Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-03-17 / 244. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2006. MÁRCIUS 17. H Mars-pályára állt az amerikai szonda NEM VESZETT EL Négyből két Mars-szondát elveszített az amerikai úrhivatal az elmúlt 15 évben. Az amerikai irányítók fellélegezhettek, az MRO sikeresen csatlakozott három másik, a S ó körül keringő szondához, az amerikai Mars Global Surveyor-hoz és a Mars ey-hez, illetve az európai Mars Express-hez. Röviden Eltérő módon ERŐSÖDIK A NAPAKTIVITÁS Egy modell előrejelzései szerint a hamaro­san kezdődő új napfoltciklus alatt több folt jelenik meg csillagunkon, és általánosságban is erősebb aktivitás várható. Napunk közel 11 év hosszú ciklusok szerint változtatja ak­tivitását. Egy-egy ciklus alatt a napfoltok és napkitörések száma fokozatosan nő, elér egy maximumot, majd a következő ciklus végé­re ismét lecsökken. A következő napfoltcik­lus a legújabb modell alapján 30-50%-kal in­tenzívebb lesz a korábbinál, és a kezdete kö­zel egy évet késik az eddigi előrejelzésekhez képest. A napból kiáramló részecskék együt­tese (a napszél) és az elektromágneses sugár­zások az emberes űrtevékenységre, a műhol­das kommunikációra, sőt az elektromos energiaellátó rendszerekre is hatással lesz­nek. (origo.hu) A VÍZ ALATT KONZERVÁLJÁK a Fekete Kalóz hajóját Korábban soha nem alkalmazott leletmentő eljárás indult a hírhedt kalóz zászlóshajójá­nak megóvásáért. Az Anna királynő bosszú­ja (Queen Anne's Revenge) 1718 óta nyug­szik az Atlanti-óceán fenekén, Észak-Karoli­na partjainál. 1996-ban történt felfedezését követően számos ágyút, a hajó egyéb korabe­li tartozékait, valamint más műtárgyakat hoztak felszínre. A régészek jelenleg a teljes hajótest vízből való kiemelése helyett egy­előre a vízalatti állagmegóvást kívánják biz­tosítani. A szokatlan elképzelés szerint egy hatalmas homoklejtőt építenének fel a par­ton, amelyet a hullámok az óceánba sodorva védőburok jön létre a víz mélyén fekvő hajó­roncs körül, (mult-kor.hu) Folyékony víz van az Enceladuson A Szaturnusz holdjának déli sarkán található gejzírekből jégdarabok és óriási vízgőzfelhők törnek fel, állapították meg amerikai kutatók a Cassini szonda felvételei alapján. Ezzel fel­csillant a remény abban, hogy van élet a gyűrűsbolygón. Ha van is ilyen, akkor az olyan mikrobákból és más primitív organiz­musokból áll, amelyek képesek fennmaradni szélsőséges körülmények között. A csillagá­szok az Enceleadust a Naprendszer geológi- ailag aktív holdjai közé sorolták. Eddig a Ju­piter Io és a Neptunusz Triton nevű égi kísé­rőjének a felszínén tapasztaltak hasonló je­lenséget. A személyautó méretű Cassini, mi­után 2004. július l-jén az óriásbolygó körüli pályára állt, megkezdte a Szatumusznak és környezetének a vizsgálatát. (MTI) VÍZ ALATT IS MEGÉLŐ HANGYAFAJT TALÁLTAK Ausztráliában a kutatók teljesen véletlenül bukkantak a vízzel megbékélt hangyafajra. A Polyrhachis sokolova hangyafaj mangrove erdőkben honos, az élőhelyüket pedig rend­szeresen elönti a víz, állapították meg a bris- bane-i Cook egyetem kutatói. Az állatok ilyenkor légzsákokba húzódnak, illetve a víz felszínén úsznak. Ez az egyetlen hangyafaj a Földön, amely megél a víz által rendszeresen elöntött területen is. A hangyák a vízben még élelmet is képesek a bolyba szállítani. (APA) Március 14. Az MRO szondát azért küldtek az űrbe, hogy adatokat gyűjtsön a Mars légköréről és a víz nyomairól, il­letve hogy megfelelő leszállóhelyeket térképezzen fel esetleges további külde­tések végrehajtásához. Úgy tűnik, egy­előre, minden rendben van a küldetéssel, a szonda az aggodalmakat megcáfolva pályára állt a Mars körül. Fűk Li, a NASA Mars-felderítő főosz­tályának vezetője "kijózanítónak" nevez­te azt a tényt, hogy az űrhivatal az el­múlt tizenöt évben négy szondát próbált Mars körüli pályára állítani, de a jármű­vek közül kettőt elveszített. A 125 millió dolláros Mars Climate Orbitemek pél­dául 1999-ben az okozta a vesztét, hogy a Lockheed Martin mérnökei méterek­ben, míg a NASA pasadenai csapata láb- ban-yardban-mérföldben számolták az Március 13. A "kultúra" tanult viselke­dések bonyolult láncolatát jelenti, ez azonban nem merev szabályrendszer, hanem közösségenként változik, sőt idő­vel egyes csoportokon belül módosulhat is. Megfigyelték például, hogy a mahale- i (Tanzánia) csimpánzok egyik csoportjá­nak tagjai úgy tisztogatják társukat, hogy közben a másik, szabad karjukkal átölelik egymást. Egy másik, közelben élő csa­patnak hasonló szokásai vannak - egy ár­nyalatnyi eltéréssel: egyik karjukkal tisz­togatnak, a másikkal azonban nem ölel­keznek, hanem csupán csuklójukat érin­tik össze. Noha egyre több bizonyíték áll adatokat. Nem csak a Mars-missziókat veszélyeztették primitív hibák - egy év­vel később a Cassini-Huygens kettős küldetés paramétereinek kiszámításakor egyszerűen megfeledkeztek a Doppler­effektusról, ami kérdésessé tette a 3,3 milliárdos összköltségvetésű projekt végrehajthatóságát. A tavaly augusztusban útnak indított MRO 498 millió kilométeres repülését viszont olyan pontosan számították ki a mérnökök, hogy a út utolsó szakaszra tervezett négy korrekciós hajtómű-bein­dításra már nem is volt szükség, és ezzel értékes üzemanyagot spóroltak meg a további feladatokra. Az MRO két másik amerikai és egy európai szondával - a Mars Global Surveyor-rel, Mars Odyssey-vel, illetve a Mars Express-szel - együtt kering a rendelkezésre a csimpánzok, bonobók és orángutánok összetett szociális viselke­déséről, még ma sem tudunk sokat a go­rillák "kultúrájáról"; igazán még azt sem, hogy beszélhetünk-e egyáltalán ilyenről. Ez elsősorban a gorillák rejtőzködő élet­formájának köszönhető, aminek követ­keztében igen nehéz megfigyelni őket és adatokat gyűjteni természetes élőhelyü­kön. A kutatómunka a georgiai Atlanta Al- latkert munkatársa, Tara Stoinski főem­lőskutató és környezetvédő vezetésével zajlott. A szakértők 17 amerikai állatkert gorilláinak viselkedését tanulmányozták bolygó körül, a felszínen pedig ott van a Spirit és az Opportunity, amelyek 2004 januárja óta szántják szorgalmasan a marsi buckákat. Az új szonda hat új esz­közt visz magával, köztük egy nagy fel­bontású kamerát és egy felszín alatti fel­derítésre használható radart, amellyel a víznyomokra vadászik majd a kétévesre tervezett küldetés alatt, (index.hu) és hasonlították össze. Már korábbi meg­figyeléseikből is kiderült, hogy a gorillák képesek utánozni társaikat. Egyszer pél­dául, amikor az egyik állatkert kíváncsi gorillája bottal próbálta szétfeszíteni a fa­törzsre csavart elektromos vezetékeket, hogy a kéreghez hozzáférjen, a többiek hamarosan elkezdték utánozni. Mind­azonáltal ahhoz, hogy ezt "kulturális vi­selkedésnek" tekinthessük, más csapat­hoz tartozó gorilláknak hasonló helyzet­ben ettől eltérő reakciót kell mutatniuk. A kutatócsoport az állatok megfigye­lése mellett a gondozókat is alaposan ki­kérdezte. Az állatkertek munkatársaival elvégeztetett tesztekből és elbeszéléseik­ből az derült ki, hogy más-más csoport­hoz tartozó gorillák hasonló helyzetek­ben igen különbözően viselkednek. Mi­közben például az egyik állatkert gorillái rendszeresen botokat használva próbál­ják megszerezni a nehezen elérhető cse­megét (mint a mogyorókrémet vagy a bébiételt), addig máshol teljesen isme­retlen az eszközhasználat. Egyes állat­kertekben az állatok tapssal hívják társa­ikat játszani, máshonnan származó goril­lák azonban nem is tudnák értelmezni ezt a viselkedést. Stoinski szerint ez bele­illik a kultúra definíciójába. A kutatások igen meggyőző erővel bírnak - állítja Andrew Whiten evolúció- biológus-pszichológus, aki a csimpánzok tanulását és szociális viselkedését tanul­mányozza a brit St. Andrews Egyete­men. Whiten szerint azonban Stoinski fogva tartott gorillákon végzett vizsgála­tai "kissé elnagyoltak", hiszen az állatker­ti környezet nagyjából hasonló feltétele­ket teremt. Ez pedig lehetetlenné teszi, hogy figyelembe vegyünk olyan össze­tett hatásokat, amelyeket a természetes környezet gyakorol a közösségre, és így a társadalmi viselkedésre, (origo.hu) 81 Civilizálódó gorillák * Úgy túnik, immár a gorillák is kiérdemelték a "kultúrált főemlős" elnevezést. Legalábbis ez derül ki abból a nagyszabású vizsgálatból, amely először tanulmá­nyozta az állatkerti gorillák összetett viselkedését. Az eredményeket a napokban ismertették az American Association for the Advancement of Science (Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért) szokásos éves konferenciáján. Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egv oldal pénzügyi támo­gatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! EZ ITT AZ ÖN NEVÉNEK A HELYE!

Next

/
Oldalképek
Tartalom