Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-03-10 / 243. szám

6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Március 15, - ünnepi szám 2006. MÁRCIUS 10. Előzmények, magyar reformkorszak A XVIII. század vége és a XIX. szá­zad első fele Európa szerte a nagy forra­dalmak (1789-es francia forradalom), kora volt, de ugyanakkor a reformtörek­vések jeles időszaka is. Hazánk igen nagv áldozatokat hozott a 20 éves háborúkodás alatt mind újon­cok állításával, mind pénz és termény­beli segéllyel. Az elesettek száma mint­egy 200 ezer volt, a hadiköltség pedig a 100 millió forintot is meghaladta. A mo­narchia nagv kiadásai következtében el­adósodott, amit a pénz elértéktelenedé­sével (infláció) próbált ellensúlyozni. Ennek eredményeképpen a nép teljesen elszegényedett. I. Ferenc (1792-1835) király minsztere, a hírhedt Metternich osztrák herceg nagy adók és vámok ki­vetésével tönkretette a földművelést, ipart és kereskedelmet. Szellemi téren is óriási volt az elnyomás, német szellem­ben és nyelven tanítottak az iskolákban. Ebben a nehéz időszakban olyan köl­tők nevelték és buzdították a haza szere- tetére a népet, mint Kisfalud! Sándor és Károly, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Reformkorszak és Széchenyi Az újjáalakulás nagy munkáját gróf Széchenyi István készíti elő. Jelszava volt, hogy "Magyarországnak előbb gazdagnak kell lennie, hogy független, szabad és hatalmas legyen". Könyveiben, mint a Hitel, Világ, Stádium összegezte reformgondolatait. A modern gazdálkodás feltételének a megfelelő felszereltséget tartotta, amelynek alapja a hitel és a föld szabad rendelkezése. Ezért el kell törölni az ősiségtörvényt. Az ország terheinek vi­seléséből a nemességnek is egyenlően ki kell vennie a részét, azaz adóznia szük­séges. Azon fáradozott, hogy Pest szép várossá fejlődjön, hogy a külföldön élő főurak hazatérjenek és itt költsék el va­gyonukat. Ő építtette meg a világhírű szép Lánchidat. Az ő kezdeményezésé­re indult meg az első gőzhajó a Dunán. A Duna tengerig való hajózhatósága ér­dekében felrobbanttatja a Vaskapunál lévő sziklákat. Szabályoztatja a Tiszát, beindíttatja az első gőzmalmot. Lóte­nyésztő társaságot hoz létre, hogy a ló­versenyek révén a magyar lovak ismét híresek legyenek. A társadalmi élet mozgósítására hozatja létre a nemzeti kaszinókat. Az ő hatására cukor, szesz, selyemgyárak létesülnek, és olyan fel­lendülés indul el az országban, amilyen előtte még soha. Emberi nagyságára jel­lemző, hogy elsőként ismerte fel a nem­Kossuth Lajos, a magyar újító A másik nagy magyar újító Kossuth Lajos volt. Széchenyit vallotta vezéré­nek, és ő nevezte "a legnagyobb ma- gyar"-nak. Országgyűlési tudósításai miatt három évi börtönt szenvedett. Ki- szabadulása után 1841-ben megkezdte a Pesti Hírlap újság szerkesztését. Ebben olyan meggyőző erővel, páratlan szép stílusban foglalkozott minden égető kérdéssel, amely a haladással, a szabad­sággal összefüggött, hogy az egész nem­zet rokonszenvét megnyerte. A magyar ipar pártolása végett Or­szágos Védegyletet alapított. Ennek tagjai kötelezték magukat, hogy hat éven át csakis hazai ipartermékeket vá­sárolnak. Iparegylettel, iparkiállátással, Gyáralapító Társasággal, Kereskedelmi Társasággal és a Vukovár-Fiume-i vasút tervével törekedett a magyar ipar fel- 1 lendítésére. A cél az önnálló, gazdasági­lag független nemzetállam megterem­tése volt. Míg az 1843-44-es országgyűlésen Mihály és Kölesét' Ferenc. Olyan fő­urak akadtak mint Festetich György, aki Keszthelyen gazdasági iskolát alapít, va­lamint Széchényi Ferenc, aki saját könyvtárát és kincseit ajánlja fel a nem­zetnek. Ebből létesült a Nemzeti Múze­um. A nemzet kezdett megint felesz­mélni. I. Ferenc király -a vármegyék el­lenszegülésének hatására (megtagadták az adót, az újoncokat, a királyi ren­deleteket)- ismét összehívta 13 évi szü­netelés után 1825 évre az országgyűlést. Ezzel kezdődött Magyarország újjászü­letésének korszaka, a reformkorszak. Benne a két legnagyobb magvarral, Széchenyivel és Kossuthtal. Gróf Széchenyi István gondolataiból: * Tőlünk függ minden, csak akarjunk. * Minden hasztalan szó, időölés. * Hibát találni könnyű, jobbat tenni nehéz. * Minél magasabb a születés, több a vagyon, annál nagyobb a felelősség és a kötelesség. * Csak a lelkűnkben fejledező munkavágy teheti kedvessé sor­sunkat. * A tett az első, a szó a második. * Csak magunkban a hiba, de egyszersmind magunkban is a feltá­madási erő. * Kötelességünk felebarátainktól annyi nyomorúságot eltávolítani, amennyit csak lehet. zetiségi veszélyt és intette nemzetét, hogy ne erőszakolja nyelvét másnyelvű honpolgárra. Az ő áldozatkészsége nyo­mán alakult meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia (birtokainak egész évi jövedelmét ajánlotta fel, 60 ezer forin­tot) a magyar nyelv és művelődés ápo­lására. többségben voltak a konzervatívok és a nyelvkérdésen kívül más pontban nem tudtak újítást hozni, addig az 1847-48- as nevezetes pozsonyi országgyűlés már jelentős reformtörvény-tervezetek­kel indította el a fejlődés útját. Az or­szággyűlést V. Ferdinánd király (1835- 1848) magyar beszéddel nyitotta meg. A nemesi rendek önként mondtak le az adómentesség kiváltságáról és eltöröl­ték az ősiség törvényt, továbbá kimond­ták az örökváltságot (a jobbágyság fel­szabadult a földesúri terhek alól). Az országgyűlés ideje alatt érkezett meg a hír, hogy Párizsban kitört a forra­dalom és kikiáltották a II. köztársasá­got. Az esemény hatására Kossuth La­jos indítványozta 1848. március 3-i be­szédében, hogy az országgyűlés köve­telje a bécsi abszolutizmus megszünte­tését és Magyarország számára modern népképviseleti alkotmányt hozzanak. A döntés még meg sem született, amikor 1848. március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, és elsöpörte Metternich herceg egész rendszerét. Erre a hírre fo­gadta el az országgyűlés az egész liberá­lis alkotmányos programot és nagy kül­döttség ment Bécsbe, hogy a király szentesítse a követeléseket... Kölcsey Ferenc himnusz Isten, áldd-meg a' Magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, » Ha küzd ellenséggel; SIC Bal sors a' kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e' nép A' múltat 's jövendőt! Őseinket felhozád ^ „ Kárpát' szent bérezére, . Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. 'S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, & Árpád' hős magzatjai Felvirágozának. * Érttünk Kunság' mezejín Ért kalászt lengettél, Tokaj' szőlővesszejin Nektárt csepegtettél. Zászlónk' gyakran plántálád Vad Török' sánczára, 'S nyögte Mátyás' bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt .f. Gyúlt harag kebledben, 'S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló Mongol' nyilát Zúgattad felettünk, Majd Töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán' vad népének * Vert hadunk' csonthalmain Győzedelmi ének? Hányszor támadt tennfiad Szép hazám kebledre, 'S lettél magzatod miatt Magzatod' hamvvedre? Bújt az üldözött 's felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett 's nem leié Honját a' hazában. Bérezre hág és völgybe száll, Bú 's kétség mellette, Vérözön lábainál, 'S lángtenger fölette. Vár állott, most kőhalom. Kedv 's öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. 'S ah szabadság nem virúl A' holtnak véréből, Kinzó rabság' könye húll Árvánk' hő szeméből! Szánd meg Isten a' Magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart, Tengerén kínjának. Bal sors a' kit régen tép Hozz rá vig esztendőt, Megbünhödte már e' nép 1 A' múltat 's jövendőt! (eredeti nyelvezet) _É_________J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom