Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-24 / 245. szám
Kárpát-medence Elfogadták az Erdélyi Petíciót •• TOVÁBBI TÖREKVÉS A szatmárnémeti Láncos-templomban tartotta ünnepi nagygyűlését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Abban a Láncos-templomban, ahonnan három évvel ezelőtt útjára indították az autonómia-mozgalmat. Beszélgetés Tőkés László Királyhágó-melléhi református tyürhnhhpl a?. Rrdáhn Macroar Nemzeti Tanács elnnkéveL MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Tigyelmeztetés" a Bolyai Bizottság vezetőinek Hantz Péternek és Kovács Lehelnek címzett 2006. február 25-i keltezésű levelében Nicolae Bocsan, a Babes-Bolyai Tudomány- egyetem rektora személyes támadást indított a Bolyai Kezdeményező Bizottság két vezetője ellen. Az egyetemvezető megelőlegezte, hogy "az egyetem multikulturális jellege elleni további támadások" esetében kénytelen lesz a BBTE 128-as törvényének 116. paragrafusát alkalmazni a romániai, magyar tannyelvű Bolyai Egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökei ellen, ami akár a munkaszerződés felbontását is jelentheti, (hhif.org) Listát állított a Magyar Koalíció Pártja Összeállította választási listáját a nyolcadik éve kormányon lévő Magyar Koalíció Pártja. 2006 szeptembere helyett, június 17-én lesz voksolás Szlovákiában. A Magyar Koalíció Pártjának meglehetősen nehéz a helyzete, hiszen az őszi helyhatósági választásokon mutatott gyenge szereplés után arról kell meggyőzni a felvidéki magyar közösséget, hogy júniusban nagyszámban járuljon az urnákhoz. "A lista egyik nagy pozitív üzenete az, hogy az a négy személy, aki a legközismertebb a szlovákiai magyarok közül - minden szlovákiai magyar azonosulni tud egyikükkel vagy másikukkal - az első négy helyen található. Név szerint ez a párt elnöke Bugár Béla, a miniszterelnök-helyettes Csáky Pál, Bárdos Gyula és Duray Miklós. " - mondta Berényi József külügyi államtitkár. (Kossuth Rádió) küldöttség lobbizik AZ ÖNRENDELKEZÉSÉRT Öttagú, az erdélyi magyar közélet szinte minden szegmensét képviselő küldöttség indult Brüsszelbe, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Duna-Tisza Társaság brüsszeli irodájának szervezésében. A szerdáig tartó látogatás során a küldöttség többek között az Európai Bizottság vezetőségének képviselőivel, az EU Romániával foglalkozó főosztályának és az Európai Parlament frakcióinak vezetőivel, valamint a magyar EP-képviselőkkel találkozik. A találkozókon a múlt szombati, szatmárnémeti EMNT-nagygyűlésen elfogadott Erdélyi Memorandumba foglalt követeléseket ismertetik a tárgyalópartnerekkel, tájékoztatják őket az EMNT céljairól, a háromszintű autonómia igényéről, az oktatás és a csángók helyzetéről. (erdetyma) A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE LEHET A KOMÁROMI ERŐDRENDSZER A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közleménye szerint Bozóki András és Frantisek Tóth megállapodott abban, hogy a komáromi erődrendszert 2007-ben határon átnyúló helyszínként terjesztik fel közösen az UNESCO Világörökségi Listájára. Ennek érdekében együttműködnek a közös felterjesztési dokumentáció elkészítésében, valamint a közös pályázat kidolgozása céljából előkészítő vegyes bizottságot hoznak létre. A szándéknyilatkozat szerint az előkészítő vegyes bizottság legkésőbb 2006. október 30-ig készíti el a felterjesztést, melyről a Világörökség Bizottság a 2008. évi rendes ülésén dönt majd. (felvidek.ma)- Milyen megegyezésre jutottak?- Azon fáradozunk és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ebben látja a hivatását, hogy az autonómia ne egy megosztó kérdés legyen, ne pártpolitikai sajátosságok határozzák meg a sorsának alakulását, hanem minél szélesebb körben sorakozzunk fel mellette - mondta Tőkés László, Királyhágó-melléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A szatmári nagygyűlés ezt a célját elérte. Két fontos dokumentumot fogadott el, egyéb eseti határozatokkal együtt. Ez a két dokumentum már a nevében is sokatmondó, Erdélyi Petíció és Erdélyi Memorandum a nevük. Ez a két dokumentum, egyfelől az autonómiát fogalmazza meg, és fogalmazza újra ország-világ előtt képviselhető módon, komoly politikai üzenettel, másfelől pedig a romániai magyarság legfontosabb kérdéseit veszi sorba a memorandum, az autonómia kapcsán. Hogyha nem tudjuk artikulálni, megfogalmazni politikai céljainkat, akkor már eleve kevés esélyünk van ezeknek a megoldására.- A gyűlésen elhangzott, hogy felelős minisztériumot szeretnének Bukarestben, illetve Budapesten, törvény előtti egyenlőséget, illetve szó esett az Unióról is, hivatkozva a magyar nemzet egységére, a lelkek összetartozására. Észlelhető hasonlóság az 1848. március 15-én kikiáltott 12 pont és a ma itt elhangzottak között. Ez mennyire volt szándékos?- 1848. március 15-e, az egész azóta eltelt időszakban, igazodási pont volt a magyar haladás, a szabadságharc, az elnyomás elleni küzdelem számára. Olyan örökség ez, amelyhez mindig vissza lehet nyúlni. Petőfi Sándor élő politikai erő a mi számunkra, a magyarság mozgósítása, mobilizációja életben vágó fontos kérdés. E nélkül nincs demokrácia, e nélkül nincsenek szavazópolgárok. A szatmári nagygyűlés nagyon szép példája volt annak, hogy ezen az egyébként ellankadt, és letargiába esett vidéken, mint amilyen a Partium, sikerült ennyi embert összehozni, több mint ezren vettek részt a nagygyűlésen. Hogyha akar valamit az erdélyi magyarság, akkor feltétlenül össze kell fognia, és hogyha akar valamit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, akkor ezt háttértámogatás és tömegalap nélkül nem tudja megcselekedni.- Miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ünnepi nagygyűlésén?- Én a Magyar Tudományos Akadé2006. MÁRCIUS 24. miának is a tagja vagyok, és a Román Tudományos Akadémiának is. Meg vagyok róla győződve, hogy az erdélyi magyarság egy hidat tud képezni a két ország között, és Európa jövője tényleg attól fog függni, hogy egy-egy régióban béke legyen és gazdasági fellendülés - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Meggyőződésem, hogy a lisszaboni döntésnek megfelelően Európa tudásalapú gazdaságot épít, és ebben a tudásalapú gazdaságban, az a jól képzett magyar értelmiség, a jól képzett magyar munkás, amely a Kárpát-medencében jelen van, részben tízmillióan az anyaországban és három és félmillióan az anyaországon kívül, ezeknek nagyon fontos, hogy az együttműködést megteremtse. Autonómiát kell biztosítani a kisebbségeknek, területi és kulturális autonómiát, önkormányzatiságot, hogy tudják élni életüket, tudjanak vallásaiknak eleget tenni, hogy tudják a tudományoknak, szokásaiknak, egyáltalán hovatartozásuknak megfelelően élni boldogan az életüket. Ez a többségi nemzetnek is elsőbbrendű érdeke, az anyaországnak kötelessége a kisebbségben élő magyarságot megsegíteni. Ez is a segítésnek egy módja, ezért jöttem el.- Hangsúlyozta, a többségi nemzetnek is érdeke az autonómia, hogy a kisebbségeknek legyen önkormányzatiságuk, autonómiájuk. Mégis, miért van az, hogy folyton falakba ütközik a megvalósítása?- Európa történelmében kell keresni az okot. Az I. világháború után nemzetállamok jöttek létre, és rá kellett döbbenni egy-két évtized után, hogy ezen nemzetállamokban is nagyon sok kisebbség él, amelyet elszakítottak az anyaországtól. A fő probléma az, hogy egyes nemzetek szálláshelye nem egyezik az államok határaival. Tehát ez Európa sajátossága, de ez egyben Európa sokszínűsége is, és ez a sokszínűség fogja szerintem Európát abból a nehéz helyzetből kilendíteni, amelyben jelenleg van, hiszen Távol-Kelettel, Japánnal, sőt Kínával vagy Észak-Amerikával kell versenyeznie gazdasági, kulturális téren. (Kossuth Rádió) Szabadkán beindul a magyar nyelvű önálló tanítóképző kar Március 22. Az Újvidéki Egyetemen aláírták a szerződést a magyar nyelvű pedagógiai fakultás megalapításáról. A lépést több mint kétéves politikai harc előzte meg, a vajdasági magyar felsőoktatás pártolói és a szerb állami felsőoktatás között. Létezett ugyanis eg)7 tanítóképző Szabadkán, de ez a zombori intézet kihelyezett tagozata volt csupán, ahol ott az oktatás feltételeit nem tudták biztosítani. Ezért Szabadka városa kérte, hogy az Újvidéki Egyetemen belül nyissanak egy önálló kart a városban, ahol a tanítókat képeznék. A többéves huzavona után, mind az oktatásügyi tárca, mind az egyetem beleegyezett, és az Újvidéki Egyetemen végre aláírták a szabadkai magyar nyelvű pedagógiai fakultás magalakulásáról szóló szerződést. A többéves várakozásnak az alaptalan konkurenciaharc lehetett az oka - mondja az az egyetemi tanár, aki a kar beindításán dolgozott.- Maga az intézmény az Újvidéki Egyetem kereteibe tartozván, állami támogatás miatt, nem tudta magát olyan módon elfogadtatni, hogy' ne féljen egy új, ilyen intézmény7 megjelenésétől, akár a zombori tanítóképző, akár az újvidéki bölcsészeti, illetve természettudományi karról beszélek. Ha magyar nyelven folyik a pedagógusképzés, akkor ez nem konkurencia a szerb nyelvű pedagógusképzésnek, mert nem ugyanazt a munkahelyet fogják elfoglalni - mondta Dr. Gábrity Molnár Irén. Ezt a politikum nagy nehezen elfogadta, akkor, amikor a tartományi illetékesek, illetve a Magy ar Nemzeti Tanács képviselői nemzetközi nyomásra. Végül is Kostunica azt mondta, hogy7 hát kérem, ezt meg kell adni. Kucsera Géza szabadkai polgármester a szerződés aláírásakor arra hívta fel a figyelmet, hogy7 a kisebbség jövőjét illetően az anyanyelvű tanítóképzés rendkívül fontos, ezért Szabadka támogatásban fogja azt részesíteni.- Szerbia európai kritériumokat teljesít akkor, amikor beindítja az önálló magyar nyelvű tanítóképzést. Európai kritériumokat törlesztünk, azon jogát a kisebbségnek, hogy7 magyarul tanuljon óvodától egyetemig - mondta Dr. Gábrity Molnár Irén. A következő tanévben harminc új hallgatóval kezdheti meg a munkát a magyar nyelvű tanítóképző, amelyből 20 állami támogatással, tíz pedig önköltségesen tanulhat, de a szabadkai kar átveszi azokat a hallgatókat is, akik eddig a zombori tanítóképző felsőbb tagozatain tanultak magyarul, (radio.hu)
