Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-12-02 / 231. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. DECEMBER 2. Nincs menetrend kivonulásra November 30. A Fehér Háznak nincs menetrendje az iraki kivonu­lásra. A nyilvánosságra hozott wash­ingtoni jelentés szerint 2006-ban csökkenteni tervezik az Irakban szol­gáló amerikai erők létszámát, mind­azonáltal nem lehetséges meghatá­rozni a győzelem és az amerikai csa­patok kivonásának végső időpontját. A Nemzeti Stratégia az iraki győ­zelemhez című 35 oldalas dokumen­tummal George Bush offenzívát in­dított egyre népszerűtlenebb és egy­re inkább bírált iraki háborúja védel­mében. A jelentés* közzététele mel­lett az amerikai elnök nov. 30-án dél­után beszédet is mond az amerikai haditengerészeti akadémián az iraki háborúval kapcsolatos álláspontját népszerűsítve. "Egyetlen háborút sem sikerült megnyerni egy menet­rend szerint" - mutat rá a jelentés, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Ál­lamok biztosra veszi iraki győzelmét, de ahhoz időre van szükség. Növekvő számban képeznek ki és fegyvereznek fel iraki erőket, felállt az iraki demokratikus kormány, az iraki gazdaságot újjáépítik, és az ame­rikai polgári és katonai jelenlét Irak­ban változni fog, mihelyt a feltételek javulnak - olvasható a jelentésben. "Számítunk erőink átrendeződésére a jövő évben, amint a politikai folya­mat előrehalad, és az iraki biztonsági erők megerősödnek, és gyakorlatra tesznek szert, bár ezt nem tudjuk ga­rantálni" - áll a jelentésben. "Miköz­ben katonai jelenlétünk esetleg kevés­bé lesz látható, továbbra is halálos és döntő marad, képes lesz szembeszáll­ni az ellenséggel, bárhol is szervezke­dik az" - folytatódik a szöveg. A jelentés szerint a Bush-kormány segíteni akar az iraki hatóságoknak abban, hogy elszigeteljék ellenségei­ket azoktól, akik részt akarnak venni a demokratikus politikai folyamat­ban. Az "ellenség" közé sorolja a je­lentés azokat, akik elutasítják a de­mokratikus reformokat, akik hűek Szaddám Hussein megbuktatott dik­tátorhoz, valamint a terroristákat és az al-Kaida nemzetközi terrorszerve­zet által ösztönzött más erőket. A biztonság fenntartása céljából az Egyesült Államok több mint 212 ezer iraki katona kiképzésében segí­tett a jelentés szerint - 2004 szeptem­berében az iraki erők létszáma csak 96 ezer volt. Jelenleg több mint 120 katonai és rendőrségi zászlóalj már részt vesz a harcban, szemben a 2004 augusztusi öttel. Aggodalomra ad vi­szont okot - hangsúlyozza a jelentés - , hogy egyes iraki erők olyan milícia­ként működnek, amelyek csak a többségi síitákat támogatják. (hirado.hu) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Ezer kivégzés az Egyesült Államokban VÉGSŐ BÜNTETÉS Az ítélet megváltoztatása miatt lapzártánk utánra várható az ezredik kivégzés Ame­rikában a halálbüntetés 1976-os visszaállítása óta. Az ítéletet korábban sokan vitat­ták, mivel a DNS-vizsgálatok nem erősítették meg egyértelműen a 43 éves virginiai férfi bűnösségét. Közben folyamatosan csökken azok aránya az Egyesült Államokban, akik támogatják a halálbüntetést. Jelenleg 3400-an vannak a halálsoron, vagyis ennyi emberre mondták ki a halálos ítéletet. Akivégzésig átlag 15 évet várnak az elítéltek. November 29. Életfogytiglani sza­badságvesztésre változtatta Virginia ál­lam kormányzója egy rablógyilkossággal vádolt férfi halálos ítéletét, akinek a nov. 30-ra kitűzött kivégzése az ezredik lett volna az Egyesült Államokban azóta, hogy a szövetségi legfelsőbb bíróság tíz éves moratórium után 1976-ban helyre­állította a halálbüntetést, az 1000. kivég­zés így dec. 2-ra várható. A DNS-vizsgálatok nem erősítették meg egyértelműen a 43 éves virginiai férfi bűnösségét, akit azzal vádoltak, hogy 1998-ban ollóval halálosan megse­besítette áldozatát, egy biliárdterem me­nedzserét. Robin Lovitt vádlott elismer­te, hogy lopott a pénztárgép fiókjából, de végig tagadta a gyilkosságot, fellebbezé­se azonban zátonyra futott, mivel az ol­lót közben egy hivatalnok a tárolási ka­pacitás szűkössége miatt leselejtezte. Mark Warner kormányzó mintegy kétezer, az ítélet megváltoztatását kérő levelet, e-mailt kapott. A törvényszéki orvostan négy tudósa hozzá intézett le­velében hangsúlyozta, hogy az ollón és a November 26. "A Katrina hurrikánra volt szükség ahhoz, hogy jó iskolába já­rathassam a gyerekem" - mondta a New York Times-nak egy New Orleans-i lakó azután, hogy a szélvész által teljesen leta­rolt városban, újra megnyitottak egy ál­talános iskolát. A Franklin Általános Is­kola az első, amely megnyitotta kapuit augusztus 2 9-edike, a hurrikán elvonulá­sa után. A vihar előtt a Franklin volt a vá­ros egyik legfelkapottabb iskolája, csak szigorú matek- és tudományos képesség­felmérő teszttel lehetett bejutni, de most már nyitva áll mindenki előtt, aki szeret­né tanítattni a gyerekét a hurrikán által vádlott kabátján lévő vérfoltok összeha­sonlító DNS-vizsgálata nem szolgált egyértelmű bizonyítékkal. Az elítéltnek olyan konzervatív jogászok is pártját fog­ták, mint a Bili Clinton volt elnök elleni jogi hadjáratból ismert Kenneth Starr, megtépázott New Orleans-ban. Bár az iskolában 550 hely van, egyelőre csak 210-en jelentkeztek és közülük is csak 120-an jelentek meg. Néhány magániskolában már októ­berben újra indult a tanítás, de a közös­ségi általános iskolák közül eddig egy sem működött. A következő hetekben várhatóan további 10 iskola nyit ki, így idén, 5-6 ezer gyerek folytathatja tanul­mányait. Ez ugyan elmarad a Katrina előtti 60 ezertől, de a New York Times szerint így is ez a város fáradtságos, új bóli betelepítésének egyik legjobb módja. (origo.hu) aki a halálbüntetés híve, de Lovitt eseté­ben mégis ellenezte annak alkalmazását a DNS-bizonyíték megsemmisítése, va­gyis az olló kidobása miatt. A kormány­zó ugyanezzel az indokkal változtatta a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre az amnesztia lehetősége nélkül. Az ezredik kivégzés az amerikai sajtó szerint így most dec 2-ra várható, erre a napra két halálbüntetés végrehajtását tűzték ki, egyet Észak-, egyet pedig Dél- Carolinában. Az Egyesült Államokban 3400 sze­mély, köztük 118 külföldi van az úgyne­vezett halálsoron, vagyis ennyi emberre mondták ki a halálos ítéletet. Az első fo­kú bírósági ítélettől az ítélet végrehajtá­sáig átlagosan 15 év telik el. A Gallup múlt havi felmérése szerint az amerikai­ak nagy többsége, 64 százaléka támogat­ja a halálbüntetést, de arányuk az utóbbi másfél évtizedben jelentősen csökkent, mivel 1994-ben még 80 százalékuk volt a legsúlyosabb büntetési nem mellett. 1973 óta 122 halálra ítélt szabadult a halálsorról, a "siralomházból", a nagy többségük az utóbbi másfél évtizedben a DNS-vizsgálatoknak köszönhetően. Az Egyesült Államok ötven tagállama közül tizenkettőben nincs halálbüntetés, két további államban ugyan van, de nem alkalmazzák. Az Egyesült Államokban a halálbün­tetés helyreállítása után az utahi Garry Gilmore volt az első személy akit egy moteltulajdonos meggyilkolásáért kivé­geztek. Az ő életének alapján írta Nor­man Mailer a Hóhér dala című könyvét. (MTI) Kirúgták a Cheneyt kiikszelő technikust Jff November 28. Hiába hivatkozott a szólásszabadságra, a hétvégén ki­rúgták a CNN Cheney alelnök fejét élő közvetítésben fekete X-szel kisa­tírozó technikusát, jelentette a Drudgereport. Az Egyesült Álla­mok alelnökének fejét sajtótájékoz­tatója élő közvetítése közben takar­ták ki. A CNN nov 29-i technikai problémának minősítette az esetet, a hétvégén azonban kiderült, hogy a hírtévé egyik technikusa politikai véleménynyilvánításáról van szó. "Azért tettük, hogy kifejezzük vé­leményünket. Hogy Cheney és Bush ne hazudhasson tovább. Hoz­zák haza katonáinkat" - állította a CNN egyik technikusa egy pana­szos betelefonálónak a Drudgere­port értesülései szerint. A technikus ezután a szólásszabadságra hivatko­zott. "Ha nem tetszik, ne nézze" - rázta le a betelefonálót. Végül mégis a technikus húzta a rövidebbet. Bár a hétvégén ünnepel­ték a hálaadást, ami a legfontosabb családi ünnep az Egyesült Államok­ban, a CNN elbocsátotta a vélemé­nyét kinyilvánító technikust. "A Turner médiavállalat (A CNN tuilajdonosa) ezúton is elnézést kér a betelefonálótól" - közölte Laurie Goldberg, a CNN kommunikációs igazagtóhelyettese. (index.hu) Iskolásokkal töltenék meg New Orleans-t ISKOLAKEZDÉS Megnyitotta kapuit az első általános iskola New Orleans-ban. A városban teljes oktatási szünet volt a környéket lataroló Katrina hurrikán augusztus 29-i elvonulása óta. Néhány szülő szerint most mutatkozik meg a vihar jó" oldala. Franldin Általános Iskola: tárva nyitott kapuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom