Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-10-21 / 225. szám

4. 14 MAGYAR SZÓ-A HÍD Kultúra 2005. OKTÓBER 21. I Tizenegy perc Harold Pintérről IRODALMI NOBEL Irodalmi Nobel-díjnak örül a világ legalább fél milliós Harold Pinter-közönsége. A becslések szerint a földgolyó európai kultúrkörbe tartozó publikumából legalább ennyien láttak már s tapsoltak egy-két Pintér-darabnak. Meghalt Örsi István Budapesten 75. éves korában meghalt Örsi István író, volt ötvenhatos forradalmár, akit a forradalom és szabadságharc után 8 évi börtönre ítéltek. Miután 1960-ban az általános amnesztia során szabadlábra he­lyezték, Nyugat-Berlinbe távozhatott, ahol első két börtöntárgyú drámáját, az erkölcsi felelősséget a börtönben is számonkérő, s kiharcolásának lehetőségeit elemző művét írta. Majd hazajött és a Kaposvári Csiky Gergely Színháznak, az ország akkori leg­jobb teátrumának dramaturgja, és .sok szín­házi siker alkotó részese lett. Az Allambiz- tonsági Szervek még akkor, a 80-as évek­ben is figyelték. Fia, Örsi Mátyás az SZDSZ országgyűlési képviselője, s a par­lament külügyi bizottságának tagja. A Magányos cédrus Csontvári Kosztka Tivadar Magányos cédrus című világhírű festményét eredeti kiállítási helyéről, a Pécsi Csontvári Mú­zeumból a fővárosba érkező turisták szá­mára kiállították a Magyar Nemzeti Galériában. A hazautazóknak érdemes megnézni, mert ha visszaviszik Pécsre, a következő évtizedben nem hozzák el on­nét, a nehéz szállítási igénye miatt. Radics Béla EMLÉKKONCERT Minden idők legnagyobb magyar gitárosa, Radics Béla emlékére koncertet rendeznek október 22-én Budapesten, a Petőfi Csar­nokban. Főképp Eric Clapton, Jimi Hendrix, a Cream vagy a Page dalait ját­szotta, de maga is alkotott sikerműveket (Királyi Madár, Lángszívű lány, Zöld csil­lag). Később a kommunista hatalom önké­nyesen megváltoztatta zenekara, a Taurus összetételét, képtelen zenei következmé­nyeket okozva. Radics Béla összeroppant, depresszió, majd alkoholizmus vett erőt rajta s harminchat esztendős korában meg­halt. Új olasz film hete Magyar- és Olaszország között közismer­ten sok évszázados a kulturális kapcsolat. Ennek egyik huszadik századi eredménye, az olasz filmrendezők aranykorának (Fellini, .Antonioni és társaik) kimagasló magyarországi sikere volt. Az olasz film­aranykor elmúltával tovább tart a kapcso­lat: október 13-tól 26-ig 3. Közép-európai Olasz Filmfesztivált nézhetnek végig a sze­rencsés óhazaiak, köztük kivételes nemzet­közi sikerű, igazi olasz hangvételű filmeket. ÚjDOSÁGOK da Vincitól? Leonardo da Vinci két, a nagyközönség számára újdonságot jelentő festménye lesz látható Anconában - közölte az Adriai­tenger partján fekvő olasz város múzeumá­nak szóvivője. A világon először mutatják be a nagy olasz reneszánsz mester Sziklás Madonnájának harmadik változatát a nagyközönségnek. Ezt a művész 1495 és 1497 között festette. A téma másik két fel­dolgozása közül az egyik a londoni National Gallér)', a másik a párizsi Louvre nevezetessége. Az Anconába került képet csak néhány éve fedezték fel és hitelesítet­ték, Szűz Máriát ábrázolja Jézus, Szent János és egy angyal társaságában. Feszengnek viszont a világ könyvki­adói, hiszen ha író kapta volna a Svéd Királyi Akadémia nemzetközi díját, an­nak nemcsak szellemi, hanem kasszaér­téke is volna. Sokmillió olvasó irodalmi mércéjét ugyanis, a hozzáértéssel vagy - mint irodalmár körökben esküsznek rá - a nélkül eldöntött sorsú Nobel-díj befo­lyásolja. Ettől megy tömegével a könyvvásárló a boltba, mert ettől van már mércéje a literatúrához. Persze olyan-amilyen mérce, a sze­rint, hogy a Svéd Akadémia melyik év­ben mit tálalt fel az irodalomtörténet folyamatos stockholmi svédasztalán. Mégis, az olvasónak ez a jobb irányító, mint a néhány év alatt hiányossá váló középiskolai tananyag. Az is jó az idei döntésben, hogy könyvolvasó és szín­háznéző most egységes iránytűt kapott. A nagy sikerű árverés a közelmúlt­ban zajlott le a Vígszínházban. Mint nem először, most is bebizonyosodott, hogy a magyar műtárgypiac fejlődése töretlen, és az is, hogy az 1850-1950 kö­zötti klasszikus magyar festészetből vá­logatott, szűrt, kvalitásos árverési kép­állomány mindig sikert hoz. Ezúttal a kikiáltási árak teljes összege 436 millió, az eladási árak összege pedig 538 millió forint volt. Rekordot állított Aba-Novák Vilmos legnagyobb méretű cirkuszképe. A Vurtsli új tulajdonosának több mint 43 milliót kellett fizetnie érte, szemben a 36 milliós kikiáltási árral (képünkön). Ugyancsak abszolút rekordot ért Gadányi Jenő korai, 1933-as, európai rangú Konstruktív csendélet című ké­pe, 10 milliós árával. Ez azt jelenti, hogy vevője összesen 12 millió forintot fizet érte. Harold Pinter, akiről néhányan azt feltételezik, hogy egyik felmenője révén magyar származású, első egyfelvonáso- sait egyetemi színpadoknak írta, majd a BBC hangjátékosztályára került. Ké­sőbb kitűnő filmforgatókönyv író lett, kimagaslóvá tette Proust: Az eltűnt időn nyomában című s a XX. századi irodalmat meghatározó lélektani re­gényóriásának televízóra alkalmazása 1977-ben. Ebben egy csupa képzelet művet sikerült a néző számára előre megálmodott s előre elkészített látvá­nyokkal megrendeznie. Irodalmi műveire a félelem és a fenyegettség jellemző, s aki ezek hely­színén nyíltan érezne vagy beszélne, ki­szolgáltatná magát. A barátságot és a szerelmet a felülkerekedés vágya vezér­li. Később elsősorban a valóság és az Három kép jutott egyenként a 20-20 milliós ár fölé. Vaszary János: Kalapos fiatal nő a Riviérán című képénél az utolsó licit (jutalékkal együtt) 30 millió volt, Farkas István: Babonás délután-ja, (1930-ból) 22 millió forintos leütési árat ért el, míg Szőnyi István: Beszélgetők című, nagyméretű, múzeumi rangú festménye jutalékkal együtt 20,4 milliót kóstált. Mindezek mellett Gulácsy La­jos, Munkácsy Mihály, Vaszary János, Rippl-Rónai József, Czigány Dezső és Batthyány Gyula alkotása jutott kima­gasló árhoz. (FD) emlékezet mibenlétét kutatja költői erő­vel. Pinter a nyelv, a színpadi szöveg művésze. Az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettje abban egyedülálló, hogy miképpen lehet feltárni, majd legyőzni az esetleg még csak lappangó félelmet. (FD) Takarékoskodik jövőre a kulturális tárca Bozóki Andrásnak, a nemzeti kul­turális örökség miniszterének elmon­dása szerint tárcája megőrzi tavalyi kondícióit a 2006. évi költségvetés­ében, 102 milliárd forinttal gazdálko­dik, ami a jelenlegi intézményrend­szer fenntartása mellett lehetőséget nyújt új feladatokra is. A miniszter Budapesten, a rendkí­vüli kormányszóvivői tájékoztató vendégeként ismertette a tárca jövő évi elképzeléseit. Kitért arra, hogy a kulturális minisztérium ésszerűsítés­re, takarékosságra is törekszik: 10 százalékkal csökkenti saját működési költségeit, ami magában foglalja fe­leslegessé vált tevékenységek leépíté­sét, a bürokrácia csökkentését, vala­mint a tárca egyik működési alapját jelentő nemzetközi kapcsolatokon túlmenő külföldi utazások mérséklé­sét. Bozóki András a kulturális esély­teremtést, az esélyegyenlőséget so­rolta a tárca 2006-os prioritásai közé. Erre mutat a szóvivői tájékoztató helyszíne is: a minisztérium Kazin­czy utcai épülete mellett október el­sején megnyílt Alternatív Kulturális Közösségek Uniója (AKKU), ame­lyet használni tudnak kulturális cé­lokra a gyengénlátók, a mozgássérül­tek és a siketek is. (index.hu, MTI) Pinter: nem hoz pénzt a konyhára Újabb festmény ár rekord ABA-NOVÁK CSÚCS A Chicago-i Rippl-Rónai világszenzáció alkalmával ismerhették meg a lapban olvasóink a neves budapesti Kieselbach Galériát, melynek őszi aukcióján ismét fest­ményár rekordok születtek. & T—IW i Vaszary: Fiatal nő a Riviérán

Next

/
Oldalképek
Tartalom