Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-15 / 211. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2005. JÚLIUS 15. Titkos eg a londoni bankoknak A múlt heti terrortámadások után kezd visszatérni Londonban az élet a normális kerékvágásba, az irodák újra megteltek, és egyre többen térnek be a belvárosi boltokba vásárolni, írta összefoglalójában a Napi Gazdaság. A merényletek napján nagybankok többsége igénybe vette a Ctty- n kívüli biztonsági központot. Az üzleti élet szempontjából nem annyira maguk a robbantások okoztak károkat, hanem inkább a londoni közlekedési rendszer lebénulása. Voltak ugyan olyan nagyvállalatok, mint például a svájci UBS pénzintézet, illetve a Cable&Wireless telekommunikációs vállalat, amelyek kiürítették irodáikat, de a cégek többségének munkáját egyszerűen az tette lehetetlenné, hogy alkalmazottaik nem jutottak el a munkahelyükre. A brit főváros pénzügyi központjában elsősorban az alkalmazottak hazajuttatása okozott problémát, ugyanis a Cityben a robbantások előtt kezdődött a munkaidő. Voltak olyan társaságok, amelyek buszokat bocsátottak alkalmazottaik rendelkezésére a munkaidő végén, sőt olyan cég is volt, amelyik ilyen esetekre szobákat foglalt belvárosi hotelekben a túl messze lakó munkatársak részére. A Business Continuity Institute kutatóintézet szerint a brit vállalatok 70 százalékának volt akcióterve ilyen, illetve hasonló esetek kezelésére, és átlagosan egymillió fontot költöttek biztonsági kiadásokra az elmúlt esztendőben. A brit főváros felkészültségét mutatja, hogy a robbantások ellenére működőképesek maradtak a fontosabb londoni pénzügyi piacok. Ezt az tette lehetővé, hogy a felügyeleti szervek a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után létrehoztak egy olyan titkos internetes kommunikációs lehetőséget, amelyen keresztül a hatóságok kapcsolatban tudtak maradni a nagyobb pénzintézetekkel, így biztosítva a pénzügyi rendszer stabilitását. A nagybankok saját biztonsági szervezeteit is felkészítették merényletek esetére, és többségük rendelkezik a Cityn kívül elhelyezett, szükség esetén igénybe vehető számítógépes bázissal, amelyek közül többet most először igénybe is vettek. Erre valószínűleg nem a szükség kényszerítette őket, csupán az alkalmat kihasználva kipróbálták az ilyen helyzetekre kidolgozott rendszereket. (Napi Gazdaság) Valuta-árfolyamok ([ÚLIUS 13.) 1 USD = 202,27 HUF 1 USD = 0,82 EURO 1 USD = 2,93 RON (új román lej) 1 EURO = 246,53 HUF Megszűnik az Uniós agrártámogatás? MEZEI TÁMOGATÁS Ezermilliárd dollár többletkiadást okozott eddig a meredek olajár-emelkedés a fogyasztó országoknak. Egy vezető londoni befektetési társaság előrejelzése szerint azonban ez alkalommal nem kell az olajáremelkedést követő recessziótól tartani. Július 11. Tony Blair brit miniszter- elnök egyik fő feladatának a teljes EU- büdzsé mintegy 40 százalékát lekötő közös mezőgazdasági politika (KAP) reformját tekinti. Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági és vidék- fejlesztési biztosa fenntartásainak is hangot adott, de leszögezte: az unió fel akarja számolni az exporttámogatásokat, és elvárja, hogy az USA-ban is tettek kövessék Bush javaslatát. A KAP-ot az EU tagjai alakítják majd, elsősorban az európai tagországok érdekeire tekintettel - mondta ennek kapcsán tegnap a Kossuth Rádióban Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint az európai együttműködésnek tartós része lesz a közös agrárpolitika; eközben az a kérdés mindig fölvethető, hogy kell-e változtatni valamilyen irányban. Gyurcsány úgy vélte: belátható ideig nem történik meg, hogy az európai országok - köztük Magyarország - közös költségvetésükből a mezőgazdaságot ne támogatnák. Nem véletlen ez az álláspont: a magyar termelőknek nem jönne túl jól, ha a csatlakozási tárgyaláJúlius 10. Magyarország helyes irányba halad, nem az alacsony hozzáadott értéket igénylő külföldi beruházásokért, hanem az elektronikai, szoftveripari és szolgáltató cégekért, a nagy- vállalatok régiós- vagy szolgáltató központjaiért kell versenybe szállnunk - jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter az Ernst & Young tavalyi évről szóló befektetési felmérésének bemutatóján. A miniszter szerint ezért szállt ki az általa vezetett tárca a Hankook abroncsgyártó beruházásáért folytatott küzdelemből, míg a magas munkanélküliséggel küszködő Szlovákiának és Lengyelországnak "mindenre lőnie kell", Magyarországon egyes beruházásokhoz egész egyszerűen nem is állna rendelkezésre megfelelő számú munkaerő. Kóka János szerint a Magyar Nemzeti Bank által várt 3,5-4 milliárd eurónál több lehet az idei évben a külföldi tőkebeáramlás. A miniszter kiemelte: ezzel az összeggel már nem csak egy főre jutó működő tőkebeáramlást tekintve, hanem abszolút értékben is megelőzhetjük a lényegesen nagyobb piaccal és lakosságszámmal sokon nagy nehezen megszerzett "sült galamb" kirepülne a nyitott ablakon. Jobb hazai gazdaságokban támogatás nélkül is nyereséges a gabonatermelés, a még csak az első évben járó töredék szubvenciónak, vagyis a hektáronkénti több mint 70 hektáros uniós támogabíró Lengyelországot. Európáról, azonban belül a kelet-közép európai régióról is kifejezetten kedvező képet fest az Ernst & Young tavalyi évről szóló befektetési felmérése. Bár Ázsia, azon belül főként Kína előretörése egyértelmű, világviszonylatban Európa elsősége megkérdőjelezhetetlen: régiók szerinti bontásban a vállalatvezetők megkérdezésén alapuló, az E&Y szerint e területen az eddigi legreprezentatívabbnak minősülő felmérés szerint a legvonzóbb terület Nyugat-Európa, a második Kelet- Közép Európa, majd Kína és Eszak- Amerika következik (az USA és Kanada együtt). Európán belül a felmérés szerint Lengyelország és Magyarország veszélyeztetni látszik Németország, Anglia és Franciaország hagyományosan vezető pozícióját, amit elsősorban a versenyképes munkaerő költségeknek köszönhetnek. A megvalósult beruházások számát alapul vevő összehasonlításban Európában továbbra is Anglia vezet, az ösz- szes külföldi közvetlen tőkeberuházás 19,5 százalékát az Egyesült Királyság tásnak, illetve a szubvenció nemzeti kiegészítésének tehát minden fillérje a profitot gyarapítja. Magyarországon ráadásul a gabona- termesztés aránya csaknem duplája az uniósnak: 60 százalék körüli a 4,7 millió hektáros szántóterületen, ami jóval nagyobb, mint az EU 28 százaléka, 130 millió hektár szántóföldre vetítve - az EU agrártámogatásainak csaknem felét pedig a szántóföldi szektor hasítja ki. A magyar mezőgazdaságnak már az első uniós év után jelentős, majdnem 300 milliárd forint támogatás járt: a régebbi tagországok farmereinek támogatásához képest 25 százalékos uniós közvetlen támogatások (SAPS) a nemzeti kiegészítéssel (TOP UP) együtt 160-170 milliárd forintot tettek ki, a vidékfejlesztési támogatások, illetve a SAPARD a nemzeti támogatásokkal együtt pedig csaknem 100 milliárdot. A SAPS aránya az idén 25 százalékról 30 százalékra növekszik, s a következő években is emelkedik majd, az uniós szint eléréséig: ezt a csatlakozási megállapodás alapján 9, nemzeti segítséggel is legalább hat évre tervezhették a magyar gazdálkodók. Uniós szakértők jó ideje hangoztatják, hogy az agrártámogatásokat le kellene faragni. Ha ez a folyamat elkezdődik, mire a magyar gazdálkodók megkapnák a teljes uniós támogatást, az akár meg is szűnhetne. Mivel a világpiacon a támogatások versenye folyik, azok leépülésével csak a hatékonyság, a versenyképesség javítása jelenthetne egérutat a magyarországi gazdálkodókviszi el a kontinensen. Ebben a versenyben Magyarország az ötödik, a régióból csak Lengyelország előz meg minket. (Az összes beruházás 4,8 százaléka érkezett Magyarországra, 5,1 százaléka Lengyelországba.) Ugyanakkor a befektetők által hat kritiérium alapján kialalakított, az adórendszertől az életminőségen át a kulturális szempontokig több területet felölelő osztályozásban Magyarország semmilyen szempont szerint nem tudta magát az első öt legvonzóbb ország közé betornázni. A régióból Lengyelország több szempont alapján is az élmezőnyben végzett, egyebek között a hazai piac nagysága, foglalkoztatási szabályok rugalmassága (e tekintetben Csehország is az első ötben van) és a munkaerő képzettsége szempontjából. (index.hu) Szeretik Magyarországot a befektetők ERŐS FORINTOKAT Magyarország az európai országok között az ötödik legnépszerűbb befektetési célpont volt tavaly, a közvetlen külföldi beruházások száma 2004-ben magasabb volt, mint például Spanyolországban vagy Oroszországban - áll az Emst&Young által készített éves befektetési felmérésben, mely szerint a tervezett befektetések vonatkozásában a negyedik legvonzóbb ország vagyunk.
