Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-03-10 / 243. szám
24 MAGYAR SZÓ — A HÍD MiÁRCIUS 15* * ÜNNEPI SZÁM 2006. MÁRCIUS 10. Akinek emlékezetére... * Batthyány Lajos gróf életrajzi adatai Fiatalon a katonai pályát választotta. 1827-ben kilépett a hadseregből. Átvette birtokainak irányítását, miközben jogból vizsgát tett a zágrábi akadémián. Ezután Nyugat-Eu- rópában körutat tett, ahol megismerkedett a fejlett polgári államok viszonyaival. 1830-tól, mint felsőtáblai tag részt vett az akkor rendkívül élénk reformkori országgyűléseken. 1832-36-ban már a főrendi ellenzéki csoport egyik legbefolyásosabb tagja, 1839-től pedig az ellenzék vezetői között tartják számon. 1845 végén elnökletével alakult meg az ellenzék központi választmánya, 1847-től pedig már ő az ellenzéki párt elnöke. 1848. márc. 15-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely az országgyűlés által megfogalmazott reformköveteléseket tartalmazó feliratot Bécsbe vitte. Márc. 17-én V. Ferdinánd miniszterelnökké nevezte ki. Kormánya legsürgetőbb teendői közé tartozott a honvédelem megszervezése és az államkassza alapjainak biztosítása. 1848. szeptember 9-én, mikor Jelasic seregei betörtek az országba, lemondott. Másnap azonban ismét vállalta a kormányalakítást. Arra törekedett, hogy az önállóság biztosítása mellett az országot az alkotmányosság talaján tartsa. 1848. szeptember 28-án, Lamberg meglincse- lése után újra lemondott és Bécsbe akart utazni, ahol hivatalosan is visz- szaadta megbízatását. Bécsből Vas vármegyei birtokaira vonult vissza, ahol Vidoss József seregében harcolt Teodorovic csapatai ellen. Októberben súlyos sérülést szenvedett. Gyógyulása után visszaköltözött Budapestre. Továbbra is bízott abban, hogy megszülethet a megállapodás a habsburgokkal. 1849. január 8-án Windischgraetz Pesten elfogatta. Budán, Pozsonyban, Laibachban, végül Olmützben raboskodott. Az ellene indított fel- ségárulási perben a bíróság, előbb néhány évi börtönre ítélte, mely ítéletet később Schwarzenberg nyomására halálbüntetésre változtatták. Haynau 1849. október 5-én hirdette ki a kötél általi halálról szóló ítéletet. Utolsó éjjel sikertelenül próbálkozott öngyilkossággal. Súlyos sebei miatt másnap sortűzzel oltották ki nemes életét. Tíz évi politikai közszereplés, hat hónap miniszterelnökség és kilenc havi fogság után, 42 éves korában elszenvedett mártíromsága a nemzet emlékezetében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tragikus vérbefojtásának szimbóluma. ... szüntelenül mécses ég! (Gráf Batthyány Lajos születésének közelgő 200 éves évfordulójára) Budapest szívében, az Országház szomszédságában, a Kossuth tér délkeleti sarkánál ma bronztartóban elhelyezett bíborszínű örökmécses áll azon a helyen, ahol gróf Batthyány Lajost (1807-1849), az első felelős magyar kormány miniszterelnökét kivégzői agyonlőtték. Mindez 1849. október 6-án, az aradi mártírok kivégzésével egy napon történt, jelezve, hogy az elnyomó hatalom ez által is az 1848. március 15-én indult nemzeti forradalom és szabadságharc szellemiségét szeretné vérbe fojtani. Kossuth Lajos "magyar Golgotát" emlegetett az eseményekkel összefüggésben. Batthyány kivégzése annakidején Európa nyugati felén is megdöbbenést és éles kritikát váltott ki, hiszen a jól tájékozottak tudták, hogy a miniszterelnököt az uralkodó bízta meg kormányalakítással, s az új kormány az áprilisi törvények szentesítése után kezdte meg munkáját. A korabeli közfelháborodás ismeretében még furcsább, hogy Batthyány Lajos alakja máig nem kapta meg a magyarság tudatában az őt megillető méltó helyet. Természetesen a válasz abban van, hogy az első felelős magyar miniszterelnök személyét és emlékét halála pillanatától politikai megfontolások igyekeztek elfeledtetni, háttérbe szorítani, vagy a napi politika céljainak szolgálatában méltatlanul elmarasztalni. Nemzeti öntudatosodásunk szempontjából biztató fejlemény, hogy Batthyány születésének 200 éves évfordulóját (2007), országunk - pártállás nélkül - széles körben meghirdetett emlékévvel és kapcsolódó rendezvényekkel fogja ünnepelni! Kevesen tudják, hogy a mártír miniszterelnököt kivégzése után jeltelen sírban akarták eltemetni. Dank Ágáp pesti ferences házfőnök bátorságának köszönhető, hogy az éj leple alatt szállított holttestet sikerült kimenteni a hóhérok kezéből és azt a Belvárosi Ferences Templom kriptájában, a mai Ferenciek tere szomszédságában helyezték ideiglenes nyugalomra. A megtorlástól való félelem miatt a kriptát csak egyszerű márványtáblával jelölték meg, amelyen befelé fordítva a következő felirat volt olvasható: "1849-ben okt. 6-án az Úrban elhunyt G.B.L. Áldás és béke hamvaira." Áz 1867-es kiegyezés után Királyi Pál képviselő indítványozta Batthyány újratemetését, s ennek véghezvitelére bizottság alakult. 1870. március 29-én megnyitották a sírt, hogy a kivégzett miniszter- elnök holttestét azonosítsák. A borzongató eseményen részt vett fia, Batthyány Elemér is. Ä korabeli Vasárnapi Újság így tudósított: "A sírbolt szabad terére kihozatván a koporsó teljesen széthullott, a tetem is már nagyon enyészetnek indult. Az elhunytnak szép, nagy szakálla azonban teljes épségben fenn-maradt. (...) A koponya már szétmállott, de még mindig meglátszik azon a golyó helye, mely a nemes éltet kioltá. A hulla fekete ruhába volt öltöztetve, s az öltözetdarabok közül a posztómellény maradt meg legjobb épségben. Azonban a fekete bársony kabát, melyben a vértanú elhunyt, szintén megismerhető, s néhány fából készült gomb még ép maradt. Az eredetileg fehér faforgács, melyen a gróf feje nyugodott, vörössé vált". Az első felelős magyar miniszterelnököt 1870. június 9- én a Belvárosi Ferences Templomban felravatalozták, s hatalmas pompával, hatlovas halottaskocsin, százezres tömeg vitte végleges nyughelyére, a Kerepesi temetőbe, ahol mauzóleuma ma is áll. Mindez még abban az időben is a hatóságok által rosszait, nemzeti hitvallás értékű esemény volt. Március 15-i ünnepségekre csak az 1880-as évektől kezdve kerülhetett sor. Az aradi vértanúkról pedig először 1905-ben emlékezhettek meg. Ekkor határozta el a főváros a Bat- thyány-örökmécs létesítését és a tervek két évtized múltán közadakozásból jutottak el a megvalósításig. A leleplezés 1926. október 6-án volt, amelyen még megjelent az utolsó élő 1948-as honvéd, Lebó István is. Végül álljon itt az október 6-i vértanúk egyikének, Damjanich Jánosnak a kivégzése hajnalán mondott imája, melyet kivégzése előtt ferences gyóntatójá- nak adott át. A történelmi ima a hős mártírok lelkületének állít örök emléket: "Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasán állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben - Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni - dicsőítessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Amen..." Bagyinszki Ágoston ferences szerzetespap, jelenleg a New York-i Szent István templom szolgálatában, korábban a cikkben említett Belvárosi Ferences Templom igazgatója NEMZETI EMLÉKHELY 2007 A Belvárosi Ferences Templom (Budapest, Ferenciek tere 9.) felhívással fordul a világ magyarságához, hogy a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által a Nemzeti Sírkert részének nyilvánított történelmi kripta felújításához a szükséges pénzforrásokat közadakozásból biztosítani lehessen. Az első- és különösen a második világháború feldúlta az altemplomban lévő történelmi temetkezési helvet, megrongálta a síremlékeket. Ahhoz, hogy a 2007-es Batthyány-emlékévre a műemlék templom alatt lévő történelmi sírhely megfelelő állapotba kerüljön és mindenki számára megközelíthető legyen, kb. 20-25 millió forintos beruházásra van szükség. A megvalósítás során mind jó szándékú magánadományokra, mind pedig közpénzekre számítanak. Közadakozás nélkül a magyarságunk ügye szempontjából fontos és a fordulat évéig az állam által tudatosan elhanyagolt emlékhely felújítására nincs mód! A Batthyánv-kripta a budapesti belváros legforgalmasabb gyalogos csomópontjában lévén fontos szerepet játszhat magyarságtudatunk ápolásában. A BEFOLYT ÖSSZEGEKET ELKÜLÖNÍTETT OTP-SZÁMLÁN KEZELIK: Név: Belvárosi Ferences Templomigazgatóság "Batthyánv-kripta" Számlaszám: 117050082049119800000000 1BAN: HU27 1170 5008 2049 1198 0000 0000 SWIFT azonosító (BIC): OTPVHUHB KÉRJÜK, LEGYEN ÖN IS TÁMOGATÓJA ENNEK A KEZDEMÉNYEZÉSNEK!
