Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-10-07 / 223. szám
22 MAGYAR SZÓ-A HÍD Egészség 2005. OKTÓBER 7. Aloe Vera: a frissesség titka Spanyol kutatók igazolták, bogy egy speciális Aloe Vera gélbe mártott szőlőszemek ötször annyi ideig frissek és kívánatosak maradnak, mint kezeletlen társaik. A gél színtelen, íztelen és maradéktalanul természetes. A spanyolországi Miguel Hernández Egyetem kutatói Dániel Valero vezetésével kikísérleteztek egy olyan gélt, mely zöldségek és gyümölcsök felszínére kenve többszörösére nyújtja azok eltarthatóságát és fogyaszthatóságát. A gél alapanyaga az Aloe Vera, és a speciális előállítási eljárásnak köszönhetően a növény aktív hatóanyagai különösen koncentráltan találhatók meg benne. A kutatók szőlőszemeken végeztek vizsgálatot. Crimson-féle magnélküli szőlőszemeket mártottak a gélbe, majd hűvös helyen tárolták azokat. Ugyanolyan körülmények között azonos fajtájú, kezeletlen szőlőt is raktároztak. Megfigyelték, hogy míg a nem kezelt szőlőszemek 7 nap után már sokat veszítettek minőségükből, az Aloe Vera bevonatú gyümölcs még 35 nap után is fogyasztható maradt. A szőlő megőrizte, nedvtartalmát, feszességét és színét. Egy tíztagú vizsgálóbizottság megkóstolta a kezelt és a kontroll gyümölcsöket, és egyhangúlag a gélbe mártott szőlőszemeket tartotta ízletesebbnek. A gél hatékonyságát több ponton fejti ki. Minthogy elsősorban poli- szacharidokból áll, természetes határréteget alkot az oxigén és a nedvesség számára. Az Aloe Vera továbbá olyan baktérium- és gombaölő hatóanyagokat tartalmaz, melyek megakadályozzák mind az ember egészségét veszélyeztető, mind a gyümölcs minőségcsökkenését előidéző mikroorganizmusok megtelepedését. A gélt a kutatók további gyümölcsökön és zöldségeken is vizsgálni készülnek. Valero szerint engedélyeztetésével nem lesznek problémák, hiszen csakis természetes alapanyagokból készül, és az Aloe Vera ma már széles körben alkalmazott termék az élelmiszeriparban is. Az új hatóanyagot elő lehet állítani spray formájában is, így alkalmazása még kényelmesebbé tehető, (figyelonet.hu) I Hajakról és szőrökről DÚSOK KOPASZOK Általános és természetes jelenség, bogy testünk kültakaróját, bőrét helyenként baj, és szőrtüszők bontják. Hajnak kizárólag a fejtető bőrén lévő tüszők termékét nevezzük. A többi jellegzetes csoportosulás (szakáll, bajusz, fanszőrzet, bonaaljszőrzet) szőrtüszőkből áll. A hajszál, illetve a szőrszál azonos módon keletkezik a tüszők legmélyebb gyökérrészén lévő keratintermelő sejtek működése eredményeként. Maga a szál élettelen sejtek halmaza, melyeknek azonban nem mindegy az elrendezése, a vastagsága, a színe és rugalmassága. Ezek együttesen adják az egyénre jellemző hajat és szőrzetet, melyeket öröklött tényezők határoznak meg, de legalább olyan fontos az életünk során bekövetkező kedvező vagy káros hatások szerepe is. A természetben élő egyszerű népekkel ellentétben a civilizált ember már igyekszik befolyásolni a hajának természetes létét és pillanatnyi állapotát. Ezek a beavatkozások még a pontos ismeretek és a legjobb szándék esetében is változásokat hoznak létre a hajszálak "életében". Vegyük először a leggyakoribb és legegyszerűbb hajáplási módot, a hajmosást. Ki tudja egyénenként megmondani, hányszori hajmosás milyen samponnal, milyen öblítéssel és szárítási móddal a legkedvezőbb? Nagyon általánosítva mondható, hogy a zsíros fejbőrnek a városban lakók gyakrabban mossák meg hajukat, szemben a száraz fejbőrű, nem korpásodó és tiszta levegőn élő egyénekkel. A sűrűn és feleslegesen végzett erőteljes hajmosások szinte lemeztelenítik és védtelenné teszik a hajszálakat. Ráadásul még a természetes védettséget biztosítani igyekvő fejbőr faggyúmirigyeit is a végsőkig hajszolva kimerítik. A védtelen hajszál töredezik, rostozódik, és a gyakran ingadozó lúgos, majd savas hatás a növekedést és újratermelést bitosító tüszőket is tönkreteheti, aminek hajhullás, kopaszodás az eredménye. Az egészséges normál hajat elegendő hetente megmosni egy semleges samponnal. A haj festés és zsínezés is kémiai változásokat indíthat meg a hajszálban és a tüszőkben is. Káros a hajszálak mechanikus "gyötrése" túlzott mértékű fésüléssel, keféléssel, vagy a nagyon szoros leszorítása, tartós és erős befonása, kontyba vagy lófarokba rögzítése Divatos a hajzat göndörítése, hullámosítása, lakkozása és merevítése. Ki tudja, a haj mikor "unja" meg az erőszakot és adja fel a küzdelmet a létéért? Az előbbieknél jóval veszélyesebbek a betegségek, melyek súlyos átmeneti vagy maradandó károsodással járnak. Ilyenek a fejbőrt érő szélsőséges fizikai hatások, mint a tartós hideg, a káros sugárzások, a vegyi anyagok okozta mérgezések (ólom, azrén stb.) Előre tudott és ismert a daganatellenes gyógyszerek hajhullást okozó mellékhatása, mely szerencsés esetben a kezelés után rendeződik. A legnagyobb csoportot és veszélyt a különböző fertőzések jelentik, melyeknél a kórokozók lehetnek gennykeltő baktériumok, vírusok, tetvek, gombák stb. Közismert a különböző hormonok zavarával együtt járó haj és szőrzeteltérés: férfi nemi hormonok túlsúlya, pajzsmirigy-alul- működés, kezeletlen cukorbetegség, terhesség, szoptatás, hormonális fogamzás- gátlás egyéni érzékenység esetében. Szólni kell a vitaminok szerepéről is. A t j* sí • 0 ff Európai Uniós támogatásból virtuális y IVtüüllS TflíitO műtőt hoztak létre a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Műtéttani Intézetében. A hallgatók számítógépes technika segítségével az igazi műtéti körülményekhez teljesen hasonló környezetben, fantomtestrészeken sajátíthatják el a sebészi szakma fogásait. A technikát az általános- orvos-képzésben és a szakorvosok oktatásában egyaránt felhasználják. A hallgatók a Nagy-Britanniában kifejlesztett oktatóprogram segítségével ismerkednek az alapvető sebészi technikákkal. A monitorról ellesett fogásokat az eredetit utánzó műanyagtestrészeken gyakorolják. A gyakorlás a steril műtőben folytatódik. A beteget itt is művégtagok műszervek, a műbőrön például műanyajegyek helyettesítik. Az új oktatási módszer bevezetését a betegjogok növekvő érvényesülése, az állatkísérletek visszaszorítása és a technika fejlődése egyaránt elősegítette. A szakorvosképzésben olyan szimulációs programot is használnak, amely a minimális beavatkozások módszerének oktatását teszi lehetővé. Az ilyen operációknál a sebészek apró nyílásokon keresztül végzik a műtétet, és a műveletet monitoron követik. Ennek módszerét igazi műtét közben nem lehetne elsajátítani. (hinuln.hu) súlyos A-,D-,E-vitamin-hiány hajhullással járhat, de ugyanakkor az A.vitamin- túladagolás is idevezethet. Hosszantartó, idült betegségek (tbc, agyhártyagyulladás stb.) okozhatja a hajzat átmeneti elvesztését, de így járhat a vérképzés (vashiányos vérszegénység!) zavariban küszködök is. Gyakori panasz a nők különböző életkorában és állapotában (serdülésnél, klimax után, terhesség alatt és után) jelentkező "férfias típusú" (bajusz, szakáll, melltáji és hasi) szőmövekedés, ami igen kellemetlen és nehezen kezelhető. A férfi nemi hormonok helyes arányának és egyensúlyának felbomlása okozza ezt a bajt. Megfelelő hormonkezeléssel estenként kivédhető. A férfiakat inkább korpásodás sújtja. Gyakran apáról fiúra száll ez a kellemetlen alkati tulajdonság, melynek lényege, hogy a haj s fejbőr fokozott hámlása miatt viasszerű apró lemezkék borítják be a fejbőrt és a hajszálakat, melyek összetapadnak, zsírosán csapzottak és emiatt a hajhagymák egészséges szellőzése, zavartalan működése akadályozott. A normál hajjal szemben csak a rendszeres és gyakori hajápolás és enyhítő beavatkozás, jó hatású a szárító-fertőtlenítő hajmosás, a haj kénes kenőccsel, hajszesszel történő kenése és a napoztatás. (Dr. Molnár György) A rendszeres hazugság átalakítja az agyat? Eltér a szokásostól a rendszeresen hazudozó emberek agyszerkezete, állítják a Dél-Kaliforniai Egyetem tudósai. A most befejezett kísérletük eredményeit a British Journal of Psychiatry című szaklap októberi számában ismertetik. A 108 önkéntes kísérleti alanyon elvégzett tomo- gráf-vizsgálatok azt mutatták, hogy á betegesen hazug emberek agyában kisebb a szürkeállomány és nagyobb az úgynevezett fehérállomány, mint a normálisnak tekinthetőknél. Vagyis a hazudozók agyában 22 százalékkal több idegszál, viszont 14,2 százalékkal kevesebb agysejt van. A pszichiáterek szerint a hazugság nagyobb erőfeszítés az agynak, mint az igazmondás. A hazugsághoz gyorsabban és bonyolultabban kell "kapcsolnia" az agynak, tehát nagyobb mennyiségű ingert továbbító idegszálra van szüksége. Az összefüggés a kutatók szerint fordítva is igaz: a nagyobb mennyiségű ideg- szál-állomány hazudozóvá teheti az embert, (ma.hu) Kopaszodás: egy természetes folyamat?... !
