Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-11-18 / 229. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2005. NOVEMBER 18. Megjelent a reprint Aranybulla DOKUMENTUMAINK A Magyar Országos Levéltár főépülete Dísztermében a házigazda intézmény és az Archív Kiadó bemutatta reprezentatív történelmi reprintsorozata, a Magyar Történelmi Archívum első darabját, az Aranybullát. Testvérünk, József Attila A budapesti Arcvonal Irodalmi Kávézó­ban november 26-án este 6 órakor a New York-i Magyar Színház mutatja be Test­vérünk, Jószef Attila című irodalmi em­lékműsorát, a költő születésének 100. év­fordulója alkalmából. Szereplők: Cserey Erzsi, Kovács Szilvia és e színház rend­szeres magyarországi színész illetve ren­dező vendégművésze: Sziki Károly. Csilla ragyogása Szentpéteri Csilla zongoraművésznőt, Lá­va című albumának megjelenése és a lap­zártánk idején kezdődő hazai lemezbemu­tató koncertje előtt, méltatja a zenekriti­ka. A Pesti Műsor szerint: "Az album a legbátrabb alkotása. Lüktető a hangzás, merész a ritmushangszerek és gitárok használata. Stílusa senkiével sem összeté­veszthető, "átjáró" a zenei műfajok között. Nem csalódik, aki kimagasló virtuozitásra számít, s a mély szenvedélyeket szereti." őt kellene meghívni New York-ba, az "egy repőlőjegy-ár, egyszemélyes program" szerint: egyedül nyújtana nagy élményt. Sztálin botrány Pesten A Nemzeti Filharmonikus Zenekar mi­nap a Művészetek Palotájában adott Sosztakovics koncertje nagy1 felháboro­dást okozott. Eljátszották ugyanis a szerző Dal az erdőről című a kommunizmust, Lenint, Sztálint dicsőítő művét is, amivel kiengesztelte Sztálint. A kórus oroszul énekelt. Több zenész előzőleg megtagad­ta, hogy játsszon, őket szabadságolták. Ez a program nem tett jót a Nemzeti Filharmonikusok Zenekara vezetésének. Filmjeink megint aratnak A németországi Cottbus-ban idén a 15. kelet-európai fesztiválon Szabó Istvánt a Lubina-díjjal tüntették ki. Az idei feszti­vál a magyar filmművészet jegyében zaj­lik. Mundruczó Kornél és Bergendy Péter versenyfilmjei mellett 38 magyar mozit vetítenek le. AZ ARANY EMBER TÖBBET ÉRT SZÁZ ÉV MAGÁNYNÁL Az utolsó elődöntő is lezárult a Nagy Könyv játékban. A héten vetélkedő két film közül Az arany ember jutott tovább a középdöntőbe, 1552 szavazattal maga mö­gé utasítva a Száz év magányt. Ezzel a győzelemmel tovább szűkült azon kam­pányfilmek - és regények - köre, amelyek sikerrel pályázhatnak a Magyarország kedvenc könyve 2005-ben címre. A kö­zépdöntőbe tehát a következő művek ke­rültek: Jókai Mór: Az arany ember, A. A. Milne: Micimackó, Molnár Ferenc. A Pál utcai fiúk, George Orwell: 1984, A. de Saint-Exupéry: Ä kis herceg, Szabó Mag­da: Abigél. Éhségsztrájkolnak a milánói SCALA ÉNEKESEI Éhségsztrájkolnak a milánói opera művé­szei és alkalmazottai: a Scala a költségve­tési megszorítások ellen tiltakozik. 2001- ben az olasz állami kulturális intézmé­nyek 516 millió euró támogatást kaptak, 2005-re ez 50 millióval csökkent, jövőre pedig újabb 100 millióval kevesebb lesz az állami forrás. A sorozat első darabja a magyar ne­messég jogait először rögzítő 1222. évi Aranybulla első hiteles formában fenn­maradt példánya. A "magyar Magna Charta" így első alkalommal kerülhet a történelem iránt érdeklődő közönség kezébe. A kiadvány, miként a havi rend­szerességgel megjelenő további darabok is, tartalmazza az eredeti oklevél való­sághű másolatát, a korral összefüggő más dokumentumok (krónikák) váloga­tott képeit, az oklevél átírt szövegét és magyar fordítását, valamint a téma egyik legkiválóbb szakértőjének, Prof. Dr. Érszegi Gézának a rövid, közérthe­tő formában megírt tanulmányát. A "nemzet emlékezete"-ként emlege­tett Magyar Országos Levéltár évek óta arra törekszik, hogy a nemzeti kulturá­lis örökség általa őrzött páratlan doku­mentumait minél szélesebb körben tár­ja nyilvánosság elé. Az intézmény azon­ban e téren nem rendelkezik olyan lehe­tőségekkel, mint a könyvtárak, múzeu­mok. A levéltárakban olyan egyedi dó­idén novemberben ötödik alkalom­mal adták át a Magyar Klasszikus Zenei és Jazz Díjat. A díjkiosztó gálaestre Szolnokon, a Szigligeti Színházban ke­rült sor. Az év legkiemelkedőbb zenei teljesítményeiért járó szakmai elisme­rést a Gramofon - Klasszikus és Jazz cí­mű folyóirat szerkesztősége és kiadója alapította 2001-ben. Idén két fődíjat, négy kategóriadíjat és két különdíjat adtak át. Magyar Klasszikus Zenei Díj 2005: Seres Dóra fuvolaművész nemzetközi összehasonlításban is páratlanul sikeres kumentumok találhatóak, amelyek megértése gyakorta csak a sajátos törté­neti környezet pontos ismeretében le­hetséges. Ugyanakkor ezek a források nem csupán a magyar múlt legfonto­sabb mérföldkövei, hanem gyakorta je­lentős esztétikai élményt nyújtó "mű­tárgyak" is. Ezért is fogadta a Magyar Országos Levéltár nagy örömmel az Archiv Kiadó kezdeményezését, amelynek révén lehe­tővé válik, hogy a magyar történelem, a mindenkori magyar állam legjelentő­sebb forrásaiból válogatást tegyen közzé. A válogatás egy-egy kiemelkedő jelentő­ségű .eseményt vagy személyt állít a kö­zéppontba. Az Aranybullát tartalmazó középkori oklevelet a trianoni békeszer­ződés, Mária Terézia uralkodása, az 1956. évi forradalom, Hunyady Mátyás királysága, Bárdossy László miniszterel­nöksége, az 1867. évi osztrák-magyar ki­egyezési törvény, a tatárjárás, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása és még sok más érdekes téma követi. pályakezdéséért, rangos versenygyőzel­meiért, játékának a technikai perfekción messze túlmutató zenei mélységéért. Magyar Jazz Díj 2005: Dresch Mihály szaxofonművész, zeneszerző a kárpát­medencei folklórkincs értékeit felmuta­tó és közvetítő, azokat a jazz nyelvezeté­vel és ritmikájával a legmagasabb szin­ten ötvöző, egyéni stílusú hangszeres játékáért és kompozícióiért. Az év magyar klasszikus lemeze: Beethoven összes cselló-zongora műve. Perényi Miklós (cselló), Schiff András (zongora) (kiadó: ECM Records - MusiCDome) Az év külföldi klasszikus lemeze: Szymanowski: Zongoraművek. Piotr Anderszewski (zongora) (kiadó: Virgin Classics - EMI) Az év magyar jazzlemeze: Borbély Mihály Quartet: Meselia Hill (kiadó: BMC Records) Az év külföldi jazzlemeze: Wayne Shorter Quartet: Beyond the Sound Barrier (ki­adó: Verve - Universal) Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép­európai országok, az úgynevezett Vi­segrádi Négyek zenei együttműködését segítő törekvésekért a bánki Louis Armstrong Jazfesztivál alapítója, Karacs Lerenc és művészeti vezetője, Finok Zoltán különdíjban részesült. A 20. századi és a kortárs magyar zene­szerzés teljes spektrumát átfogó, kima­gasló művészi és technikai színvonalú hanglemezkiadványaiért a Hungaroton Records Kiadó kapott különdíjat. T: Az év zeneművésze KOMOLY DÍfESŐBEN Nincs üres kasszájú miniszter, csak fantáziátlan. Ez az egyoldalú mondás örök vigasz egy ország szegény éveiben, jelezvén, hogy a kasszabtány nem mindig jár együtt a tálentum hiányával. Az Archiv Kiadó hasonló sorozatai Ausztriában, majd később a Vatikáni Le­véltár dokumentumaiból igen kedvező fogadtatásra találtak. A kiadó szakértel­me garancia arra, hogy a Magyar Orszá­gos Levéltárral együtt magas színvonalú válogatás kerüljön az olvasók kezébe. A sorozathoz Göncz Árpád, a magyar köz­társaság volt elnöke és Szabad György történész akadémikus, az első szabadon választott parlament elnöke írt beveze­tőt, akik ajánlásaikban nem politikus­ként, hanem kiváló szakemberként hite­lesítik a vállalkozás színvonalát. Támogatják a digitális európai könyvtár létrehozását Az Európai Uniónak lényegében nincs olyan tagállama, amely ne támogatná a digitális uniós könyvtár létrehozásának tervét - derült ki a 25 tagország kulturális miniszterének brüsszeli találkozóján, melyen részt vett Bozóki András is. Az erre vonatkozó javaslatot hat állam- és kormányfő, köztük Gyur- csány Ferenc magyar miniszterelnök vetette fel április 28-án az Európai Bizottság elnökének küldött le­velében. A terv az online-hozzáférés mellett az analóg gyűjtemények di­gitalizálását is tartalmazza, és az eldöntésre váró kérdést immár inkább az jelenti, hogy egy központi portálról vagy a meglévő adat­bázisok összekapcsolásáról legyen-e szó. A legtöbb tagállam támogatja azt is, hogy a virtuális könyvtárat a meglévő alapokra építsék fel. Viviane Reding, az Európai Bizottság informatikai felelőse a találkozón úgy vélte, már közép­távon elengedhetetlen, hogy a kul­turális örökség digitalizálása megtörténjék. Bozóki András pedig arról is tájékoztatta a többi tagorszá­got, milyen digitalizálással kapcso­latos programok zajlanak Magyar- országon; beszámolt mindenekelőtt az országos könyvtári digitalizálási tervről, amelynek az Országos Széchenyi Könyvtár a koordinátora. (kultura.hu) pi Ä* ****** "4* “iff—? *** Lsjís*« *+£1 j»í*»*+* ^ *•? -r * jng&K■ *r w* «feto»»» Jiftaitätü , íűL tyfl.ii.»» -y> , íW* íW* (W V»..* kíLtTT**" Áér' •*"* *' .■* «f *4> ■***» fl**v**** ««»m &*$**~^ t *m**tx>~ p* &A* f**&*~» -w <**$*■<«■•* n (í Gf ? Vhten r*IW ***■ Já -5*, r* f* H" WnV.~vjK<~«* «►& <*.**». *Tík (U» ./fi, -j ^4 r^v tpt 4tv* 7 yt4ÍA? jiJt yáX , rt* W r A „A* W ft Jv"* ~*■*»**»** ' V* tfíSW i*m**r,í a.-|W SJ j Seres Dóra: páratlanul sikeres

Next

/
Oldalképek
Tartalom