Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-12-09 / 232. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. DECEMBER 9. Másodszor is leszállt a Hayabusa A Hayabusa-szonda másodszor is landolt az Itokawa-kisbolygón. Ezúttal a mintavételhez szükséges golyót is a felszínbe lőtte, majd hazaindult, a Föld felé. Mint arról múlt heti számunkban beszámoltunk, a szonda első leszállása szokatlanul, a földi irányítók tudta nélkül történt. Az adatok eddigi elemzése szerint a szonda közel 10 cm/s sebességgel végül november 26-án landolt. Ezúttal nem késlekedett, és az érintkezés után, egymást követve 0,2 másodperccel kétszer is "tüzelt". Ezek ellenhatásaként feltehetőleg finom por repült ki a felszínről, remélhetőleg a mintagyűjtő tölcsérbe. Az érintkezés után kb. egy másodperccel a Hayabusa már emelkedőben volt. A jelek szerint sajnos probléma van a szonda hajtóművével, amely rezgéssel és egyes jelek szerint az üzemanyag elszökésé- vei is küzd. (origo.hu, MTI) AZ ŐSMADARAKNAK DINOSZAURUSZ-LÁBUK VOLT Dinoszauruszéhoz hasonló lábuk volt'az archaeopteryx ősmadaraknak - állapították meg frankfurti kutatók. A legrégibb ismert madár jobban különbözött ma élő rokonaitól, mint azt eddig feltételezték - írta Gerad Mayr, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet tudóscsoportjának vezetője. A kutatók egy 150 millió éves, nagyon jó állapotban megmaradt csontvázat vizsgáltak meg. Felfedezték, hogy - a mai madaraktól eltérően - az archaeopteryx nagyujja nem hajlott teljes mértékben hátra. "Az egészen hátra fordult nagyujj hiánya azt bizonyítja, hogy az archaeopteryx nem tudta madár módjára megfogni az ágakat" - vonták le a következtetést a kutatók. Ezek a kutatási eredmények újólag alátámasztják az ősmadarak rokonságát egyes más, az úgynevezett theropódu- szok csoportjához tartozó szauroszokkal. A mai madarak theropóduszokkal fennálló rokonságról szóló elmélet széles körben elterjedt, de nem általánosan elfogadott tézis, amelynek pozícióit a mostani kutatási eredmények tovább erősítik, (index.hu) A CSONTOKNAK SAJÁT IMMUNRENDSZERE VAN A csontoknak saját immunrendszere van - erre jöttek rá német kutatók, s a felfedezéstől többek között azt várják, hogy problémamentesebbé tehetők a csont- és porc-operációk, illetve hogy újfajta kezelésmódot lehet kidolgozni az ínygyulladásra. Az emberi test általában a véráramban őrjáratozó fehérvérsejtek segítségével veszi fel a küzdelmet a fertőzések ellen. Minden új támadóhoz új sejteket kell előállítani, s ehhez idő kell. Ezért egyes, folytonos támadásnak kitett szövetek saját gyors immunrendszert fejlesztettek ki. Bizonyos bőrsejtek például univerzális antibiotikumként viselkedő aminosav láncokkal támadják a bőr felső rétegein átjutott baktériumokat. Patrick Warnke, a németországi Kiel egyetemének kutatója azt tapasztalta, hogy egyes csontsejtek a védekező bőrsejtekhez hasonlóan viselkednek. A kutatócsoport egészséges és beteg állcsontokat, karcsontokat és csípőcsontokat tanulmányozott, és észrevette, hogy az osteocytának nevezett csillag alakú sejtek - amelyek fő funkciója az erős kálciumos csontszerkezetek létrehozása - fertőzés esetén antibakteriális aminosav láncokat is készítenek. (MTI) lönbségekké nőhetnek. A leggyakrabban idézett példa a "pillangó-hatás": ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt Pekingben, abból esetleg egy hónap múlva hatalmas vihar támad New Yorkban. Nem véletlenül szerepel a tömör meghatározásban az emberléptékű, makroszkopikus világ felemlítése. A kvantumvilágban ugyanis nem léphet fel determinisztikus káosz, bár a folyaesetben a hagyományos, plasztikai műtét nem jöhetett szóba - mondta Caroline Camby, a francia egészségügyi minisztérium munkatársa. Bár az arcátültetés sikeréhez a műtéti technika adott, csak kevés ismeretünk van arról, milyen hosszú távú hatásai lehetnek azoknak a gyógyszereknek, amelyek a műtét után megakadályozzák az idegen szövetek kilökődését, s amelyeket a páciens élete végéig szed majd. A plasztikai arcműtétek megváltó változásokat hozhatnak azok számára, akik arcvonásait a daganatos betegség miatti operációk, égési vagy baleseti sérülések nyomai torzítják el. A jelenleg használt módszer az, hogy a páciens testének más részeiből ültetnek át bőrszövetet a megfelelő helyre, ám ez az eljárás nem teszi lehetővé az átültetett szövet mimikáját, ezért az arc leginkább egy maszkra hasonlít. Az arcátültetés gondolatát plasztikai sebészek vetették fel 2002-ben. Az arcátültetés új módszere megoldást kínál a fenti a problémákra, mivel a bőrszövettel együtt, az eljárás során izomszöveteket és idegeket is átültetnek. Ahhoz, hogy az arc a későbbiekben érzések kifejezésére legyen képes, az idegvégződések sikeres összeillesztése szükséges. Egy doktorok, ápolók és laikusok közt még 2003-ban elvégzett brit felmérés szerint a megkérdezettek többsége élne a műtét adta lehetőséggel, de végrendeletében nem ajánlaná fel arcát transzplantációs célokra. (MTI) matok ott is nagyon összetettek lehetnek. Egy kvantummechanikai rendszer sokféle, egyidejűleg fennálló állapotból fejlődik ki, ez a fejlődés nem determinisztikus. A német kutatók olyan káoszjelenséget vizsgáltak kvantummechanikai rendszerekben, amelyek a makroszkopikus fizika szabályai szerint determinisztikusán kaotikusnak minősülnek. A klasszikus fényelektromos kísérlet fémlemeze helyett elpárologtatott ru- bídium-atomokkal dolgoztak a kutatók. A rubídium-atomokat lézerfénnyel világították meg, a rendszert elektromos térbe és erős mágneses térbe helyezték. Az egyes atomokat így háromféle erőhatás érte: a mágneses tér, az elektromos tér és az atomon belül, a protonok és az elektronok között ható elektrosztatikus erő. A háromféle hatás mindegyike másmás mozgásra késztetné az elektronokat. Ha a három közül az egyik erőhatás uralkodóvá válik, akkor az elektronok mozgása egyszerű, nem kaotikus. Ez történik akkor, ha az elektron még nem nyelte el a lézerfényt, az atommag közelében tartózkodik. Ha azonban a lézer foton elnyelésével magasabb energiaállapotba kerül, akkor távolabb kerül az atommagtól, és sokkal erősebben hat rá a külső elektromágneses tér. Mozgása ebben az esetben kaotikussá válik. Kaotikus mozgással egyre távolabb kerül az atommagtól, végül teljesen szabaddá válik. A mozgás kaotikusságát az elektronnyaláb és a fényrészecskék energiája közt megfigyelt, itt nem részletezhető összefüggés bizonyítja. Minél kaotiku- sabban viselkedett a rendszer, annál erősebb ingadozást figyeltek meg az elektronok áramában, (origo.hu) Sikerült a világ első arcátültetése ARCOK ÉS HARCOK Francia sebészek a világon elsőként hajtottak végre arcátültetést az észak-franciaországi Amiens klinikáján. A beteg a 21 őrás műtétet követően jól van: újra képes enni, és első szavaival orvosainak mondott köszönetét. A páratlan sebészi beavatkozás új távlatokat nyit a balesetekben megsérült betegek gyógyításában, ám az utókezelés mellékhatásait még nem ismerjük. December 6. A 38 esztendős páciens - akit májusban egy kutya támadott meg - a 21 órás műtét során új orrot, orcákat és ajkakat kapott. Az asszony arcát a baleset során olyan súlyos sérülések érték, hogy képtelen volt beszélni és rágni. A transzplantációhoz szükséges bőr- és izomszöveteket, valamint vérereket egy agyhalott asszonyból nyerték. A páciens a műtét után jól van, s a transzplantált rész is a vártnak megfelelő állapotú. A műtétet követő negyedik órában már akadálytalanul áramlott a vér az átültetett szövetekben, s az összekapcsolt idegpályáknak köszönhetően az érintett arcrész is mozgékony lesz - adták hírül az orvosok, akik arra számítanak, hogy az átültetett szövetek ellenére a páciens arca nem fog emlékeztetni a donoréra. A beteg - aki a műtét után 24 órával nyerte vissza eszméletét - már csokoládét és eprét is evett, első szavaival köszönetét mondott orvosainak. A korábban soha nem alkalmazott eljárásra azért volt szükség, mert ebben az , : Áttörő kísérletek a kvantumfizikában KVANTUMKÁOSZ! Kvantumkáoszt valósítottak meg német kutatók. Korábban még sohasem sikerült hasonló jelenséget létrehozni és megfigyelni. A Max Planck Kvantumoptikai Intézet munkatársainak tanulmányát a rangos Physical Review Letters hasábjain közölték. December 4. A kutatók egy régi kísérlet modern változatát építették fel. Már 1888-ban felfedezték, hogy fény hatására részecskék lépnek ki fémekből, 1889 óta tudjuk, hogy ezek a részecskék elektronok. A kísérleti eredmény magyarázatát Albert Einstein adta meg 1905-ben, ez a tanulmánya egyike volt a 100 éve megjelent alapvető dolgozatainak. (Ezekre emlékezve nyilvánították az idei évet a fizika évévé). Az Einstein által adott magyarázat szerint a fény kvantumokból, fotonoknak nevezett részecskékből áll - ezért a felismerésért kapta meg 1921-ben a fizikai Nobel-dí- jat. Ha az elnyelt fotonnak elegendően nagy az energiája, akkor elektron lép ki az anyagból. Ahogy egyik mai méltató- ja, Roger Penrose professzor írta: ez a dolgozat segített felnyitni egy teljesen új világ - a kvantumfizika - ajtaját. A káoszelmélet alapjait az 1970-es években rakták le. A Magyar Nagylexikon tömör meghatározása szerint a káosz elsősorban az emberi léptékű makroszkopikus világ sajátos mozgásformája, a kevés összetevőből álló rendszerek összetett mozgása. Alapja az a felismerés, hogy egyszerű determinisztikus törvények is vezethetnek igen bonyolult viselkedésre, ez a determinisztikus káosz. A kezdetben még egészen elenyésző, apró eltérések később óriási kü“Kvantumméró” rendszer: átláthatatlanul jj
