Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-08 / 210. szám
2005. július 8.______________________________________________________Kultúra_________________________________________magyar szó—a híd 15 Földessy Dénes Huntington ijesztő véleménye: "A nagy amerikai sikertörténet jövője bizonytalan." O ugyanis nemcsak a történelmi múlt, hanem a jelen és a jövő mozgató rugóit is kitapintotta, és egyre hihetőbb: igaza lehet! Ennél már csak Oszama bin Laden borzolgatja jobban az idegeinket. Szerinte az Egyesült Államok nem csak azért ellensége az iszlámnak, mert itt a világon legerősebb kapitalizmus, hanem mert lakossága az európaiaknál is mélyebben keresztény. Döbbenetes! Ezzel még nem vádolták Amerikát. A kérdéskör természetesen rendkívül széles, ebből a kultúra tekintetében a nyelvről érdemes beszélni. Ha a közérthető történelem végett egy háziasz- szony szavaival fogalmazunk: "Jönnek a spanyolok!" Lássuk csak! A spanyol nyelvűek alatt ezúttal elsősorban a mexikóiak értendők, akik megtörik a híres-hírhedt "népek olvasztó tégelyét". Nem olvadnak be, sőt, jelentős részük angolul sem hajlandó megtanulni. Beszéljenek a számok: Szomszéd államban élnek, a kitoloncolás nem nagy bajuk, visszaindulnak újra. A 70-es években 0.6, a 80-asokban 1.6 millió, a 90-esekben már 2.2 millió mexikói vándorolt be, s ezek még csak a törvényes bevándorlók. Arányuk 2000-ben már elsöprő volt: akkor kínai 1.4 millió, Fülöp-szigeti 1.2 millió, indiai 1 millió, s kubai 0.9 millió kapott bevándorlási engedélyt, de a mexikóiak már akkor 7.8 milliónyian! így 2000-ben már az Egyesült Államok összes külföldön született népességének 27 százaléka mexikói volt. Ha velük együtt az összes Dél-Amerikából való spanyol nyelvű lakost is számítjuk, akkor együtt, már 2000-ben, az USA népességének 12, majd 2002-ben már 21 százalékát adták, s létszámban ezzel megelőzték a feketéket. Becslések szerint 2040-re akár az Államok össznépességének 25 százalékát is elérhetik. Ehhez járulnak az ismeretlen számú törvénytelen bevándorlók, akiknek az országhatáron csak a harmadát sikerült elfogni: 1980-ban 12, 1990-ben 13 millió embert. Utóbbiak 58 százaléka mexikói volt. Végül még egy számsor: a népszaporulat, a "termékenységi ráta" az Egyesült Államok átlagában 1.8, külön a feketéké 2.1, míg külön számítva a spanyol ajkúaké 3.0. Az Economist szerint: "Ha 1-2 évtized múlva a spanyol ajkúak nagy tömege eléri a termékenységi kort, Amerika spanyol népessége az egekbe tör." A számok mellett azonban más tények is meghatározóak. Először is a történelem: az Államok mai területéből csaknem egész Texas, Uj-Mexikó, Arizona, Kalifornia, Nevada, és Utah államok Mexikóé voltak, ezeket az amerikaiak 1835-1848. között háborúval foglalták el, s csatolták az USA-hoz. A mexikóiak egy része nem felejt és történelmi igényt tart rájuk, ők azóta is afféle "elszakított területüknek" nevezik ezeket az államokat. De New Yorkban van már kínai zöldséges, aki megtanult spanyolul. Vannak kizárólag spanyol nyelvű középiskolák is. Ä Georgia állambeli Dotaville kisváros szupermarketjében a forgalom nagyobb lett, mert kizárólag spanyolul beszélőket vesznek fel eladónak. Bush elnök 2001. május 5-én azzal köszöntötte- Mexikó ünnepét, hogy az amerikai néphez intézett heti elnöki rádióüzenetét a jövőben angolul és spanyolul is elmondja. Sőt, 2002-ben a texasi kormányzójelöltségen induló Sanshez és Morales csak spanyolul folytatták nyilvános vitájukat. Huntington szerint: "Ha ez folytatódik....a kétnyelvű, két kultúrájú Amerika alapvetően más lesz, mint a több mint 300 évet élt egynyelvű és jobbára angolszász-protestáns kultúrával rendelkező Amerika." Mégis ellent kell mondani Huntingtonnak. Hiszen korábbi nagy művében épp ő állította fel a törésvonal-elméletet, miszerint az eltérő vallá- sú, kultúrájú népek közötti földrajzi határvonal - "a törésvonal" - mentén törvényszerű a gyilkos háborúk ki-kitörése, mint például a Balkánon, s Izraelben. De a római katolikus vallású és kultúrájú spanyol tömegek és a zömmel protestáns amerikai angolok között nincs oly mély törésvonal, mint az arabok és az amerikaiak gondolkodása, erkölcse és vallása között. Hiszen a nagy vallási választóvonal két mentén nem Jézus Krisztus és Mohamed áll szemben, hanem a római pápa például a protestáns vallásalapító Kálvin Jánossal vagy Luther Mártonnal. Nincs még másról szó, mint hogy - tetszik, nem tetszik - a történelem változik, a világ forog. A kétnyelvűség a nemzeti identitástudat sérelmén s az állami pénzigényen (tanárképzés) kívül, nem túl nagy baj. KÖNYV Szerettem őt Anna Gamalda regénye Az irodalomélvezet egyik nyílt titka: beleszeretünk az író nyelvezetébe is. Anna Gamalda ezt az olvasói szerelmet a regény elején ezzel a mondattal lobbantotta fel: "Megcsókolta a mosolyát." Innét a regény magával sodor, s a prózába oltott költészet felfelragyog belőle. Az irodalom azonban olvasók élménytörténete is. Először Gamalda kicsit az 1957-ben megjelent, ugyancsak francia Francoise Sagan: Jóreggelt búbánat című kisregényére emlékeztet. De az csak gátlástalan kamaszlány-vagány- ság volt, míg a Szerettem őt - írói remek. A lelki folyamathoz a pontos szövegszerkezettől a szóhangulatig, a nagy kifejező erejű kicsi félmondatokig, minden meggyőző telitalálat. Eredeti történet az após és annak frissen elhagyott asszonymenye köré felrajzolt két, párhuzamos drámai eseményről. Az öregúr fia másik nőért elhagyja két kisgyerekes feleségét, s utána az öreg feltárja az elhagyott fiatal feleség, a menye előtt saját szerelmi múltját: ő nem hagyta ott a családját egy halhatatlan szerelemért sem. Ettől lett boldogtalan. A két cselekményszál múlt és jelen átokszerű egymásba rímelése. A tilos szerelmek kétféle megoldása tükördrámaként feszít. A kétféle választás két magatartásmodell s a regény kérdése: melyik az erkölcsösebb, felelő- sebb, bátrabb, emberibb, okosabb? Az öregúr múltjában Gamalda egy nő, a szerető valóban igazi, tiszta, kivételesen és végzetesen nagy szerelmét ábrázolja teljes hitellel, amelyhez azonban az akkor 42, jelenleg már 65 éves férfi emberileg nem bizonyult erősnek, hanem gyávának. A regény hőse Mathilde, az öreg e régi szerelme: amikor szakít, s a valóban sírig tartó érzés fizikai kapcsolatának és a találkozásoknak véget vet, Gamalda írásművészetének hatására úgy érezzük, a világirodalom egyik legszebb szakítását éltük át olvasás közben. A kérdés azonban nyitott marad: a feleséghez vagy a szeretőhöz való hűség erkölcsös-e? A megoldhatatlan drámát Anna Gamalda a gyakori emberi sors mottóként idézésével írja meg: "A leggyönyörűbb szerelmek beteljesületlenek." (FD) Magvető Kiadó Kotta Amerikába megy Koltai Róbert Világszám! című filmjét júliustól műsorra tűzi a chicagói Wilmette Filmszínház. Koltai Róbert elmondta: szeretné, ha a Világszám! a nyolcmilliós Chicagóból "elindulna Amerikába", máshol is vetítenék. Szerinte van erre esély, mert egy éve éppen a Wilmette moziban debütált a később Amerika-szerte sikerrel játszott Szomorú vasárnap című német-magyar koprodukció, Rolf Schübel alkotása. A nem amerikai, feliratos alkotásokat vetítő chicagói filmszínház tulajdonosa akkor hallott a magyar vígjátékról, amikor az márciusban elnyerte a chicagói EU-fllmfesztivál közönségdíját. Miután kazettán megnézte, a bemutatás mellett döntött; szerinte "ebben a filmben minden benne van, ami érdekes lehet, van története, együtt jelenik meg érzelem, humor és dráma" - nyilatkozta a rendező. A bemutatót július 22-én tartják; az előzetest már öt hete két kópiával vetítik. A bemutatóra Koltai Róbert és a film egyik női főszereplője, Tóth Orsolya kiutazik az amerikai nagyvárosba.A remélt amerikai siker "erkölcsileg és anyagilag helyrerántaná" a produkciót menedzselő Filmsziget Kft.-t - mondta Koltai Róbert. Szerinte az is siker volna, ha akár négy hétig műsoron maradna a film a kétszáz férőhelyes moziban, (kultura.hu) ü História, vallás és Mexikó KÉTNYELVŰ VILÁG? Beszéljünk az újhazáról. A jövőjéről. Sámuel P. Huntington, a Harward Egyetem világhírű történész professzor véleménye nyugtalanítja ugyanis Amerika és a földkerekség "fehér embereit”. Azokat, akik,vagy akiknek ősei, eredetileg Európából származtak, jobbára keresztények, és a francia forradalomban megfogalmazott tár- sadalmi-eszmei-erkölcsi élet hívd.
