Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-10-28 / 226. szám
i 2005. OKTÓBER 28. Gyerekeknek MAGYAR SZŐ-A HlD 25 3. rész: A hajózás fejlődése az ókorban Kréta Egyiptomtól eltérően az Egei-tenger partvidékén a hajóépítéshez kiváló alapanyagot szolgáltattak a fenyőfélék és a tölgy. A térségben Krétán jelentek meg az első gerincre, bordára épített, sűrű sorokban elhelyezett evezőkkel hajtott hajók. Gerincük döfőorrban végződött. E típuson i. e. 2000 körül jelent meg a vitorlahasználat. I.e. 1700-1600 között a krétai tengerészek uralták a Földközitenger keleti medencéjét. Az i.e. 1400 körül helyükbe lépő akhájok hajói is a krétaiak tapasztalatai alapján készültek. Az i.e. 1200 körül a Fekete-tenger felé vezető útvonalat elzáró Trója ellen vonuló flottájuk "gyors röptű", "nagy öblű" (Hőből éltek. Ugyanakkor hódító, kegyetlen hatalom is volt a pun városállam, minden környező népet maga alá tiport, ha tehette. Karthágó porig rombolásakor, i. e. 146-ban egy expedíció részletes jelentése értelmes görög zsoldos kezébe került, aki azt lefordította. A szöveget később Polübiosz történetíró közzétette. A karthágói Hanno, aki a jelentést írta, i. e. 500 táján a hajóhad admirálisa volt, sőt, egyike a két, egy évre választott uralkodónak. Az út valószínűleg az i. e. 500. évben került sorra, de a fordító nem adott pontos időmeghatározást: "...A város megbízta a Tengernagyot, hogy hajózzék át a Héraklész Oszlopain, és alapítson új városokat, ő hatvan ponmérosz) hajókból állott. A trójai háború utáni évszázadokban bontakozott ki a görögök tengeri expanziója. A tengeri kereskedelemben a hosszújáratú hajózás megteremtése révén i.e. 1200 körül már vezető szerepet játszó föníciai városok szintén a krétai hajóépítési módszereket vették át. Egyre szaporodó kereskedelmi lerakataik közül Karthágó jutott vezető szerephez. A kapcsolatokat kereskedelmi hajókkal tartották fenn, amelyek védelmére erős hadiflottát szerveztek. Hadihajóikon ők alkalmazták először a kétsorevezős meghajtást (diera, birema). Az i.e. 8-7. századra elkülönült a kereskedelmi és a hadihajók típusa. A ke- rekded, tengerállóbb kereskedelmi hajó nagy tömegű áru befogadására szolgált. Vitorlája mellett evezőt csak kisegítő eszközként használtak. A hosszú és keskeny hadigályákat a gyorsaság és a jó manőverezőképesség jellemezte. A hajót egy vitorla hajtotta, de harchelyzetben az evezőké volt a fő szerep. Legnagyobb sebessége kb. 16 km/óra lehetett. Orrából döfőorr (rostrum) meredt előre, amellyel léket ütöttek az ellenséges hajó oldalán. Karthágó A mai Tunisz fezeiében elterülő Karthágó i. e. 600 táján önállósította magát anyavárosától, Türosztól, s jóformán a Földközi-tenger egész nyugati medencéjének ura lett. Lassan az Atlanti-óceánon is megindította a hajózást. A punokat a földrajzi felfedezések gyakorlati okokból érdekelték, hiszen jórészt kereskedelemtekoterával (ötvenevezős hajó), harmincezer férfival és nővel meg bő felszereléssel indult útnak..." "...Áthaladtunk Héraklész Oszlopain, és két napig tovább hajóztunk, itt alapítottuk meg első városunkat, melyet Thümiatheriónnak neveztünk el. Innen nyugatra hajóztunk, és Lybia egy erdőkkel Borított fokához értünk (ma Canti- fok). Itt elértünk egy vastag náddal fedett lagúnát. Sok elefánt legelészett arra... Egynapi hajózás után újabb városokat alapítottunk, melyeket Karkónnak (Mogador) Gyttének, Akrának (Agadir) és Aranbüsznek neveztünk el. Onnan a nagy Lükszoszra mentünk. Megbarátkoztunk a legeltető nomádokkal..." "...Lükszoszon túl már etiópok laknak (négerek), a hegyekben pedig a troglodi- ták, a barlanglakok, kik a lovaknál is gyorsabban futnak...." "....A lükszosziaknál tolmácsokat szereztünk, és kétszer kilenc napig dél felé hajóztunk egy sivatagos part mellett. Aztán egy napot kelet felé. Ott egy öbölben megálltunk, újabb várost alapítottunk, s Kernének neveztük el...." "....Egy nagy folyó deltáján hajóztunk át, ezt Khretésznek nevezik (valószínűleg Szenegál). Még egy napi hajózás után lagúnához értünk, mögötte nagy hegyek." "....Később újra dél felé hajóztunk tizenkét napon át. A parton mindenütt etiópok laktak, de tolmácsaink nem értették őket. Menekültek előlünk. A tizenkettedik napon nagy, erdős hegy alatt vetettünk horgonyt (a Zöld fok lehetett)...." Nem tudjuk, Hanno pontosan meddig is hajózott el. Az biztos, hogy maga a vállalkozás fantasztikus: Hanno mesz- szebbre jutott, mint a portugál Tengerész Henrik flottája a XV században - ők húsz év alatt csak a Zöld-fokot tudták elérni. Szólni kell egy másik, valószínűleg Hanno expedíciójával egy időben lebonyolított útról. A kor fontos ötvözőanyaga az ón volt, melyet csak kevés helyen tudtak az akkori technikával kitermelni. A mediterrán népek hosszú időn át csak a tartesszoszi ibér kereskedők útján juthattak hozzá, hiszen nem tudták, hol vannak a legendás ón-szigetek. Nos a karthágói Himilko vállalkozott arra, hogy megtalálja az odavezető utat, s így Tartesszoszt végleg eltörölhessék a föld színéről, amit meg is valósítottak. Erről az útról csak homályos utalások maradtak fenn, de az bizonyos, hogy Himilko elérte az ón-szigeteket. A jelentés súlyos államtitok lehetett, s együtt pusztult el Karthágóval. Himilko a Vizcayai-öblön át Bretagne-ig hajózott, majd onnan átkelt Comwallba, ahol az ónbányák voltak. Feltehetően járt az ír partokon is. Himilko valószínűleg tudatosan eltúlozta az út nehézségeit. Rettenetes viharokat írt le - a Vizcayai-öböl- ben lehettek is -, óriási tengeri szörnyeket - talán bálnákkal találkozott -, záto- nyos homokpadokat, ködöt. Az ón útját mindenesetre megnyitotta Karthágó előtt. Aztán a pun városállam csillaga fokozatosan lehanyatlott. Keleten hamarosan a görögök vették át a vezető szerepet a kereskedelemben, és nemsokára feltűnt az új nagyhatalom, Róma is, amely éppen Karthágó leverésével és teljes elpusztításával vált világbirodalommá. FOLYTATJUK Őri István Halloweenre Tök, tök, sárga tök, Halloween-re mit főztök? Kígyót, békát, csontvázakat, Mindenféle bogarakat. Tök, tök, kicsi tök, Ugye hozzánk eljöttök? Elmegyünk, elmegyünk, Ajtódon becsengetünk. Megtréfálunk, cukrot kérünk, Aztán gyorsan odébb lépünk. Lök, tök, csúnya tök, Jobb lesz, hogyha nem jöttök! Cukrot, csokit mi is várunk, Házról-házra körbejárunk. •\r A HAJÓZÁS TÖRTÉNETE ^GYEREKEKNEK * Varga Erzsi Altató, lányomnak Fürge ürge, cserge zerge alszik meséd állatkertje. Szundi - dundi, szeleburdi, hunyd le szemed Tündi-bündi. Lám a mosolyod bágyad már, fénysugár is pislogva vár. Vége, nincs több locskafecske, szunnyad minden füstifecske. Zuhanj, suhanj pici lányom, mélytengeri csodás, ólom álom jön! Mesezuhatag fogad majd, s játékforgatag! Lajha, lomha bársony puha sötétség vigyáz szobádra! Hol van a bolyhos Moncsicsid? Öleld át, ringasd egv kicsit! Moncsicsíja búját fújja tűnjön el minden gondja! Moncsicsíja búját fújja, legyen mesés álma!
