Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-03-03 / 242. szám

TUDOMAN ! Próbálkozások más dimenziók keresésére GYORS RÉSZECSKÉK 12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Embert küld az űrbe az ESA Májusban utazhat az amerikai Discovery fe­délzetén a Nemzetközi űrállomásra az első európai űrhajós, adta hírül az ESA moszkvai közleményében. Thomas Reiter hat vagy hét hónapot tölt majd el az űrben, ő lesz az ESA első űrhajósa, aki a szovjet és orosz asztronau­ták alkotta legénység tagjaként vesz részt a 2000 novembere óta végrehajtott küldetések­ben. Reiter a legtapasztaltabb űrhajósok közé tartozik, az egykori orosz Mir űrállomáson 179 napot töltött el. Az ESA űrhajósainak fo­lyamatos részvétele azért is jelent figyelemre méltó fejlődést az ISS programjában, mert . ekkortól kezdi meg működését az ESA irá­nyítási központja a München melletti Óberplaffenhofenben. (MTI) Megjósolható a DNS-ból A VEZETÉKNÉV? Törvényszéki orvosszakértők is alkalmazhat­ják majd azt a brit kutatási eredményt, amely szerint egy bűnügy helyszínén található DNS-minta alapján következtetni lehet a gyanúsított vezetéknevére. A brit Leicester Egyetem kutatócsoportjának módszere a fér­fiak Y-kromoszómájának vizsgálatán alapul. A sejt genetikai információit hordozó DNS, kromoszómának nevezett makromolekulákba van csomagolva. Az Y-kromoszóma kizárólag a férfiak genetikai kódjában létezik, és apáról fiúra száll - mint a vezetéknév. A kutatási eredmények szerint ha két férfinak ugyanaz a vezetékneve, szignifikánsan nagyobb az esé­lye annak, hogy az Y-kromoszóma-profiljuk is hasonló. Az összefüggés annál erősebb, mi­nél ritkább vezetéknévről van szó. (imkx.hu) Naptemplomra és Ramszesz­SZOBROKRA BUKKANTAK KAIRÓBAN Naptemplomot és feltehetően II. Ramszesz fáraót ábrázoló szobrokat fedeztek fel Kairó külvárosában egy bolhapiac alatt - adta hírül vasárnap az Egyiptomi Régészeti Főhivatal (CSAE). A templomot a fáraók korában emelték, talaját zöld palalemezek alkotják - ír­ta közleményében Zahi Hawass, a CSAE fő­titkára. Az ásatáson rózsaszín gránitból ké­szült királyi szobrokat találtak, amelyek közül az egyik II. Ramszesz vonásait viseli és öt ton­nát nyom - mondta el a vallási értékek minisz­tériumának tisztviselője. Egy másik, öt méter magas szobor ülő helyzetben ábrázolja a ha­talmas fáraót, amelynek hátoldalára az azo­nosságára vonatkozó hieroglifákat véstek, ezenkívül találtak még egy három tonnát nyo­mó szoborfejet is. (MTI) Korai ósemlóst fedeztek fel Az emlősök százmillió évvel korábban megje­lentek a vizekben, mint ahogy azt a tudósok eddig feltételezték - állapították meg amerikai és kínai kutatók annak kapcsán, hogy a dino­szauruszok idején, mintegy 164 millió évvel ezelőtt élt szőrös, hódszerű állat megkövese­dett maradványaira bukkantak Kína belső- mongóliai területén. Az újonnan fölfedezett állat tulajdonképpen nem rokona a mai hó­dolóiak, vagy vidráknak, hiszen nem rágcsálja a fák kérgét. Az állat fogai inkább halászó, hal- evő életmódra utalnak. A kis állat szőrzete, sőt belső fülének szerkezete is megegyezik az em­lősökkel - írta a Science című lap. (MTI) Február 27. Évtizedek óta törekszenek a fizikusok a 20. század két alapvető és si­keres elméletének, a kvantumfizikának és a relativitáselméletnek az összehango­lására. A természet négy alapvető köl­csönhatásának egységes leírására is szü­lettek elméletek, pl. a húrelmélet, amely nem pontszerűnek, hanem egy húr kü­lönböző rezgésállapotainak tekinti a ré­szecskéket. Megszületett a szuperszim­metria gondolata is, ez minden ma is­mert részecske mellé egy szuperszim­metrikus partnert rendel. A szuper- húrelmélet különböző változatai megol­dást kínálnak a négy kölcsönhatás egye­sítésére, a gravitáció és a kvantumelmé­let összeillesztésére. Az elmélet szerint az egyesülés rendkívül nagy energiákon megy végbe, ez az energiatartomány vi­szont a mai és az épülő vagy tervezett ré­szecskegyorsítók számára is elérhetetlen. A természetben -szerencsére zajlanak rendkívül nagy energiájú folyamatok is, például hatalmas energiájú neutrínók ér­Február 23. A Guardian januári szá­mában közzétett elmélet tagadja azt a sokat hangoztatott nézetet, miszerint a Neander-völgyi ember a Közel-Keletről származik, ahonnan gyalogszerrel köze­lítette meg Európát. A spanyol tudósok új teóriája a Gibraltári-szoroson, Észak- Afrikából Dél-Spanyolországba történt áthajózás mellett érvel. Ez a távolság akkoriban sem haladta meg a tíz kilométer^ ráadásul apró kis szigetek tarkították. így egész könnyen keznek a világegyetemből a Földre. A nullánál alig nagyobb tömegű semleges neutrínók hatalmas anyagmennyiségen, pl. az egész földgolyón is képesek köl­csönhatás nélkül, zavartalanul áthatolni. Észlelésükhöz ezért van szükség nagy detektorrendszerekre. Az AMANDA és az IceCube azokat a neutrínókat észleli, amelyek az Antarktisz jegében kölcsön­hatásba léptek egy atommal - ez fényki­bocsátáshoz vezet, ezt észlelik a detekto­rok. A mérési adatokból vissza lehet kö­vetkeztetni az észlelt neutrínó energiájá­ra és beérkezési irányára. Az IceCube egy köbkilométernyi (!) térfogatban gyűjti majd az adatokat. A húrelméletben feltételezett extra dimenziók következtében a nagy energi­ájú neutrínók mikroszkopikus fekete lyukakat hozhatnak létre, ezek aztán el­párolognak, és látványos részecskezá­port keltenek a légkörben és az antarkti­szi jégtakaróban. Ha viszont egy alulról, a Föld túloldaláról érkező neutrínó kelt belátható, hogy egyik oldalról a másikra való átjutás nem jelenthetett leküzdhe­tetlen akadályt a Neander-völgyi szá­mára. Az elmélet alapját Ceuta - a kis észak-afrikai spanyol enklávé - határai között található La Cabililla de Benzú területén fellelt vadászó-gyűjtögető kö­zösségek maradványai jelentik. Az itt talált kőeszközök korabeli példányai ugyanis feltűnően hasonlítanak az egy­korú Dél-Spanyolországiakhoz. Az "áthajózás-elméletének" igazolása fekete lyukat, akkor ennek a részecskezá­porát elnyelni a földkéreg, vagyis lentről kevesebb neutrínóról kapunk hírt. A mérés lényege tehát a fentről, a légkör­ből és a lentről, a Föld túloldaláról érke­ző neutrínók számának az összehasonlí­tása. Az AMANDA eddig egy tucatnyi nagyenergiájú neutrínó detektálásával bizonyította a módszer alkalmazhatósá­gát. Néhány évet még vámunk kell, míg az IceCube elegendő adatot gyűjt össze az elméleti számítások ellenőrzéséhez, az extra dimenziók létének igazolásához vagy cáfolásához, (origo.hu) megválaszolná, hogy miért kerültek elő az Ibériai- félszigeten a Franciaország­ban találtaknál régebbi, embertől szár­mazó leletek. Ha ugyanis a közel-keleti bevándorlás elméletét fogadnánk el ki­zárólagosnak, akkor felvetődik a kérdés: hogyan érkezhetett a Neander-völgyi először Spanyolországba, s csak azt kö­vetően francia földre? A St. Louis-ban nemrég megtartott konferencia kapcsán kapott nyilvános­ságot a másik elmélet. Ez az észak-ame­rikai bevándorlásra vonatkozó máig leg­népszerűbb nézetet kérdőjelezi meg, hogy az átkelés - mintegy 13500 évvel ezelőtt - Szibériából a Bering-szoroson át történt. Dennis Stanford régész sze­rint az első amerikaiak spanyol fókava­dászok voltak, az Atlanti-óceán áthajó- zása pedig egy nagy zsákmánnyal ke­csegtető vadászat különös eredménye lehetett. Az Ibériai-félsziget kb. 20.000 éve élt lakosai tengeri állatokra vadász­tak, s ehhez olyan hatalmas csónakokat használtak, amelyekben akár egy tucat felnőtt is elfért. Az egyik ilyen vadászat során fordulhatott elő, hogy a csoport - a "nagy fogás" reményében - egészen Iz- landig merészkedett, ahonnan az áram­ló jégtömeg Amerikába sodorta őket. A bizonyíték - akárcsak a Neander­völgyi afrikai eredeztetése kapcsán - ez esetben is tárgyi eredetű: az Uj-Skóciá- ban (Észak-Kelet Amerika) talált dárda­hegyek nem a szibériaiakkal, hanem észak-spanyolországból származókkal mutatnak közeli rokonságot, (múlt­kor, hu) I Vízi úton népesült be a világ MERRŐL JÖTTÜNK? Az ember elterjedésére vonatkozó két új elmélet közül az egyik a Neander-völgyi közel-keleti származását, a másik az élsó észak-amerikai populációk szibériai ere- deztetését tagadja. Mindkettő szerint ugyanis vízi úton népesült be a világ.' Támogasson egy oldalt a Magvar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támo­gatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez itt az Ön nevének a helye! Egyes modem fizikai elméletek merész következtetésekhez vezetnek, például 10-12 amenziósnak láttatják világunkat. Sokáig úgy tűnt, hogy belátható időn belül nincs remény az elméletei kísérleti ellenőrzésére. Az Antarktiszon kipróbált AMANDA neutrínó-detektor sikeres próbaüzeme után azonban már építik a hatalmas IceCube ("Jégkocka") detektorrendszert, és ennek méréseitől remélik az elméletek igazolását vagy meggyőző cáfolatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom