Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-10-28 / 226. szám
16 MAGYAR SZÓ —A HÍD Elemző 200S. OKTÓBER 28. Szónoksági viszonyok RÉVÉSZ SÁNDOR Nincs annál ostobább kérdés, hogy 'S6 céljai megvalósultak-e vagy sem. És nincsenek ostobább válaszok azoknál, amelyeket erre a kérdésre adni lehet. Egy forradalom céljai sohasem valósulnak meg, mert megvalósulni reális célok szoktak, a forradalmak céljai pedig ideálisak. Heves illúziók nélkül forradalomhoz szükséges hó nem keletkezik. Az illúzió a forradalom üzemanyaga. A forradalmi illúzió lecsupaszított sémája az, hogy az (e világi) poklot az (e világi) paradicsomtól csupán az (e világi) zsarnokság választja el. Csak azon kell áttörni. A forradalom győzhet, az illúzió nem, mert az e világi élet alakításának lehetőségei - bár változók és változtathatók -, de nagyon is korlátozottak. A forradalom bukhat, az illúzió nem, mert a vágyak és értékek, melyekre vonatkozik, nem válnak érvénytelenné attól, hogy elérhetetlenek. Csak azokkal lehet értelmesen disputáim forradalomról, akik számára a forradalmat fölhajtó vágyak és értékek érvényesek és fontosak - nem hiszik, hogy elérhetők, de hiszik, hogy közelíthetők. Ez a pozíció ad helyet elemző mérlegelésnek, az egymást megszorító célok és értékek, utak és eszközök, árak és hoza- dékok latolgatása. (...) A pátosz szétcsap minket és összecsap. Szétcsap: mi vagyunk a forradalom örökösei, Ti meg az árulóké; mi vagyunk a szabadság fiai, Ti meg a zsarnokságé. Összecsap: '56 mindannyiunké, '56 céljai egybefogják a nemzetet. A pátosz jól szolgál tehát a forradalom pártpolitikai hasznosításában, lehetővé teszi, hogy önmagunkat az egésszel, ellenfeleinket a semmivel azonosítsuk, viszont kizárja különbségeink megjelenítését a forradalomhoz való viszonyunkPremier Bukarestben Neumann Ottó Őszintén be kell vallani továbbá, hogy a jó ügy diadalát nem segíti, amikor a Székelyföldön, a tömbmagyarság körében az utcákon tájékozódni kívánó román ember anyanyelvén feltett kérdéseire csak gúnyos vállrándítás a válasz Nemzetárulásról üvöltöző csoportok zavarhatják meg Bukarestben a román és a magyar kormány közös tanácskozását és az ahhoz kapcsolódó rendezvényeket, ha az interneten megjelent toborzó felhívások nem maradnak visszhang nélkül. Magyar tüntetőkről van szó - Erdélyből és az anyaországból egyaránt -, akik a Bolyai egyetem újraindítását követelik. De a székelyföldi autonómia megadása is a demonstráció jelmondatai közé kerülhet. Két olyan téma, amely nem szerepel a közös kormányülés napirendjén: ezért kiáltják világgá a magyar szélsőségesek, hogy a budapesti hatalom merényletet követ el a nemzet ellen. Látványos fordulat lenne, ha a román radikálisok - főként a Nagy-Románia Párt hívei - is utcára vonulnának, hisz szerintük meg a bukaresti kormány árusítja ki országát a határok revíziójára játszó magyaroknak. C. V. Tudor követői a magyar cégek mind masszívabb romániai jelenlétében fedezik fel hazájuk szuverenitásának megsértését. És kétségtelen: elképzelhetetlen, hogy a közös ülésen a két nemzeti fejlesztési terv összehangolásakor bármelyik fél a folyamat megfékezését jelezné kívánatosnak. Mindent összevetve tehát a magyar és a román kormány erőteljesnek látszó együttműködési hajlama dührohamokat Szerkesztette: Czika Tihamér gerjeszt a radikális erőkben a határ mindkét oldalán. Már sokadik alkalommal derül ki, hogy a romániai magyargyűlölők a két ország közötti közeledést a magyar szélsőségekkel összhangban próbálják megtorpedózni. A magyarázat nyilvánvaló: politikai programjuk kiürülne, ha közös dolgainkat békés egyetértésben oldaná meg a két kormány. Persze a teljes összhang "veszélye" nem "fenyegeti" a mai bukaresti összejövetelt. Az észak-erdélyi autópálya építésével kapcsolatban például újabb és újabb pénzügyi akadályok bukkannak fel, holott ez az út összehasonlíthatatlanul fontosabb az erdélyi magyarság gazdasági konszolidációja szempontjából, mint a Bukarestből elsődlegesen támogatott déli sztráda. És nem lesz egyszerű a megegyezés arról sem, fmanszírozzák- e román költségvetési forrásokból is az erdélyi magyar magánegyetemet, a Sapientiát. Egyértelmű, hogy a leginkább problémásnak mondható ügyek így vagy úgy az erdélyi magyar közösség helyzetével kapcsolhatók össze. A román politikai elit józanabb része mára már felfogta, hogy a kisebbség súlyos elégedetlensége bonyolíthatja az ország európai integrációját, és lassan-lassan próbál megfelelni a kívánalmaknak. Jóval bonyolultabb azonban az ottani közvélemény támogatását kicsikarni - nem véletlen, hogy a Nagy-Románia Párt még mindig jelentős tömegbázissal rendelkeÁtpolitizált 56-os megemlékezések Budapesten Október 23. A szabadság, a függetlenség, a demokrácia vágta, ha csak 12 napra is, de legyőzte a zsarnokságot, az összekapaszkodás erősebb volt a félelemnél" - mondta Gyurcsány Ferenc esti, operaházi beszédében.A miniszterelnök rövid beszédében többször is szomorúságának adott hangot amiatt, hogy - bár lenne okunk a büszkeségre - mégis a széthúzás, a kioktatás, a kiátkozás jellemző. "A nemzeti ünnep nem élhet politikai nagygyűléseken" - mondta. Gyurcsány szerint Nagy Imre, Tóth Ilona és a többi 56-os hős "nem ezért" áldozták életüket. Lendületes, zenés show-t rendezett a Fidesz az '56-os forradalom emlékére a Műegyetem rakparton. A tömeg Orbán Viktor színrelépésekor volt a leghangosabb. Orbán - nem ejtve ki Gyurcsány Ferenc vagy az MSZP nevét - az '56-os és a mai eseményeket állítja párhuzamba. "Akkor azt akarták, választott államférfi álljon az ország élén, ne politikai kalandor [...] hiába az őket ajnározó sajtó, a hátuk mögött álló pénzemberek" - a hívek értik a tréfát. "Most már ebből elég volt. Elég volt... Elég volt..." - rugaszkodik neki a következő mondatnak Orbán, de a tömeg skandálni kezdi a megkezdett mondatot. (Index.hu) ban. El tudja valaki képzelni, hogy Magyarországon egy szónok valami olyasmit mondjon, hogy a forradalmat természetesen annyiféleképpen látjuk, ahány- félék vagyunk, én, a konzervatív/libe- rális/szocialista természetesen másképp látom, mint konzervatív/liberális/szo- cialista politikai ellenfeleim, s noha meg vagyok győződve róla, hogy én látom jobban, nem vitatom, hogy politikai ellenfeleim is forradalomnak látják? A hagyományos történelmi ünnep az önigazolás alá rendeli tárgyát. Légyen az '56 vagy a honfoglalás. Az ünnepi beszéd egyirányú, autoriter kommunikáció. Sok ember összegyűlik, hogy azt hallja, amit hallani akar. Az autoritás szónokol, és tudja, mit akarnak tőle hallani. Az egész arra szolgál, hogy megerősítse a tekintélyeket, a hozzájuk való hűséget, és megrögzítse meggyőződéseinket úgy, ahogy vannak. Nem az a cél, hogy a tárgyról való ismereteink bővüljenek, mélyüljenek, és a tárgyról való gondolkodásunk gazdagodjék, hanem éppen ellenkezőleg, hogy minél változatlanabbak maradjunk, minél kevésbé nyitottak új ismeretekre, új érvekre, új kihívásokra. Nemcsak '56 ünnepe válik üressé, hanem minden történelmi ünnep. Éppen annyira, amennyire beleragad a hagyományos ünnepélyességbe, amennyire hagyományos marad formájában és retorikájában. A hagyományos történelmi ünnep az ünneplőről szól, nem a történelemről. Akit a forradalom érdekel, húzódjon ki a szónoklatok hallóköréből, kerülje a tömeget, olvassa, hallgassa, nézze, amit a forradalomról lehet, keresse nyitott és kíváncsi emberek társaságát. (Megjelent: Népszabadság, 2005. október 22.) Gyurcsány: Magyarország nem akarja Erdélyt Október 20. Magyarország nem akarja Erdélyt, mert tudja, milyenek az aktuális politikai realitások, s hogy a Trianonban elvesztett területek visszaszerzésére irányuló XX. századi politika csak szenvedéseket okozott - jelentette ki Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök csütörtökön a román televízióban. A magyar kormányfő Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel együtt szerepelt a román televízió politikai talkshow műsorában a román és a magyar kormány történelminek nevezett együttes ülése után. Majd hangsúlyozta: a magyar népnek és a budapesti kormány politikájának nincsenek soviniszta tendenciái. Rámutatva, hogy a XX. században a román és a magyar királyi állam kölcsönösen sebeket ejtettek, de ma már ezek túlhaladottak, a magyar kormányfő kijelentette: a két ország kapcsolataiban jobban ki kell használni a jelent és a jövőt, magunk mögött kell hagynunk a múltat, mert abban találhatók a nézeteltérések obi (MTI) zik. (...) őszintén be kell vallani továbbá, hogy a jó ügy diadalát nem segíti, amikor a Székelyföldön, a tömbmagyarság körében az utcákon tájékozódni kívánó román ember anyanyelvén feltett kérdéseire csak gúnyos vállrándítás a válasz. Márpedig a bukaresti sajtó gyakran ver nagydobra ilyen eseteket. A közös kormányülésen elfogadott döntések viszont igenis befolyásolhatják a román közvéleményt. A Csíkszeredán létesítendő konzulátusnak meglesz a gyulai párja, mind több új határátkelőt nyitnak meg, együttesen tervezik meg a Duna szabályozását - ezek mind olyan témakörök, amelyek lassanként elhitetik a lakossággal, hogy a magyarok nem Románia megcsonkítására készülnek, és az összhangban végzett munka kölcsönös előnyöket produkálhat. "Nem ünnepségre készülünk" - mondta Gyurcsány Ferenc a mai összejövetelt beharangozva. Ez csak olyan szempontból igaz, hogy a harminckét miniszter valódi problémák megoldására gyülekezik. Ettől ugyanis ez még ünnepélyes és fontos premier. (Megjelent: Magyar Hírlap, 2005 október 19.) Orbán felszólal: párhuzamok ..a........................................ » j Tariceanu és Gyurcsány: ez máris történelem N--r----——-----—™ .----ii
