Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-24 / 245. szám
A HID --------------- www.ahid.com HUNGARIAN WORD, INC. TTor»o ^ mo-vT _ 1 aii a u*nv*n /i nii -w«» Ar\^i\ 4809 AVENUEN SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 USPS 23-980 ISSN 0194-7990 1-877-A-MAGYAR (1-877-2624927) FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2006. MÁRCIUS 24. VOL. CIV NO. 245 Újságtörténelmünk: NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE (1914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) MAGYAR JÖVŐ (1948-1952) A HID (2001-2004) MAGYAR SZÓ (1952-) Folytatjuk a 104 éves , 12^ WEEK Fiatal “lendület” Diákok százezrei tüntettek Franciaországban a fiatalok első munkavállalásáról szóló törvény ellen. A gyújtogató randalírozók közül százhetvenet a francia rendőrség őrizetbe vett. (2. oldal) Háború, háború Hivatalos vizsgálatot rendelt el az amerikai hadsereg. A Time munkatársai kiderítették, hogy egyes irakiakat nem a lázadók bombái, hanem maguk az amerikaiak lőttek le. (4. oldal) MIT ÍGÉRNEK A PÁRTOK? Mit ígér az MSZP és aíidesz a gazdaságon kívüli területeknek? Kevés konkrétumot, sok általánosságot. Összeállítás az idei magyar választás fótémáiról. (6. oldal) H ENSZ BT: eredménytelen tárgyalások HATALMI JÁTSZMA Moszkva és Peking ellenzi az ENSZ által Irán ellen tervbe vett szankciókat. "Kína és Oroszország azonos nézetet vall az iráni nukleáris ügyről. Célunk továbbra is az, hogy békés úton, tárgyalásokkal találjunk megoldást" - jelentette ki Putyin és Hu elnök mán. 23-i tárgyalásait kommentálva a kínai külügyminisztérium szóvivője. Március 23. Peking támogatja az orosz kompromisszumos javaslatot, amely kilátásba helyezi, hogy Irán orosz területen dúsíthasson uránt, és nemzetközi ellenőrzés keretében hasznosíthassa azt, ezzel kiiktatva annak veszélyét, hogy atomfegyverhez juthasson. Ez a javaslat jelenthet áttörést a jelenlegi körülmények között - vélte a pekingi szóvivő. A pekingi közlés néhány órával azt követően hangzott el, hogy az ENSZ- ben eredménytelenül értek véget az Irán atomprogramjáról kezdett tárgyalások. New Yorkban a Biztonsági Tanács állandó tagjainak, valamint Németország diplomáciai képviselőinek konzultációján nem tudtak megállapodni határozat szövegében. Mind az orosz, mind a kínai képviselő szerint a BT szankciókat is tartalmazó határozata csak elmérgesítené a helyzetet, s Iránt arra késztetné, hogy megszakítson valamennyi kapcsolatot a bécsi Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAU), Értesülések szerint az eredeti brit javaslatban az szerepelt, hogy szólítsák fel Iránt az urándúsítás felfüggesztésére, s 14 napos határidővel a NAU jelentést készítene Irán együttműködési készségéről. Amennyiben ez negatív lenne, a BT szankciókat hagyna jóvá. Orosz részről a 14 napos határidőt túl rövidnek minősítették. Az AP úgy tudja, hogy az Ötök és Németország konzultációjának kudarcát követően az ENSZ BT teljes összetételben, tehát mind a 15 tagállam képviselőinek jelenlétében kívánja folytatni a vitát a nemzetközi válsággal fenyegető iráni nukleáris kérdésről. (ITAR-TASZSZ, MTI, AP) Tüntetések az iraki háború ellen Több ezer fis ausztráliai, ázsiai és európai tüntetésekkel kezdődött március 18-án világszerte megrendezendő demonstrációk sorozata Irak amerikai megszállása ellen. A tüntetők nem voltak annyian, mint három évvel ezelőtt. Március 20. A háború kezdetének harmadik évfordulóján Budapesten 3600 ember alkotott békejelet, de ennél sokkal többen gyűltek össze a világ más nagyvárosaiban. Londonban több tízezres, a vártnál mégis jóval kisebb méretű tüntetés volt. A megmozdulást - ahogy' az eddigi hasonló demonstrációkat is - a "Kampány a nukleáris leszerelésért (CND)’\ az “Állítsátok meg a háborút koalíció” és a Brit Muszlim Szövetség közösen rendezte. A szervezők előzetesen 100 ezres részvételre számítottak; a Scotland Yard késő délutáni adatai szerint hozzávetőleg 15-20 ezren lehettek a menetben. Ugyanez a három szervezet éppen három évvel ezelőtt, a háború kitörésének előestéjén minden idők messze legnagyobb nagy-britanniai béketüntetését rendezte meg Londonban: azon a demonstráción hivatalos adatok szerint is több mint kétmil- lióan vettek részt. Nagy-Britannia 45 ezer fős szárazföldi, tengeri és légi haderővel vett részt az iraki háborúban, amelyben 103 katonát vesztett. Irakban jelenleg nyolcezer brit katona állomásozik; a kormány épp a minap jelentette be, hogy a kontingenst még a tavasszal tíz százalékkal csökkentik. Más tüntetéseken is kevesebben vettek részt, mint amennyire a szervezők számítottak: Sydney-ben mintegy 500-an, Tokióban 2000-en. Ezerháromszáz ausztrál katona állomásozik Irakban és térségében, Japán pedig 600 nem harcoló katonával vesz részt az iraki újjáépítésben. Rómában több tízezren tüntettek a háború ellen baloldali pártok szervezésében és diákszövetségek támogatásával. A balközép fő ellenzéki pártok vezetői nem vettek részt a tüntetésen, részben azért, mert annak jelszavai között nem szerepelt a terrorizmus elítélése, részben pedig azért, mert három héttel a parlamenti választások előtt el akarták kerülni, hogy7 Amerika-ellenes tüntetésen mutatkozzanak. Dánia több városában összesen mintegy7 négyezren, Isztambulban körülbelül 3000-en demonstráltak. A többségükben muzulmánok lakta Törökországban csaknem a teljes lakosság elutasítja az iraki háborút. Athénban 2000-en, Szalonikiben 200-an vettek részt a szakszervezetek és a baloldali, illetve globalizációellenes mozgalmak által szervezett megmozduláson. Görögország lakosságának 85 százaléka hibának tartja Irak megszállását, és általában a közvélemény nagyon kritikus Washingtonnal szemben. (MTI)
