Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-03-10 / 243. szám

8 MAGYARSZÓ-AHÍD___________________MÁRCIUS 15. - ÜNNEPI SZÁM___________________________2006.MÁRCIUS 10. Petőfi Sándor # K j Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek haltak. Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongyélete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez, # Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot. Éklfill A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! És kitör a forradalom... Az 1830-as évektől a magyar reform- törekvések legfontosabb színtere a po­zsonyi országgyűlés volt, amely még a rendi társadalom szabályai szerint műkö­dött. A modernizációs törekvéseket meg­jelenítő javaslatok a megyei követekből álló alsóházban születtek, amit a felső­háznak is támogatnia kellett, hogy az uralkodó elé kerülhessenek, s csak ural­kodói szentesítéssel váltak törvénnyé. Míg az 1843-44-es országgyűlésen többségben voltak a konzervatívok, és a nyelvkérdésen kívül más pontban nem tudtak újítást hozni, addig az 1847-48-as nevezetes pozsonyi országgyűlés már je­lentős reform törvénytervezetekkel indí­totta el a fejlődés útját. Az országgyűlést V. Ferdinánd király (1835-1848) magyar nem avatkozott közbe, arrw egyrészt a bécsi forradalom hírének tulaj donítható. Másrészt viszont - mint a későbbi kuta­tások kiderítették - a Károly-laktanyá- ban akkor éppen olasz katonaság állomá­sozott, amelynek tagjai rokonszenwel fi­gyelték a pesti eseményeket. A népmozgalom vezetői a sikeren fel­buzdulva délután három órára népgyű­lést hirdettek a Nemzeti Múzeumnál. Az eső ellenére délután három órakor tízezer ember gyűlt össze, Jókai felolvas­ta a 12 pontot, elszavalták a Nemzeti dalt. Később az itt összegyűlt tömeg a városházához vonult, hogy a tanáccsal elfogadtassa a 12 pontot. A tanács nem­csak hogy eleget tett a követelésnek, ha­nem külön választmányt bízott meg az­beszéddel nyitotta meg. A nemesi ren­dek önként mondtak le az adómentesség kiváltságáról és eltörölték az ősiség tör­vényt, továbbá kimondták az örökváltsá- got (a jobbágyság felszabadult a földes­úri terhek alól). 1848 első hónapjaiban Európa szá­mos nagyvárosában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket terem­tett ahhoz, hogy a magyarországi re­formelképzelések törvényes úton meg­valósuljanak. Kossuth a parlament kül­döttségével 1848. március 15-én Bécsbe utazott, hogy az országgyűlés által megszavazott követeléseket elfogadtas­sák az uralkodóval. Ugyanazon a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló értelmiségi csoport, a "márciusi ifjak", Petőfi és tár­sai reggel kilenckor a Pilvax kávéházból az egyetemre mentek, ahol az ifjúság csatlakozott hozzájuk. Először az orvo­sokhoz, majd a mérnökökhöz, utána a jo­gászokhoz vonultak. Tíz órakor lefoglalták a Landerer- nyomdát. A cenzor engedélye nélkül nyomtatták ki követeléseiket, a 12 pontot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt. Ezzel megszülettek a magyar szabad sajtó első dokumentumai, amiket rögvest szétosz­tottak az egyre duzzadó tömegnek. Tizenegy órakor kezdték osztogatni a szabad sajtó első példányait, kézről kéz­re adogatták a forradalmi röplapokat.. A nyomdától alig 200 méterre - a Ká- roly-laktanyában - állomásozó katonaság A 12 pont 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. A 3. Évenkénti országgyűlést*»* Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti órsereg. 6. Közös teherviselés. ✓ 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék. Képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföld­re, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió. zal, hogy a pontokat a Helytartótanács­csal is elfogadtassa. Ekkor fontos hírek érkeztek: az országgyűlés küldöttsége Bécsbe vitte a felirati javaslatot, és a Helytartótanács kész az engedmények­re, de azt kéri, hogy a tömeg ne vonuljon át Budára. Ez utóbbit már nem lehetett megakadályozni: Petőfi becslése szerint a Várba vonuló tömeg már 20 000 főt számlált. Délután öt órakor kiszabadí­tották Táncsics Mihályt a börtönből, a kocsi elé magukat fogták be a fiatalok, így vitték végig a városon. Este Petőfi el­szavalta a Nemzeti dalt és előadták a Bánk bánt. Az országgyűlés alsótáblája határozat­ban kijelentette: Kossuth március 3-i fel­irati javaslatába beleérti az állami kár­pótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás azonnali megvalósítását is. Bécsben Ferdinánd császár pedig megígérte, hogy alkotmányt ad az örö­kös tartományoknak. A március 13-ai bécsi és a 15-i pesti forradalom hatására az udvar kénytelen volt az országgyűlés követeléseit elfo­gadni és ezekből törvényeket alkotni. A törvények tartalmazták a "12 pont" leg­fontosabb követeléseit. Ezáltal a békés átalakulás végbement. Gróf Batthyány Lajos (1806-1849) vezetésével létrejött az első független, az országgyűlésnek fe­lelős magyar kormány. A miniszterek többsége a kor reform-politikusai közül kerültek ki, így helyet kapott a kor­mányban Széchenyi és Kossuth is. A forradalmat indító március 15-e jel­kép lett: a kivívott szabadság megőrzésé­nek és az elvesztett szabadság visszaszer­zésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a na­pot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. JOGAINK VÉDELME - BIZALMI KÉRDÉS, :YAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BÁZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul is beszélő Ügyvéd (Attorney at Law)

Next

/
Oldalképek
Tartalom