Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-17 / 244. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika 2006. MÁRCIUS 17. Szabályoznák a külföldi beruházásokat A belbiztonsági minisztérium kezébe A belbiztonsági minisztérium kezébe kell adni a végső döntést arra vonatkozóan, engedélyezik-e egy külföldi beruházó számára valamely amerikai cég S ásárlását - javasolja a szenátus nzottságának elnöke. A kérdés több fontos kikötő küszöbönálló eladása miatt került reflektorfénybe. Március 12. A pénzügyi helyett a belbiztonsági minisztériumnak kell adni az. amerikai cégek külföldi beruházik általi felvásárlását elbíráló bizottság (CFIUS) elnökségét, és a hírszerzés képviselőit is be kell vonni a testület munkájába - szorgalmazza Susan Collins, a szenátus nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Collins demokrata kollégájával, Joseph Liebermann-nal közösen törvényjavaslatot készül benyújtani ezzel kapcsolatban. Az előterjesztés azt is előírná, hogy a nemzetbiztonsági szempontból fontos infrastrukturális létesítmények csak amerikai társaságok tulajdonában lehetnek, és csak ők működtethetnék. A külföldi tulajdonosoknak öt év alatt meg kellene válniuk az ilyen részvényeiktől. A nemzetbiztonsági szempontok fokozott érvényesítése időről időre napirendre kerül az amerikai törvényhozásban, ám ezúttal egy meglehetősen kényes ügy irányította rá a figyelmet. Hat fontos kikötő - köztük a New York-i - kerülne az Egyesült Arab Emírségek kormánya kezében lévő Dubai Ports World (DPW) tulajdonába, márpedig amerikai vélemény szerint az emírségek az illegális technológiatranszfer egyik központjának számít, állítólag rajta keresztül jutott pakisztáni atomtitkokhoz Eszak-Korea és Líbia. James Lewis, a washingtoni stratégiai és nemzetközi tanulmányok központjának (CSIS) elemzője úgy véli: az Egyesült Államok számára az a kihívás, hogy a beruházások engedélyezésének szigorítása miatt ne veszítse el a külföldi tőke beáramlásával járó előnyöket. A beruházások elapadása súlyosan érintené a világ legnagyobb gazdaságát, hiszen egyre nagyobb folyó fizetésimérleg-hiányt kénytelen finanszírozni. (Világgazdaság, index.hu) Március 15. "Egyetlen más állam sem jelent nagyobb kihívást számunkra, mint Irán" - jelentette ki múlt heti szenátusi meghallgatásán Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter. Bár Rice hetek, hónapok óta a legkülönbözőbb módokon igyekszik körülírni minden nyiltakoza- tában, hogy mekkora fenyegetést jelent Irán a világbékére, múlt heti kijelentése tulajdonképpen látványos elszólás. Irán komoly nehézségek elé állítja a világ nagyhatalmait. Elsősorban nem is az általa jelentett - eddig maradéktalanul se nem bizonyított, se nem cáfolt - fenyegetés miatt, hanem azért, mert ügye látványosan megosztja a döntéshozókat. Ezt bizonyítja az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Oroszország és Nagy-Britannia) közti március 13-i tárgyalás. A rövid tanácskozás gyakorlatilag semmilyen eredményt nem hozott. Bár készült egy brit-francia javaslat, amely - kínai hírügynökségi jelentések szerint - többek között azt tartalmazta, hogy Irán 14 napot kapjon a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseinek ismételt engedélyezésére, ezt a felvetést Oroszország nem találta elfogadhatónak. Lapzártánk előtt újabb tárgyalási forduló következik, azonban az előrelépés kétséges. Az USA Iránnal szemben 1995-ben bevezett gazdasági embargója megerősítésével egyértelműsítette álláspontját. Irán azonban ismét megkereste Moszkvát és az oroszországi urándúsításról szóló, a hétvégén Teherán által felrúgott tárgyalások ismételt megindítását javasolta. Bár Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kiábrándítónak nevezte az iráni taktikázást, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. Az iráni ügy komoly fejtörést okoz a nagyhatalmaknak, ez tulajdonképpen az elmúlt évtizedek legkiélezettebS nagy- politikai játszmája: az ENSZ Biztonsági Tanácsát ugyanis lényegében még nem tették próbára ilyen kiélezett helyzetben. Az orosz külügyminiszter például március 14-én keményen bírálta Washingtont is. Szergej Lavrov szerint az amerikai diplomácia a teheráni politikai vezetéssel kapcsolatban felmerült aggályait akarja rendezni az atomhelyzet kiélezésével. Később pedig már azt is megüzente, hogy Oroszország az öt környező állam kivételével senkit nem akar látni a Kaszpi-tenger térségében. Ezek a nyilatkozatok is erősítik azokat a várakozásokat, miszerint Oroszország - Kínával együtt - nem engedi, de mindenképpen a végsőkig akadályozza majd, hogy szankciókat hirdessenek a számukra kiemelt stratégiai jelentőséggel bíró Iránnal szemben. Erre két megoldás létezik: az egyik egy esetleges orosz/kínai (esetleg közös) vétó, a másik, hogy az ügy nem jut el olyan szintre, hogy szükség lenne a szankciókra. Az első lehetőség tökéletesen ellentmond a BT eddigi gyakorlatának. A BT 60 éves működése alatt összesen 257 véli Több ezer ClA-ügynök azonosítható a neten LEKERESETT TITOK Internetes keresés révén könnyűszerrel azonosítható az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (ClA) közel 2600 alkalmazottjának személyazonossága és az ügynökség két tucat egyesült államokbeli fedett "munkahelyének" holléte - írta saját nyomozásának eredményeire hivatkozva a Chicago Tribune. Március 14. Internetes keresés révén könnyűszerrel azonosítható a CIA közel 2600 alkalmazottjának személyazonossága és az ügynökség két tucat egyesült államokbeli fedett "munkahelyének" holléte - írta nyomozásának eredményeire hivatkozva a Chicago Tribune. A napilap telefonos híváslisták, ingatlanügyletek, választási jegyzőkönyvek és vagyonadó-iratok, valamint más pénzügyi és jogi dokumentumok tanulmányozása alapján azonosította a CIA-alkalmazottakat. A lap megtalálta a CIA belső telefonszámainak egy részét, fedésben dolgozó ügynökök által használt levelezési címeket is. Az újság neveket és részleteket nem tett közzé, arra hivatkozva, hogy ez veszélybe sodorhatná a CIA alkalmazottait. A Chicago Tribune megemlítette, hogy az ügynökként azonosított 2653 személy közül nem mindenki dolgozik fedésben. Egy részük nyíltan az ügynökségnek dolgozó elemző, vagy a CIA valamely vezető tisztségviselője, mint például George Tenet volt CIA-igazgató. A lap kutatásai eredményének egy részét megosztotta az ügynökség illetékeseivel, akik elismerték, hogy az előttük bemutatott listákon valóban szerepelnek fedésben dolgozó CIA-alkalmazottak. Tom Crispell CIA-szóvivő az AP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: állandóan foglalkoznak a fedés tökéletesítésével, az alkalmazottak valódi kilétének, tevékenységének eltitkolása azonban az internet korában jóval összetettebb feladatot jelent, mint korábban. (MTI) Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez ITT AZ ÖN NEVÉNEK A HELYE! ■ Patthelyzetben az amerikai diplomácia Iránnal MERRE JÓ LÉPNI?... Feladta a leckét Washingtonnak az atomügyben tanúsított makacsságával Irán. Az USA eddig minden olyan országban tudta érvényesíteni akaratát, ahol veszélyben érezte a bekét vagy sötét titkokat sejtett: Afganisztánt és Irakot hadseregével kényszeríttette térdre, míg Líbiában és Szudánban elég volt fenyegető fellépése. A legcsökönyösebb ellenállókkal, Kubával, Eszak-Koreával és Iránnal azonban meggyűlik az amerikai diplomaták baja. tót jelentett be az öt állandó tag valamelyike. Ezeknek jelentős része azonban a volt Szovjetunió akciója, amivel nem szövetséges államok tagfelvételét blokkolta. Számos jelentéktelen ügy is feltűnik a megvétózott határozatokban. Szintén jelentős az arab-izraeli konfliktusokban elmarasztalást sürgető határozatok ellen emelt amerikai vétók száma. Az elmúlt 15 évben vissza is szorult ennek a fegyvernek a jelentősége, mindössze 16 olyan ügy volt, ami vétózással végződött, de egyik eset sem jelentős biztonságpolitikai esemény volt, az ilyen ügyekben kerülték az összetűzést a nagyhatalmak. A második megoldás sem tűnik azonban valószínűnek. A Washington Post értesülései szerint ugyanis az amerikai kormányzat rengeteg energiát fordít az iráni rendszer megdöntésének kidolgozásába. Az amerikai lap úgy tudja, hogy Bush külön szakértői csapatot tart fenn, amelynek az a feladata, hogy kifejezetten az iráni üggyel kapcsolatban segítse az amerikai diplomáciát. A szakértők tanácsára kerül például egyre inkább előtérbe az a megfogalmazás is, hogy Washingtonnak nem az irániakkal, hanem az iráni vezetéssel van vitás ügye. Ezzel párhuzamosan megnövelték annak a csoportnak a létszámát is, amely az amerikai külügyminisztériumban az iráni kérdéssel foglalkozik. A Washington Post szerint az amerikai kormányzat egyelőre diplomáciai megoldáson dolgozik. Newt Gingrich korábbi republikánus képviselő, a Pentagon védelmi bizottságának tagja szerint évről évre növekszik az Irán által jelentett fenyegetés. "Remélem a kormányzat úgy határoz, hogy valami döntőt lép... Megvan a térségben a katonai erőnk, ha esetleg szükségünk lenne rá. A kérdés éppen az, hogy szükségünk lesz-e" - mondta Gingrich a Washington Postnak. (origo.hu)
