Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-17 / 244. szám
2006. MÁRCIUS 17. Évforduló MAGYAR SZÓ-A HÍD 17 Jules Gabriel Verne 1905 Március 24. (101 éve történt) 5$ Meghalt Jules Gabriel Verne francia ÍRÓ, AZ UTAZÁSI ÉS A TUDOMÁNYOS-FANTASZTIKUS IRODALOM KORSZAKALKOTÓ ALAKJA. Egy fiatal ügyvéd, Pierre Verne első fiaként született. Apja, önmagához hasonlóan jogi pályára szánta, de Jules nem érdeklődött az ügyvédi pálya iránt, s bár elvégezte a jogi egyetemet, soha nem praktizált. Szerette a kalandokat, s "fény városában", Párizsban szeretett volna élni akkor is, amikor apja megfenyegette, megvonja tőle az anyagi támogatást. Eleinte sokat nélkülözött, s mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színdarabokat írt, kevés sikerrel. Dumas azonban biztatta, s ez sokat jelentett Verne számára. Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg, s ennek révén anyagilag is rendbejött. Kiadója Jules- Pierre Hetzel azonnal húsz évre szóló szerződést kötött vele. Egyre-másra jelentette meg regényeit, amelyek óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt. Megteremtette az anyagi biztonságot családja számára, s most már nem kellett mással foglalkoznia, csak az írással. Regényei témáját sokszor az életből merítette, csak tovább gondolta a felfedezések, találmányok életét, így született meg az ő révén a modem tudományosfantasztikus irodalom. Legtöbbször a valóság és képzelet határán egyensúlyoz, de vannak a valóság határát jelentősen átlépő művei is. Életművének a csúcsa talán a nagy-trilógia (Nemo kapitány, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget) amelyek a legjobban kidolgozottak. Népszerű még a 80 nap alatt a Föld körül, az Utazás a Föld középpontja felé, a Sztrogoff Mihály vagy az Utazás a Holdba is. Sokan ajánlják a kamaszkorú diákoknak A tizenötéves kapitányt és a Kétévi vakációt. A magyarokat is kedvelő, de Magyar- országon sohasem járt író hazánkhoz kapcsolódó művei: a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban és a Storitz Vilmos titka, amelyek közül vitathatatlanul az első két mű a legnépszerűbb. Ezekben is a szabadságjogokért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében is harcolt a gyarmatosítás, a rabszolgaság ellen. Már életében sokan csodálták, de ugyanakkor voltak akik fanyalogtak a regényei láttán, értéktelennek tartották műveit. A nagyközönség és írótársai nagyobb része azonban elfogadta, szerette s várta az egyre újabb és újabb műveket. Kortársai közül Zola, Balzac, Gorkij, Edmondo de Amicis, a két Dumas vagy Georges Sand elismerte tehetségét. Tisztelői közé tartozott Mengyelejev, Gábor Dénes, Szilárd Leó vagy Teller Eide is, de megemlíthetjük XIII. Leó pápát is, aki magánkihallgatáson fogadta. Művei hatása a magyar irodalomban is érződik, hiszen Jókainak nem egy műve stílusában hasonlít a Verne-művekre, s ezt ő (mármint Jókai) nem is tagadta. Karinthy Frigyes szintén szerette, amit az így írtok ti-ben található Verne-utánzat mutat a legjobban. Műveiből már közel 100 filmfeldolgozás készült amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók.Az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg. (született 1828. február 8.-án) 1584 Március 18. (422 éve történt): 53 évesen meghalt IV. (Rettegett) Iván 1553-tól Moszkva nagyhercege, majd 1547. 01.16-tól minden oroszok cárja volt. Fia, a gyengeelméjű I. Fjodor Ivanovics lett az új cár, aki helyett Borisz Godunov vette át a kormányzást. IV. Iván kormányzását brutális kegyedenség és szigor jellemezte, kortársai ezért nevezték "Rettegettnek”. Belpolitikája az ősi orosz nemesség leszármazottai, a hatalmuktól megfosztott bojárok ellen irányult, akiknek birtokai nagy részét kisajátította. Létrehozta a központilag irányított orosz birodalom alapjait (egységes törvénykönyvet adott ki, megszervezte az állandó katonaságot). Külpolitikájában kiterjesztette uralmát a Kaszpi-tengerig, és megindult Oroszország szibériai terjeszkedése is. A kezdeti sikerek után a Lengyelország és Svédország elleni 25 éves háborúban (1558-1583.) súlyos vereséget szenvedett. IV Ivánnak le kellett mondania összes hódításáról a Baltikumon, Oroszország gazdasága szétzilálódott. 1842 Március 9. (164 éve történt): Bemutatták a Giuseppe Verdi Nabucco-ját Az opera műfaját zenedrámává fejlesztette az áriák, duettek és a kardalok összekapcsolódásával. Szakítva a hagyományokkal, a zenekart alárendelte a kifejező, átélt éneklésnek, amely a szereplők jellemét és érzéseit tükrözi. 1842-ben mutatták be első nagy sikerét, a "Nabuccó"-t. 1844-ben az "Emani", 1847-ben a "Macbeth" került színpadra. Az 1851-ben írt "Rigoletto" és az 1859-es "Álarcosbál" címú operáinak szövegét az osztrák cenzúra miatt meg kellett változtatnia. Korai műveit az Olaszország egységesítéséért és a szabadságért vívott harc támogatásaként értelmezte a közönség. 1867-ben mutatták be a "Don Carlos", • 7,7 "Aida" című operáját. A William Shakespeare drámáiból írt két utolsó alkotását, az "Othelló" ty című vígoperát (1992) tekintik a legkiemelkedőbb műveinek. 1848 Március 15. (158 éve történt) Győzött Pesten a forradalom. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. A bécsi forradalom hírére a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig náhánvan indultak el Länderer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinvi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét, a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. 1848 Március 17. (158 éve történt) A pesti forradalom hírére a v onakodó bécsi udvar hozzájárult ahhoz, hogy a teljhatalommal felruházott István főherceg nádor kinevezze gróf Batthyány Lajost miniszterelnökké. Batthyány Lajos gróf a kormánynévsor felterjesztése után március 31-én foglalta el hivatalát, kormánya pedig április 7-én alakult meg. 1848. április 19-től május 23-ig ideiglenesen a hadügyminisztériumot is vezette. Batthyány a kormán}7 tagjainak nagy részét a liberális nemzeti mozgalom vezérkarához tartozó államférfiakból válogatta össze. Miniszterek: Szemere Bertalan belüg}7. Mészáros Lázár hadügy, Kossuth Lajos pénzügy, Deák Ferenc igazságügy, Klauzál Gábor földművelés, ipar- és kereskedelemü- gy, Széchenyi István közlekedésügy, Eötvös József vallás- és közoktatásügy, Esterházy Pál herceg a király személye körüli miniszter. XIV Lajos, a Napikirály 1661 Március 10. (345 éve történt) Jules MaZARIN HALÁLA UTÁN XIV. LAJOS, a "Napkirály" személyesen átvette Franciaország kormányzását. XIII. Lajos halála után, 1643-ban a négyéves XIV. Lajos lett Franciaország királya. 1661-ig az anyakirálynő, Ausztriai Anna töltötte be a régens szerepét, valamint első minisztereként Jules Mazarin bíboros vezette az államügyeket. Az itáliai származású Mazarin nagy befolyást gyakorolt az anyakirálynő politikájára, és megalapozta Francia- ország nagyhatalmi helyzetét Európában. XIV. Lajos haláláig (1715-ig) 54 évig tartó uralkodása alatt abszolutista államot épített ki, a fejedelmi abszolutizmus legjelentősebb képviselője volt, akinek jelszava így hangzott: "L1 Etat c'est moi" ("Az állam én vagyok"). A király állt a politikai és a társadalmi élet középpontjában, Isten kegyelméből uralkodott, és senkinek nem tartozott felelősséggel. A "Napkirály" hatalmát az arisztokrácia háttérbe szorításával, szakminiszterek útján gyakorolta. Legkiválóbb munkatársa Jean-Baptiste Colbert, a merkantilizmus kifejlesztője volt. Az abszolutizmus legfőbb támasza a hivatalnokosztály volt, mivel az örökletes, nemesi rangot biztosító hivatalok ("noblesse de robe") áruba bocsátásával a vagyonos polgárságnak lehetősége nyílt, hogy az uralkodó osztályba emelTámogasson egv oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez nr az Ön nevének a helye! kedjen. A "Napkirály" uralkodása idején Franciaország Európa legerősebb állama lett, sikeres háborúkat vívott a többi nagyhatalom koalíciójával. XIV. Lajos székhelyét 1682-től Versailles-ba tette át, ameíy’pompájával az udvari abszolutizmust fejezte ki. A király nagyszabású építkezései (1676-ig a Louvre, 1661-től 1710-ig a versailles-i kastély építése) és udvartartása utolérhetetlen mintául szolgált kora többi fejedelmének, a francia nyelv és kultúra európai divattá vált.
