Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-01-06 / 233. szám

2006. JANUÁR 6. Gyerekeknek Gyulai Pál A róka, a medve és a szegény ember Egyszer volt, hol nem volt, volt egy­szer egy szegény ember. Ez a szegény ember egy reggel két tehenével elindult szántani. Amint az erdő mellett ment, egyszer csak hall valami bömbölést és makogást. Bemegy az erdőbe megnézni, vajon mi lehet az? Hát látja, hogy egy nagy medve verekedik egy kis nyúllak- No, még ilyet sem láttam életem­ben - mondja a szegény ember, és olyan jóízűen kacagott rajta, hogy majd ki­pukkant.- Ejnye, veszett-hordta embere, hogy mersz te rajtam kacagni?! - rivallott rá a medve. No, ezért meglakolsz, tehenes­tül együtt megeszlek. A szegény ember bezzeg most már dezte tőle, mi baja? A szegény ember elmondta, hogy járt a medvével.- Ha csak ennyi a baj, azon könnyen tudok én segíteni. Semmi bajod se lesz, magad is megmaradsz, a tehened is, s még a medve bőre is a tied lesz. De mit fizetsz, ha megsegítlek? A szegény ember nem tudta, mit ígérjen, mert nemigen volt miből. Vég­re kilenc tyúkban s egy kakasban egyez­tek meg. Nehezen ígérte meg a szegény ember, mert nem tudta, honnan teremt­se ki; de mégis megígérte.- No most már, szegény ember, hali­nem kacagott, s nagyon kérte a medvét, hogy legalább estig ne egye meg. Addig felszántja a földjét, szegény háza népe hogy ne maradjon kenyér nélkül.- No, hát estig nem bántalak, de ak­kor megeszlek! Azzal a medve elment dolgára, a sze­gény ember pedig búsan szántogatott. Délfelé odavetődött egy róka. Észrevet­te, hogy a szegény ember búsul. Kér­gass rám! Mikor a medve estefelé ide­jön, én elbújok a bokorba, s kürtölök, ahogy a vadászok szoktak. Akkor a medve azt kérdi: mi az? Te azt mondod: vadászok jönnek. Erre a medve megijed s kér, hogy bújtasd el. Te belebújtatod a szeneszsákba, s megmondod neki, hogy meg ne mozduljon. Én akkor kijövök a bokorból, s kérdem: Mi van abban a zsákban? Te azt mondod: szenes tőke. , * En nem akarom elhinni, s azt mondom: vágd abba a csúcsba a fejszédet! Te úgy vágod fejbe a medvét, hogy mindjárt szörnyethal. A szegény ember megörvendett a jó tanácsnak, s követte is. Minden úgy tör­tént, ahogy a róka mondta. A medve pórul járt, s a szegény ember megszaba­dult tehenestül.- Nem megmondtam, hogy így lesz? - mondta a róka. - Tanuld meg ebből, hogy többet ésszel, mint erővel. De ne­kem most dolgom van, hazasietek. Ha­nem holnap elmegyek hozzád a kilenc tyúkért s az egy kakasért. Jó kövérek le­gyenek! Otthon légy, mert különben megkeserülöd! A szegény ember szekerére vette a medvét, vígan tért haza; otthon jó va­csorát kapott, jól aludt rája, s nem sokat félt a rókától, mert megtanulta tőle: többet ésszel, mint erővel. Reggel, alig nyitotta ki a szemét, már kopogtatta az ajtót a róka, s kérte a ki­lenc tyúkot és az egy kakast.- Mindjárt, komám, mindjárt, csak felöltözöm - mondta a szegény ember. Hamar felöltözött, de nem nyitotta ki az ajtót, hanem megállott a ház köze­pén, s elkezdett a szájával csaholni.- Te, szegény ember, mi tesz úgy, ta­lán csak nem kopó?- Bizony, komám, kopó az, mégpedig két kopó. Itt aludtak az ágy alatt, nem tudom, honnan kerültek ide. Megérez­ték a szagodat, ki akarnak rohanni, alig tudom már tartani őket!- Csak addig tartsd, amíg elfutok! Nem bánom, maradjon inkább neked a tyúk is, a kakas is. Mire a szegény ember kinyitotta az ajtót, a róka már túl volt árkon - bokron. Nagyot kacagott rajta, s még talán most is kacag, ha meg nem halt. VÉGE MAGYAR SZÓ —A HÍD 25 Weöres Sándor Téli dal Zivatar, hóvihar, megjöttél, szép idő, jó idő, megszöktél. A bokor csontváztenyér, a hold rosszul kelt kenyér, élesztődén, sápatag, a mező hósivatag. December, rossz ember, csontunk fáj, január, jaguár, ne ugrálj. Bármi balú] ver a tél, szegény jobbkéz mégis él, forró levest kanalaz, forralt bort is poharaz. Zivatar, hóvihar, távozzál, döngető csúf idő, változzál! * ül Szerkesztette: Kertész Gabriella tudod-e? Mi a rosette-i kó? 1799-ben Bonaparte Napóleon part­ra szállt Egyiptomban. Magával vitt néhány tudóst is azzal a szándékkal, hogy amíg ő csatázik, azok forgassák meg kissé a ti­tokzatos földet. Napóleon elvesztette csatáit, de tu­dósai egy csodálatos írott követ találtak, melynek segítségével megfejtették az egyiptomiak képírását. A kontinensek mozognak? Belső erők hatására a földkéreg kü­lönböző részei közelednek, távolodnak, összenyomódnak, megtörnek, meg- gyűrődnek. Ezek a mozgások lassan mennek végbe, változásokat okozva a Föld felszínén. Valószínűleg 200 millió évvel ezelőtt a szárazföld egyetlen szi­lárd massza volt, amelyet egybefolyó óceán vett körül. A szilárd masszából (Pangea) váltak ki a mai kontinensek. Mik a mikroorganizmusok? Egyszerű és kisméretű szervezetek, amelyek az elhalt növények és állatok bomlását végzik és így a humuszképző- dést segítik elő. Ki volt azigric? Ez egy szláv ere­detű szó, melynek je­lentése játékkal kap­csolatos. A magyar iro­dalomban a középkori énekmondók neve volt. Mit jelent a "Nota bene"? Latin eredetű, jelentése "Jól jegyezd meg !" Figyelem felhívásra használták szövegben. Vizespohárba egy darab jeget W szünk. Éttől a víz szintje oly mérték­ben megemelkedik, hogy pontosan a pohár széléig ér, a jégdarab a vízen úszik, és egy darabja a pohár felső ré­széből kiáll. Rövid idő után a jég elol­vad. Kifolyik-e a víz a pohárból? Megfejtés: Az úszó test (ez esetben a jég) Archimédész törvénye szerint a saját súlyának megfelelő súlyú vizet szorít ki. így amikor a jég elolvad, a víz szintje nem változik. (Víz eseté­ben a súly és a térfogat mértéke egvenlő.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom