hogyan ülteti mindezt a gyakorlatba?- Ez egy állandó kommunikációt jelent részemről, hogy ne keseredjünk el, és bátorítani, hogy merjenek két-három- négy-tíz év távlatában gondolkodni. Sajnos, ebben a nagyon felgyorsult világban nincsenek múltbeli példák. Tehát ezek a kihívások, amik előtt vagyunk, a globalizáció, az átrendeződés, Európa, Ázsia, Amerika közt, ezek olyan nagy átrendeződések, amelyekre nincsen múltbeli példánk. Nincs mibe kapaszkodjunk. Valahol a gondolkodási módunkban is kell egy kicsit változtatnunk, tehát nyitott szemmel járva a világban használjuk ki a legnagyobb értéket, ami bennünk van, és az pedig az agyunk, a habitusunk, a kultúránk.- Hogy látja, hogy fel van készülve erre a változásra, ezekre a kihívásokra a romániai magyarság?- Ha azt mondom, hogy fel van készülve, az sem igaz, ha azt mondom, hogy nincsen felkészülve, az sem igaz. Az igazság valahol a kettő között van, tehát van arra példa, hogy vannak határ menti térségek, ahol nagyon tudatos készülés folyik, de van olyan határ menti kisváros, ahol megállt az élet. Nem lehet fekete-fehéren fogalmazni, hogy ez Nyugaton vagy Keleten, vagy középen történik. Az íátszódik, hogy a nagy egyetemi városoknak, az egyetemeknek önmagukban rendkívüli szellemi kisugárzásuk van, és megmozgatja az agyakat, kreatív készségeket megmozgat. Tehát ezért van óriási szerepe annak, hogy létrejött Csíkszeredában is az egyetemen, mert óriási nagy alkotói energiákat szabadított fel. Ezért lényeges Marosvásárhelyen is az, hogy a tradicionálisan a gyógyszerészet és az orvosi fakultás mellett megindultak egyéb szakok, hogy ne csak egyfajta szűk szegmensben történjék az alkotói erőknek a kiteljesítése. Ezért lényeges az, hogy ez a folyamat tovább folytatódjék. Egyre könnyebben boldogulnak azok, akik nyitott szemmel járják a világot, nyitott szemmel figyelnek az újdonságokra, és megpróbálják érezni, mire van igény. Tehát megfordítják a gondolkodási módot, nem azt mondom, hogy én azt adom a világnak, amit én tudok a legjobban, hanem azt adom, amire szükség van. (Kossuth Rádió) Noam Chomsky az erdélyi magyar egyetem mellett Március 26. "A petícióban foglaltak önmagukért beszélnek - az egyetem fontossága kétségtelen egy nemzeti közösség számára" - nyilatkozta Noam Chomsky világszinten jegyzett és ismert amerikai professzor azzal kapcsolatban, hogy ő is aláírta a Bolyai Kezdeményező Bizottság petícióját az önálló Bolyai egyetemért. A világhírű filozófiaprofesszor elmondta, hogy magyar barátai felvilágosították a romániai magyarság helyzetéről is, ezek után döntött úgy, hogy aláírja a nyílt levelet. BKB nyílt levelét eddig több világhírű személyiség, köztük Nobel- díjas írók, tudósok is aláírták, Chomsky a legutóbbi nagy név, ami az irat aljára került. A kezdeményező bizottság ezzel a petícióval is nyomást próbál gyakorolni az egyetem vezetőségére, valamint a politikai hatalomra annak érdekében, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar része váljon le a románról, és működjön önálló magyar állami egyetemként. Az egyetem vezetése, akárcsak a bukaresti politikai elit, elzárkózik ettől a megoldástól. A kolozsvári intézmény vezetésében részt vevő magyar tanárok - az egyetemnek magyar rektorhelyettesei is vannak - abban látják a megoldást, hogy az egyetemen belül újabb magyar karokat hozzanak létre. A problémáról konferenciát is rendeztek a közelmúltban, amelyre minden érintettet meghívtak. Itt az RMDSZ-t képviselő Markó Béla arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyetemnek meg kell maradnia úgy’, ahogy van, az önálló állami magyar egyetemet ezzel párhuzamosan kell létrehozni. (Új Magyar Szó, erdélyma)
