Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-11-18 / 229. szám
2005. NOVEMBER 18. Évforduló MAGYAR SZÓ-A HÍD 17 Auguste Rodin 1917. NOVEMBER 17. (88 ÉVE TÖRTÉNT) olyan, mintha benne a Gondolkodó különféle változatai jelennének meg. 1864-ben megpróbálja kiállíttatni a Törött orrú férfi című alkotását a hírneves Párizsi Szalonban. Kérését azonban egyelőre elutasítják, s a művet csak jóval később állítják ki - Egy római portréja címmel. 1875-ben Olaszországba, Firenzébe és Rómába utazik, hogy "megfejtse Michelangelo titkát". Az olasz művész alkotásai óriási hatással vannak rá: ekkor határozza el végleg, hogy szakít az akadémiai szobrászat dogmáival és saját művészi útját fogja járni. Ezután visszamegy Párizsba , ahol végre bemutatkozhat a Párizsi Szalonban a Bronzkor című alkotásával. Itt azonnal a támadások kereszttüzébe kerül. A kritikusok azzal vádolják, hogy csupán egy élő emberi alakot másolt le. Mások viszont azonnal elkötelezett rajongóivá válnak, s elámulva valósághű ábrázolásmódján kikiáltják a képzőművészet legnagyobb csillagának. 1885-ben Calais városa ad megbízást Rodinnek, hogy állítson méltó emléket a város dicső elődeinek. így születik meg a Calais-i polgárok című szobor-csoport. Ahogy növekszik művészi hírneve, úgy lesz egyre zűrzavarosabb a magánélete. Számos kis kaland után 1883 körül megismerkedik Camille Claudellel, aki előbb tanítványa, majd szeretője lesz. Viharosan romantikus szerelmük alatt Camille a legfőbb múzsa (ebből a szenvedélyes korszakból származik Rodin mestermunkája, A csók is). A tehetséges szobrásznő jó tanítványnak bizonyul, állítólag közreműködik jó néhány Rodin- mű elkészítésében is. 1889-ben felkérik, hogy készítse el Victor Hugo emlékszobrát. A tervek azonban túl merészre sikeredtek: Rodin a nagy írót meztelenül ábrázolta volna múzsái körében. A megbízást visszavon- táú Rodin a szobrot nem is fejezte be. Élete végén 1916-ban teljes vagyonát a francia államnak adományozza azzal a kikötéssel, hogy létesítsenek állandó múzeumot műveinek. A Rodin Múzeum végül abban a házban kapott helyet, melyet 1906 óta bérelt a művész. LOUIS DAGUERRE 1787. NOVEMBER 18. (218 ÉVE TÖRTÉNT): MEGSZÜLETETT A FÉNYKÉPEZÉS FELTALÁLÓJA. 1839-ben Louis Daguerre feltalálta az első olyan megoldást, amellyel "fényképeket" lehetett készíteni. Ezeket a képeket a feltaláló után dagerrotípiáknak nevezték. Az eljárás bonyolult volt és drága, így művelése csak az ebből élő hivatásos szakemberekre, valamint néhány megszállott és vagyonos műkedvelőre korlátozódott az elején. Louis Jacques Mandé Daguerre volt az az ember, akinek az 1830-as évek végén elsőnek sikerült kifejlesztenie a fényképezés gyakorlati módszerét. Daguerre 1787-ben született egy észak-francia városban, Cormeilies-ben. Fiatalkorában művész volt. Harmincas éveinek derekán megtervezte a Diorámát, amely különleges fényeffektusokkal ellátott, kör alakban elrendezett festményekből állt. Míg ezen a munkán dolgozott, elkezdett egy olyan gépezeten dolgozni, amely képes lenne ecset és festék nélkül, önműködően képeket létrehozni a világról - vagyis a fényképezőgépen. A működő fényképezőgép létrehozására tett korai kísérletei nem jártak sikerrel. 1827-ben megismerkedett Joseph Nicéphore Niepce-szel, aki szintén megpróbálta feltalálni a kamerát. Két évvel később társak lettek. 1833-ban Niepce meghalt, Daguerre pedig tovább próbálkozott. 1837-re sikerült kifejlesztenie a fényképezés egy7 működő rendszerét, a dagerrotípiát. 1839-ben Daguerre nyilvánosságra hozta eljárását, anélkül hogy7 szabadalmaztatta volna; cserében a francia kormány élethosszig szóló járadékot adományozott neki és Niepce fiának. A találmány bejelentése nagy szenzációt keltett. Daguerre-t hősként ünnepelték, és címekkel halmozták el, a dagerrotípia pedig rövid idő alatt elterjedt. Daguerre hamarosan visszavonult; 1851. július 10-én halt meg Párizs környéki vidéki házában. Meghalt Auguste Rodin francia szobrász Meudon-ban, Franciaországban . 1840-ben született egy rendőrtiszt gyerekeként. 14 évesen iratkozott be a Ecole Spéciale de Dessin et de Mathématiques nevű iskolába, a "Petite Ecole"-ba, miután három alkalommal elutasították a Ecole des Beaux-Arts-ból, a "Grand Ecole"-ból. Érettségi után, 1857- ben díszítő szobrászként kezd el dolgozni a műfaj koronázatlan királya Albert- Emest Carrier-Belleuse mellett. Auguste Rodin az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. A francia szobrász kezdetben a középkori művészet hagyományainak szellemében alkotta műveit. Később szobrain a festőiség lett az uralkodó elem, amelyet az egyenetlen mintázás révén keletkező fény-árnyék hatással ért el. Életművében egyesült a realizmus és a romantika, de túllépett mindkettőn. Leghíresebb alkotásai A Calais-i polgárok, A gondolkodó és A csók. Számos portréja is ismert, például - a nagy botrányt kavart - Balzacot ábrázoló, de ő készítette Victor Hugo emlékművét is. Igazi mesterműve, amelyen 1880-tól haláláig dolgozott, a monumentális, befejezetlen Pokol kapuja: eszméinek, formaművészetének, témáinak tárháza. E műve JACK LONDON 1916. NOVEMBER 22. (89 ÉVE TÖRTÉNT): ELHUNYT A KALANDOS ÉLETŰ AMERIKAI ÍRÓ. Jack London, eredeti nevénjohn Griffith Chaney 1876. január 12-én született San Franciscóban. Édesapja William Chaney, újságíró, jogász, asztrológus. Édesanyja egy7 vagyonos családból származó hajadon, Flora W'ellman, aki még gyermeke születése évében feleségül ment John Londonhoz, egy kéticányos özvegyemberhez. (így7 lett a kisfiú neve London, keresztnevét serdülőkorában saját elhatározásából változtatta meg.) A család több üzleti vállalkozása tönkrement, végül Oaklandban telepedtek le, ahol Jack elvégezte az általános iskolát. Szegénységük miatt a fiú sokféle munkával próbálkozott. Volt rikkancs, jégkihordó, konzervgyári munkás. Osztriga-telepeket fosztogatott a San Francisco-i öbölben, majd beállt a halászati őrséghez. Ezután fókavadászhajón lett matróz, eljutott Koreáig, Japánig. Hazatérve szövőgyári munkásként, majd fűtőként helyezkedett el. Majd a híres klondike-i aranyláz idején megjárta Alaszkát Igaz, aranyat nem talált, viszont élményeiről világhíres könyvet írt A vadon szava címmel. Egyébként a nyomorúság vitte rá az írásra is, hosszas rábeszélésre részt vett egy novella-pályázaton. A Tájfun Japán partjainál című novellájával - amelyben megtörtént kalandját mesélte el - első díjat nyert. Vérszemet kapott, s attól fogva nagy lelkesedéssel írta könyveit, amelyek közül a Martin Eden, Az országúton és Az éneklő kutya világsiker lett. 0 volt korának legjobban kereső írója és az első írók egyike, akik kapcsolatba kerültek a filmiparral. Néhány művét még az ő életében filmre vitték, sőt két filmben maga is szerepet vállalt. Napjainkig 68 olyan filmet készítettek a világon (pl. A vadon szava), amely Jack London valamelyik írásán alapul. Életének utolsó éveiben sokat betegeskedett és 1916. november 22-én morfium túladagolásban halt meg. Babits Mihály 1883. NOVEMBER 26. (122 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett a magyar irodalom EGYIK LEGNEVESEBB KÖLTŐJE, ÍRÓJA, MŰFORDÍTÓJA ÉS AKADÉMIKUSA. Egyetemista korától kezdve jelennek meg versei és műfordításai, s az értők már ekkor felismerik formaművészetét. Fiatal vidéki tanárként kapcsolatba kerül a Nagyváradon készülő A Holnap körével. A Holnap köteteiben már érett költőnek bizonyul, Ignotus is felfedezi, és a Nyugat indulásától kezdve munkatársa a nagy hatású folyóiratnak, amelynek később szerkesztője, majd főszerkesztője lesz. Élete és művészete összekapcsolódik a Nyugattal 1909-ben első verseskötetével az új magyar költészet első vonalába lép. Ezekben a korábbi versekben - egészen az első világháborúig - sok a szecessziós túldíszítés, nemegyszer fontosabb a forma, mint a tartalom. A sokáig eldugott vidékeken tanárkodó költő a formák szépségében találta meg a magány ellen a vigaszt, de a szép formákban ki is fejezte a magányt, a társakra vágyódást, a mindenben kételkedő pesszimizmust. 1911-ben végre felkerült Újpestre gimnáziumi tanárnak. Most már itt van a szellemi központban, társak, barátok között; elismerik költői nagyságát. Egyre nagyobb műfordítói munkát végez, belefog Dante Isteni színjátékának lefordításába .Az első világháború kitörése azután őt is a politika felé mozdítja: költészetében megszólal a harcos pacifista, az indulatos antimilitarista hangja. A békevágy klasszikus költeményeit írja a háború alatt. Pacifizmusa miatt Babits ellen fegyelmit indítanak, felfüggesztik tanári állásából. Természetes hát, hogy lelkesen fogadja 1918-ban a polgári forradalmat. A polgári forradalom alatt egyetemi tanárnak nevezik ki. Az egyetemi katedrán éli át a tanácsköztársaság hónapjait is. De a szocialista forradalmat egyáltalán nem érti: jóindulatú idegenként szemléli a proletariátus küzdelmét. Az ellenforradalom mégis kommunista forradalmiság- gal vádolja. Megfosztják katedrájától, még a nyugdíjat is megvonják tőle. Ettől kezdve kizárólag az irodalomból él. Nyomatékosan elkülöníti magát a forradalomtól, de az ellenforradalomtól is. Utál- kozik a közélettől. Ekkor alakítja ki azt a hírhedett elvét, hogy a művésznek "ele- fántcsonttorony"-ba kell vonulnia, és kí- vülről-felülről kell szemlélnie a világot. Ebben az időben (1921-ben) nősül, felesége a Török Sophie néven író Tanner Ilona, költőnő. Élete irodalommal-kultú- rával telik. Versei, tanulmányai, műfordításai mellett egyre gyakrabban jelennek meg finoman költői novellái és a polgári élet hanyatlását ábrázoló, igen jó lé- lekrajzú, sivár világot tükröző regényei (a legjelentékenyebb ezek között a Haiál- fiai). Az ellenforradalmi kortól idegenkedő, de a forradalmaktól is elidegenedett polgári költészet most már benne látja a vezérét. Tekintélye nőttön-nő, és a hivatalos irodalom is békülni akar vele. A Kisfaludy Társaság is tagjává választja. Közben a műpártoló, dúsgazdag Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében vagyonának kamatait a magyar irodalomra hagyományozta, Babits Mihályt jelölve ki az alapítvány kurátorának, akinek döntő szava van, hogy évről évre kik kapják a Baumgarten-díjat. Ez a helyzet irodalompolitikai hatalmat adott a kezébe. Életének gégerák vet véget 1941. augusztus 4-én.
