Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-10-14 / 224. szám

2005. OKTÓBER 14. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 Zichy Mihály 1827. OKTÓBER 14. (178 ÉVE TÖRTÉNT) Zalán megszületett Zichy Mihály FESTŐMŰVÉSZ, GRAFIKUS, A MAGYAR RO­MANTIKUS FESTÉSZET JELENTŐS ALAKJA. Festő, grafikus, a magyar romantikus festészet jelentős alakja. 1842-től Pesten jogi tanulmányokat folytatott s egyide­jűleg Marastoni Jakab festőiskolájának növendéke volt. 1844-ben Bécsbe ke­rült, ahol Waldmüller tanítványa volt. Itt készült 1846-ban első jelentős műve, a Mentőcsónak c. festménye, mely a ro­mantika kedvelt témáját mély pszicho­lógiai kifejezőerővel dolgozta fel. 1847- től Waldmüller ajánlására Szentpéter­váron a cár egyik rokonának rajztanára lett. Az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos arcképének megfesté­sével (1849) hitet tett a szabadságharc eszméje mellett. 1850-től egy fényképésznél dolgozott retusőrként, miközben számos ceruza­rajza, akvarell- és olajportréja látott napvilágot. A gatsinai vadászatról a cár megrendelésére 1853-ban készült rajz­sorozata megszerezte számára az udvari művész rangot. Az udvari élet esemé­nyeit megörökítő rajzokon kívül azon­ban a népélet ábrázolására is talált mó­dot utazásai során. 1867-ben a nyomor­gó festők támogatására megalapította az ún. Pénteki Társaságot. 1868-ban fes­tette a spanyol inkvizíció borzalmait megelevenítő Autodafé c. festményét. 1871-ben nagy európai utazásra indult, majd 1874-ben Párizsban telepedett le. Párizsban tevékenyen részt vett a Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet - a Párizsban élő magyar kisiparosok szervezete - munkájában, melynek utóbb elnöke lett. Trefort Ágoston meg­bízásából megfestette Erzsébet királyné koszorút helyez Deák ravatalára c. ké­pét. Következő nagyobb szabású képe 1875-ben készült: III. Henrik tivornyá­ja. A Párizsi világkiállításra 1879-ben festett A rombolás géniuszának diadala c. festményét merész, antimilitarista mondanivalója miatt a francia hatóság kitiltotta a kiállításról. 1881-ben elhagy­ta Párizst, s rövid nizzai, bécsi és zalai tartózkodás után visszatért Szentpéter­várra. Ettől kezdve főleg illusztrálással fog­lalkozott. Ebben a műfajban alkotta leg­jelentősebb műveit. Madách Imre A ember tragédiájának (1887) és Arany János 24 balladájának illusztrációja (1894-98) fakszimile kiadásban jelent meg. (Ez utóbbinál a balladák szövegét is ő írta le.) Ritka rajzkészséggel és drá­mai erővel elevenítette meg Lermontov, Gogol, Puskin, Madách, Arany és Pető­fi műveit. Alkotásainak mély politikai, filozófiai és erkölcsi mondanivalója biz­tosított rendkívüli és maradandó hatást. Rajk László 1949. OKTÓBER 15. (56 ÉVE TÖRTÉNT) Kivégezték a koholt vádak alapján NÉPELLENES BŰNTETT ÉS HŰTLENSÉG VÁD­JÁVAL HALÁLRA ÍTÉLT RAJK LÁSZLÓT ÉS TÁRSAIT. 1909-ben született, tanulmányait 1929-től a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán magyar-francia szakon végezte. 1930-ban bekapcsolódott az ille­gális kommunista mozgalomba, 1931- ben a KIMSZ és a KMP tagja lett. Többször letartóztatták illegális politikai tevékenysége miatt, tanulmányait nem folytathatta. 1933-tól építőmunkásként dolgozott, az 1935. évi nagy építőmun­kás-sztrájk egyik szervezője és irányítója volt a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége kommunista frakciójának ve­zetőjeként. 1936-ban a párt utasítására Prágába, majd 1937-ben Spanyolország­ba ment, ahol részt vett a polgárháború­ban. Politikai biztosa és párttitkára volt a Nemzetközi Brigád magyar zászlóaljá­nak, a harcokban súlyosan megsebesült. A spanyol köztársaság bukása után, 1939-ben Franciaországba menekült, ahol internálták. 1941-ben tért haza, is­mét letartóztatták és internálták. 1944. szeptemberében szabadult, majd a párt központi bizottságának titkára, a Magyar Front egyik vezetője, az ellenállási moz­galom egyik fő szervezője és irányítója lett. 1944. decemberében a nyilasok tar­1925. OKTÓBER 13. (80 ÉVE TÖRTÉNT) Granthamben megszületett Margaret Hilda Thatcher (Roberts) brit politikus, aki Nagy-Britannia történetének első női miniszterelnöke volt 1979-tól 1990-ig. 1953-tól bírósági ügyvéd, 1959-tól konzer­vatív parlamenti képviselő volt. 1961-tól a társadalombiztosítási és nyugdíjügyi minisztérium parla­menti titkáraként dolgozott. 1975 és 1990 között a Konzervatív Pártnak, 1975-től 1979-ig az ellen­zéknek volt a vezetője. 1979-től 1990-ig miniszterelnök volt. 1235. OKTÓBER 14. (770 ÉVE TÖRTÉNT) Székesfehérváron Róbert esztergomi ének királlyá koronázta IV. Béla magyar királyt, aki apját, II. Andrást követte a trónon. Uralkodása idején befejeződött a tatárok elől menekülő, letelepedett kunok megkeresztelkedése. "Második honalapítódként a tatárjárás után újjáépítette az országot és újjász­ervezte az államot. 1783. OKTÓBER 15. (222 ÉVE TÖRTÉNT) Hőlégballonnal a levegőbe emelkedett az első ember, Jean-Francois Pilátre de Rozier francia fizikus. Légi utazását megelőzték a Montgolfiére testvérek kísérletei, akik első hőlégballonjukat - utas nélkül - 1783.06.05-én engedték fel. Második léggömbjük startjánál, amely egy tyúkkal, bcsával és birkával a kosarában szállt fel, XVI Lajos francia király és felesége, Marie Antoinette is jelen volt. Ez a ballon nyolc percig volt a levegőben, és két kilométerre a felszállóhelytől ért földet. E W. Nietzsche 1844. OKTÓBER 15. (161 ÉVE TÖRTÉNT) tóztatták le, Sopronkőhidára, onnan Né­metországba hurcolták. 1945. májusában hazatért, bekapcsolódott a pártmunkába és az országos politikába, az MKP vala­mennyi vezető testületének, valamint az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek a tagja és országgyűlési képviselő lett. 1945. no­vemberéig a budapesti pártbizottság tit­kára, majd 1946. márciusáig az MKP fő­titkárhelyettese volt. 1946. márciusától belügyminiszterként a fasiszta és reakci­ós csoportok üldözése címén számos val­lásos, nemzeti és demokrata szellemű in­tézményt és szervezetet betiltott, illetve feloszlatott, valamint megrendezte az el­ső koncepciós pereket. 1948. augusztusá­ban leváltották a belügy éléről, és kül­ügyminiszter lett. 1949. május 30-án ko­holt vádak alapján letartóztatták, szep­tember 24-én a Népbíróság népellenes bűntett és hűtlenség vádjával halálra ítél­te. Október 15-én kivégezték, társaival együtt egyszerűen elásták a gödöllői or­szágút közelében. A mártírokat 1955 őszén jogilag, 1956 tavaszán pedig politi­kailag is rehabilitálták, majd újratemeté­sük ismét napirendre került Rákosi júli­usi menesztése után. A közvélemény nyomására végül 1956 szeptemberében az MDP vezetése határozott a nyilvános temetésről. Október 6-án a Kerepesi úti temetőben több mint százezer ember előtt zajló megemlékezésen Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szulai András hamvait díszsírhelybe helyezték. A sorstársak nevében búcsúzó Szász Bé­la a sztálinizmus korszakának temetésé­ről beszélt. Az eseményt követően anti- sztálinista tüntetés zajlott le a Batthyá- ny-örökmécsesnél. Megszületett Friedrich Wilhelm Nietzsche német idealista filozófus. 1869-ben a Bázeli egyetem klasszika - filológia professzora lett. Az 1870-71- es porosz-francia háborúban önkéntes betegápoló volt. Szembántalmai miatt 1879-ben nyugdíjba ment, ettől kezd­ve Svájcban és Felső-olaszországban élt. Korábbi neurózisai után 1889-ben Torinóban kitört rajta az elmebaj, a bázeli, majd a jénai klinikán ápolták. Utolsó évtizedét teljes szellemi sötét­ségben élte le. Az ún. életfilozófia je­lentős képviselője volt, tagadta a hala­dás elméletét, s a "minden dologi örök visszatéréséinek mítoszát állította ve­le szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja. Első jelentős írása, A tragédia ere­dete 1872-ben jelent meg. Korszerűtlen elmélkedések című művében kifejtet­te, hogy a kultúra feladata nem a tömegek művelése, hanem a géniusz életre- hívása. Ebben a művében vezette be a kulturfiliszter fogalmát is, így jellemez­ve az átlagember, aki a köznapi lét idilljében érzi jól magát. Aforizmák című könyvében azt nevezte szabad szellemnek, aki másként gondolkodik, mint ami­re származása és státusza rendelné. Érvelése főleg a kereszténység ellen irá­nyult, lerombolta a valláserkölcs alappilléreit. Nevezetes jelszava: "Isten meg­halt" - főleg Wagnernek szólt, aki túllépve a Niebelung germán hőskultuszán, megírta a Parsifal szeretetmítoszát. Nietzsche szemlélete szerint az ember csak magában találhatja meg az értékeket. Veszélyes tanítása, hogy az emberi lét lé­nyege a hatalom akarása. így a többre méltó egyre magasabbra fejleszti magát, míg felsőbbrendű ember, "Übermensch" nem lesz. Ez az eszmerendszer min­den korábbi értéket tagad, s a nácizmus világnézeti alapja lett. Tanításait írók, filozófusok és művészek százai követték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom