Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-30 / 222. szám

I 8 MAGYAR szó-a HÍD KÁRPÁT-MEDENCE HÍREK 2005. szeptember 30. I Autonómiához kötötték volna a román EU-csatlakozást NINCS KÉNYSZER Három levelet írtak a hét végén erdélyi magyar szervezetek vezető magyarországi politikusokhoz. Aláíróik arra kérték a címzetteket: ne ratifikálják Románia uniós csatlakozási szerződését. Ez mégis megtörtént. Magyar folyóiratokat NEM TÁMOGATNAK Szeptember 27. Elutasította a román mű­velődési minisztérium a hatáskörébe tarto­zó magyar nyelvű folyóiratok idei pénz­ügyi támogatását, arra hivatkozva, hogy e sajtótermékeknek más források is rendel­kezésükre állnak. Kelemen Hunor, RMDSZ-es képviselő, a román képviselő­ház művelődési bizottságának tagja, felhá­borítónak és diszkriminatívnak nevezte a művelődési tárca eljárását. Hiszen az az ér­velés, miszerint a magyar folyóiratok egyéb anyagi forrásokból is meríthetnek, a román nyelvű folyóiratok többségére is ér­vényes. Parászka Boróka, A Hét felelős szerkesztője, a kusza viszonyok szemlélte­tésére egy, a huszonkettes csapdájához ha­sonló helyzetet vázolt fel. Eszerint a ma­gyarországi Illyés Közalapítvány azért nem hagyta jóvá az általuk kért összeget, mert A Hét a román szaktárcától kap tá­mogatást. Utóbbi viszont arra hivatkozva utasítja el pályázatukat, hogy a magyar fo­lyóiratokat a (román forrásokat a magyar­ság számára elosztó) Communitas Alapít­vány támogatja. (MTI - fukszfrakcio.hu) Vajdaság autonómiája nélkül Szerbia nem lesz EU-tag Szeptember 26. Bóján Kostres, a vajdasá­gi parlament elnöke kijelentette, hogy Szerbia nem lehet tagja az Európai Unió­nak mindaddig, amíg a tartománynak vis­sza nem szolgáltatja az autonómiát, amit 1988-ban Slobodan Milosevic alkotmány- ellenes puccsával vetettek el. Szavai sze­rint az európai diplomaták közül senki sem támasztotta a szerbiai uniós társulás feltételként vajdaság autonómiáját, de az európai politikusok és intézmények nagy számának a vajdasági autonómia vissza­adására vonatkozó "törekvései és ajánlásai világosan beszélnek az EU álláspontjáról". Kostres emlékeztetett arra, hogy a nor­mák egyike, amelyeket Szerbiától az EU- ba vezető úton, éppen a decentralizáció és regionalizáció, amit az új alkotmánnyal kellene rendezni". (VajdasagmaÁnfo) Kolozsvár: Októberig eltűnik a második gödör is Szeptmber 27. Az illetékesek szerint mindössze egy hét van még addig, amíg a kolozsváriak jelenlegi feldúlt állapotban láthatják a város Főterét. A római kori le­letek felfedezése reményében megkezdett régészeti ásatások megszüntetését a Ko­lozsvári Polgármesteri Hivatal és a városi tanács rendelkezései szeptember 30-ra ígérik. A polgármesteri hivatalhoz senki nem nyújtott be kérvényt arra vonatkozó­an, hogy érvénytelenítsék azt a polgár- mesteri rendeletet, amelyben Emil Boc polgármester szeptember 30-át állapította meg a második gödör betömésének határ­idejeként. László Attila városi tanácsos meggyőződése, hogy a városháza vezetése tartja magát a rendelethez, és a második gödör is az első már betömött sorsára jut. László Attila emlékeztetett: a régészeknek semmi joguk nincs folytatni a munkálato­kat, hiszen nem kérték a határidő meg­hosszabbítását, ha mégsem igazodnának az érvényes rendelkezéshez, akkor súlyos törvénytelenséget követnének el. (Szabad­ság - Kolozsvár) Szeptember 26. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő az Országgyűléshez írt levelében elismer­te, hogy Románia uniós csatlakozása az ott élő magyarságnak is érdeke, ugyan­akkor arra figyelmeztetett, hogy "a szü­lőföldön való megmaradás záloga a kü­lönféle autonómiaformák törvény általi garantálása". Márpedig szakértők sze­rint az autonómiatervezeteket jobb eséllyel lehet elfogadtatni Romániával a csatlakozási folyamat lezárulása előtt. "Ha szem előtt tartják a romániai ma­gyar közösség alapvető érdekeit, akkor csak azután ratifikálják a csatlakozási szerződést, miután Románia parla­mentje elfogadta az autonómiastatú­tumokat" - zárul a levél. A magyar Országgyűlésnek címezte nyílt levelét a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csapó I. József is. ő is arra kéri az Országgyűlést: csak akkor szavazza meg a Románia uniós csatlakozásáról Szeptember 27. A lap szerint pén­teken estefelé az egyik szabadkai általános iskola sportpályáján szerb fia­talok hasba rúgtak és tíz kör lefutására kényszerítettek egy magyar diákot, magyar társának pedig jó néhány gug­golótámaszt kellett megcsinálnia, miközben fenyegetően körbeállták. A megaláztatás, bántalmazás oka igazán banális: 5-6 szerb srác nem találta meg a magyar fiúk egyik ismerősét, akivel valamilyen semmiség miatt le akartak számolni. A Magyar Szó szerint nem egyedi esetről van szó, az iskolaud­varokban, játszótereken igen gyakran megtörténik, hogy a "büntetőbrigád" szóló törvényjavaslatot, amikor az or­szág területi önkormányzást szavatol Székelyföldnek és személyi elvű auto­nómiát az erdélyi magyarságnak. Szeptember 26.-án azonban a ma­gyar parlament elfogadta a Bulgária és Románia EU-csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetését. A Ház a javasla­tot 257 igen, hat nem és egy tartózko­dás mellett fogadta el. A szavazás alatt a Jobbik aktivistái egy három méter széles, "Ne legyetek hazaárulók!" feliratú transzparenst ló­gattak le a parlamenti ülésterem karza­táról, hogy felhívják a figyelmet Szé­kelyföld autonómiájának biztosítására. A karzatról színes szórólapokat is szór­tak az ülésterembe. A jobboldali párt egyik aktivistáját, Novák Elődöt - miu­tán arra figyelmeztette a honatyákat, hogy "kezükben van Erdély jövője" - a karzatra felérő kormányőrök vezették el. A román külügyminisztérium külö­ilyesmire kényszeríti a gyerekeket, de tartva a bosszútól a szülők nem mernek a nyilvánosság elé állni. "Felháborodva figyeljük, hogyan próbálják az illetékesek sorra szőnyeg alá söpörni ezeket az eseteket, bűvész- mutatványokat végeznek, hogy eltereljék még a gyanúját is annak, hogy esetleg nemzeti indíttatású esetekről van szó, s az áldozatok azért húzták a rövidebbet, mert magyarok" - írja az esethez fűzött kommentárjában a cikk szerzője, Mihályi Katalin, aki szerint a vajdasági kisebbségügyi minisztérium által októberben indítandó tolerancia­program tíz-húsz év múlva hozza meg gyümölcsét, de emellett gyors, energikus cselekvésre is szükség lenne. A szerző szerint nem lesz változás mindaddig, amíg a szerb sajtó nem szen­tel komoly teret a magyarveréseknek, a tolerancia/intolerancia kérdésének, amíg nem ír objektívan a problémáról. Közben brüsszelben a magyar képviselők nyomására Az Európai Parlament plenáris ülésén az újabb vaj­dasági határozat-tervezetről egyeztettek, és elkészült annak a határozatnak a vázlata, amit még a héten el kívánnak fogadtatni. A néppárti Becsey Zsolt kiemelte, hogy az Unió intézményeinek is lépéseket kellene tenni, miután újabb magyar ellenes incidensekről érkeztek hírek. A liberális frakcióban politizáló Szent-Iványi István hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament végre tetteket vár Belgrádtól. (MTI/DunaTv/Magyar Rádió) nős elégedettséggel fogadta, hogy a ma­gyar parlament nagy többséggel ratifi­kálta a Románia és Bulgária csatlakozá­si szerződését. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is üdvözölte a döntést. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnö­ke viszont idő előttinek tartja a határo­zatot. Szerinte meg kellett volna várni Románia őszi uniós országjelentését. (erdelyma, vajdasagma.info) Újabb nem az autonómiára Szeptember 23. A román Képvi­selőház Közigazgatási Bizottsága vi­ta nélkül utasította el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonó- miastatútum-tervezetét - közölte Ferencz Csaba, az SZNT tájékozta­tási alelnöke. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának felké­résére Sógor Csaba szenátor és Be­csek Garda Dezső parlamenti képvi­selő 2005. június 30-án nyújtották be a Székelyföld területi autonómiá­jára vonatkozó törvénykezdeménye­zést. Az alsóház Közigazgatási Bi­zottságának két RMDSZ-es tagja van: Antal Árpád András Kovászna és Seres Dénes Szilágy megyei par­lamenti képviselők. Ferencz Csaba elmondta: ma váratlanul napirendre került a tervezet, Mircea Dúsa, Har­gita megyei parlamenti képviselő, volt kormánybiztos terjesztette elő a beadványt, aki egyben kérte a nega­tív véleményezést, a vita nélküli el­utasítást is. Ferencz Csaba tájékozta­tása szerint, a szavazás során a szak- bizottság tagjai - a két RMDSZ-es képviselő kivételével - a visszautasí­tás mellett voksoltak. Antal Árpád András halasztást kért, és a negatív véleményezés ellen szavazott, Seres Dénes, a testület titkára pedig tar­tózkodott. A törvényhozási folya­matban a nyilvános képviselőházi vita következik, majd a szenátus elé kerül a tervezet. Románia Parla­mentje a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kezdeményezést 2004 ta­vaszán is visszautasította. (erdelyma) / Újabb iskolai incidens a Vajdaságban MEDDIG TOVÁBB? Ismét iskolai incidensről számol be a Magyar Szó című. újvidéki napilap, amely az esethez fűzött kommentárjában azt firtatja, még meddig kell hogy rettegjenek a vajdasági magyar diákok. \ ■ * Országgyűlés: az utolsó fegyvert eljátszva... ! Játszótér: korán kel a gyűlölet? j|

Next

/
Oldalképek
Tartalom