Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-13 / 234. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD AmE RIKA 2006. JANUÁR 13. AZ ÉSZAK-AMERIKAI LAPOK SZEMLÉJE Január 10. Human Events A demokratákra nem szabad nemzetbiztonsági kérdéseket bízni - írja a konzervatív Human Events egyik publicistája. Érvként a mostanában felkapott lehallgatási vitát hozza fel: a demokraták fel vannak háborodva, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatja amerikai állampolgárok telefonbeszélgetéseit. Az egyik legprominen- sebb lehallgatott azonban egy olyan iráni-amerikai orvos volt, aki Oszama bin-Ladennel állt "kétes kapcsolatban" egy kormánytisztviselő szavaival élve. A publicista szerint ebben a kérdésben sokkal inkább az elnök pártján állnak az amerikaiak, mint a Demokrata Pártén. GOP USA News Update/ Wall Street Journal A tavalyi évben az Egyesült Államok legnagyobb pedagógus szak- szervezete, az Országos Oktatásügyi Szervezet (NEA) 65 millió dollárt juttatott liberális szervezeteknek - írja a Wall Street Journalra hivatkozva a GOP USA News Update. Heritage Foundation Amennyiben a 2001-es és 2003-as nem-permanens adócsökkentéseket engedi a kormány lejárni, évente egymillió állás kerülhet veszélybe, nem is beszélve több százmilliárd dollár értékű gazdasági növekedésről, lakossági megtakarításról és vásárlóerőről - írják a washingtoni Heritage Alapítvány gazdasági elemzői. BBC Légzési nehézségei miatt kórházba vitték Dick Cheney-t, az Egyesült Államok 64 éves alelnökét. Az alel- nök negyedik infarktusa után pacemakert kapott, majd tavaly szeptemberben károsodott szívkoszorú-ereit műtötték meg és tisztították ki. Az amerikai politikus légzési nehézségeit egy gyógyszer okozta, amelyet az alelnök egyik gyulladásban lévő lába miatt szed. További gondot jelentett, hogy a szöveteiben felhalmozódott a folyadék, amit vízhajtó szerrel kezeltek. Cheney a rövid ideig tartó kezelés után elhagyhatta a kórházat. (BBC, FigyelóNet, Híradó) I Lehull a fátyol a CIA-börtönök létezésének kérdéséről VAN BIZONYÍTÉK? Egyiptom olyan forrásokkal rendelkezik, amelyek megerősítik a titkos amerikai börtönök létezését - számol be a Sonntags Blick egy, a svájci hírszerzés által megszerzett fax alapján. Január 10. Megvan az első bizonyíték: az amerikaiak Európában kínzásra szakosodott börtönöket üzemeltetnek - ez derül ki az egyiptomi külügyminiszter és az afrikai ország londoni nagykövetének faxváltásából - közölte a Sonntags Blick. A faxot elfogta a svájci titkosszolgálat, és most a lap tulajdonában van. A svájci titkosszolgálat összefoglalója szerint az egyiptomiak ebben arról számolnak be, hogy "a követség saját forrásokból arról értesült, hogy 23 iraki és afgán polgárt tartanak fogva a Mihail Kogalniceanu támaszponton Constanza közelében a Fekete-tenger mellett. Hasonló kihallgató központok léteznek Ukrajnában, Koszovóban, Macedóniában és Bulgáriában." A lap állítása szerint az egyiptomi külügyminiszter álláspontjának jelentőségét aligha lehet felülmúlni: jelen esetben "saját forrásról" van szó, miként az a faxban áll. A lap által megkérdezett, de név szerint megnevezni nem kívánt szakértők az egyiptomi titkosszolgálat munkáját "kiemelkedően profinak" értékelik. A Kairóból érkező híreket a "szakmában" általánosan "abszolút megbízhatónak és hitelesnek" tartják. Amit az egész világ eddig csak gyanított, azt most az egyiptomi forrás megerősítette: az Egyesült Államok szisztematikusan elrabolja, elrejti és kihallgatja a terror elleni háborúban a foglyait - írja a Sonntags Blick. "Mi sem a repülőtereket, sem az európai légteret nem használtuk arra, hogy személyeket olyan helyekre vigyünk, ahol kínozzák őket", nyilatkozta az amerikai külügyminiszter-asszony Condoleezza Rice alig egy hónapja a NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján. A román miniszterelnök január 10- én ismételten visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a CIA az országban titkos börtönöket működtetett volna. Calin Popescu Tariceanu határozottan kijelentette, hogy Románia területén nem voltak ilyen börtönök. (Keresztes hjosIMagyar Nemzet Online/MTl) HMegkezdődött Samuel Alito meghallgatása ERKÖLCSI CSATA Mintha választási harc lenne, a tévében egymást követik a politikai hirdetések. Liberális szervezetek támadják, konzervatívok védelmezik Sámuel Alitót, akit George W, Bush jelölt a legfelső bíróságba. A kifinomult taktikára jellemző, hogy külön rádióhirdetéseket készítettek az arizonai fekete polgárok meggyőzésére. Autó kinevezéséről nem népszavazás, hanem a szenátus dönt, ám az egyikarizonai szenátor voksa bizonytalan, ezért választói bázisán keresztül próbálják befolyásolni. Január 10. Az indulatok nem véletlenül csapnak magasra Sámuel Alito legfelső bírósági kinevezése kapcsán. Az amerikai politikai és társadalmi életre nagyon nagy befolyása van a kilenctagú testületnek, amelyben jelenleg négy konzervatív, három liberális és két centrista bíró foglal helyet. Alito az utóbbiak egyikét váltja majd, és az 55 esztendős bíró elvben akár évtizedekre a jobboldal felé billentheti a mérleg nyelvét. A jelöltet a szenátusi jóváhagyási procedúrára bocsátva Bush egyértelműen alkalmasnak minősítette, és követelte, hogy a felsőház mindenképpen szavazzon róla. Ebben az esetben valószínűleg működne az 5 5:45 arányú republikánus többség, ám a demokrata kisebbség esetleg bevetheti az obstrukció fegyverét. Az első nap a 18 tagú jogi bizottság tagjainak - az egyenes tévéközvetítés miatt gondosan kihasznált - tízperces nyilatkozataival telt, a "vizsga", azaz a kérdés-felelet valójában ma kezdődik. Alito másfél évtizeden keresztül volt szövetségi bíró, előtte csaknem hét évet töltött a Fehér Ház jogi irodáján, ahol Ronald W. Reagan elnök számára készített ajánlásokat. Pályája során sok dokumentumot fogalmazott, ezeket most nagyítóval vizsgálják. A bíró 91 éves édesanyja egy riporternek azt mondta, fia az abortusz ellen van, és Alito állás- foglalásainak sora igazolja, hogy ez több mint családi vélemény. A következetesen és nyíltan konzervatív bíró liberális bírálói szerint munkásságának még egy aggodalomra okot adó vonása van: minden esetben az elnöki jogkör kiterjesztését, a törvényhozás ellenőrző szerepének korlátozását támogatta. Ez, érvel például Edward Kennedy szenátor, különösen aggályos most, amikor a Bush-kormányzatról kiderült, hogy a terrorizmus elleni háborúra hivatkozva mennyire lazán értelmezi az elnöki hatalmat körülíró törvényeket. A republikánusok a héten befejeznék a meghallgatást, és január 18-ra már a teljes szenátus szavazását tervezik. (Horváth Gábor/Népszabadság Online/MTI) Nem csak azért hirdet, hogy új klienst hozzon, hanem azért is, hogy ne felejtsék el. Hirdessen a Magyar Szóban, Amerika legdinamikusabban fejlődő magyar nyelvű hetilapjában! 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez ITT AZ Ön nevének a helye!
