Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-09-23 / 220. szám
2005. SZEPTEMBER 23. Év FORDULÓ MAGYAR SZÓ-A HÍD 17 768. SZEPTEMBER 24. (1237 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Kis Pippin, a Frank Birodalom királya, aki a keresztény egyház fejének, Róma püspökének adományozta az itáliai fővárost és környékét, ezzel megalapozva a Pápai Állam, a Vatikán létrejöttét. 1865. SZEPTEMBER 23. (140 ÉVE TÖRTÉNT) Tamaörsön megszületett Orczy Emma bárónő, magyar származású angol dráma- és regényírónő, akinek leghíresebb műve, a 'The Scarlet Pimpernel" (A Vörös Pimpernel) a XX. század egyik legnépszerűbb alkotása volt. 1982. SZEPTEMBER 23. (23 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Dobozy Imre Kossuth-díjas író, újságíró. 1791. SZEPTEMBER 22. (214 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektromos mezó fogalmának megalkotója. 1878. SZEPTEMBER 24. (127 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Charles-Ferdinand Ramuz franciául alkotó svájci író, elbeszélő, akit Svájc legnagyobb írójaként ismertek el kortársai. 1764. SZEPTEMBER 26. (241 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Feijoo Y Montenegro spanyol író, a spanyol felvilágosodás jelentős képviselője. II. ANnDRÁS^^^_^^^^ 1235. SZEPTEMBER 21. (770 ÉVE TÖRTÉNT) 58 ÉVES KORÁBAN MEGHALT II. ANDRÁS MAGYAR KIRÁLY, AKIT 1222-BEN AZ ELÉGEDETLEN fóurak az "Aranybulla" kiadására KÉNYSZERÍTETTEK. 1177-ben született III. Béla magyar király és Chatillon Ágnes hercegnő gyermekeként. Háromszor nősült, 1200 körül vette feleségül Gertrúd merániai hercegnőt, akitől több gyermeke, köztük IV Béla király és Szent Erzsébet született. 1213-ban Gertrúdot meggyilkolták, 1215-ben II. András újra nősült, Pierre Courtney leányát., Jolantát vette feleségül, akitől egy leánya született. 1233-ban második felesége is meghalt, majd egy itáliai őrgróf leányát, a fiatal Beatrix hercegnőt vette el. Amikor II. András elhunyt, Beatrix gyermeket várt, akit külföldön kellett megszülnie. Az utószülött István herceg származását a magyar udvar sohasem ismerte el, mégis 1290-ben, Kun László meggyilkolása után István fiát hozták haza és ültették a trónra III. Andrásként. 1188- 89-ben II. András még gyermekként Halics fejedelme volt. 1196-ban, apja halála után bátyja, Imre lépett a trónra, aki egész uralkodása alatt II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203- ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204 augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban a pápa intése ellenére a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt. Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. A Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. Végre trónra kerülhetett II. András, akit 1205. május 29-én koronáztak királlyá. Az első magyar király volt, akinek koronázási esküt kellett tennie. Uralkodása idején a királyi birtokok mértéktelen eladományozása vette kezdetét, így rendkívüli adó kivetésével pótolta az elveszett birtokokból származó jövedelmet, a pénzrontástól sem riadt vissza. Első felesége, Gertrúd nagy befolyást gyakorolt rá, rokonaival és egyéb idegenekkel töltötte be az ország vezető tisztségeit. 1211-ben behívta a Német Lovagrendet az országba, és letelepítette a Barcaságban. Már 1210- ben szervezkedni kezdtek ellene, végül a király halicsi távollétét kihasználva, a pilisi erdőben meggyilkolták a gyűlölt királynét. 1214-ben a főurak elérték, hogy királlyá koronáztassa Béla herceget (IV. Bélát), akit saját hatalmi érdekeik érvényesítésére akartak felhasználni. 1216-ban másik fiát, Kálmánt Halics királyává tette. 1217-ben hadat vezetett a Szentföldre. Hazatérésekor, 1218-ban anarchikus állapotok uralkodtak az országban, a kincstár teljesen üres volt. 1222-ben az elégedetlen főurak magukhoz ragadták a hatalmat, és kényszerítették az "Aranybulla" kiadására. 1224-ben az erdélyi szászok számára adott kiváltságlevelet ("Andreanum"). Uralkodásának utolsó szakaszában állandósult az ellenségeskedése fiával, Béla ifjabb királlyal, aki 1226-ban Erdély hercegeként önálló bel- és külpolitikát folytatott, 1227-ben befogadta és megkereszteltette a kunokat, létrehozta a Szörényi bánságot, valamint országos méretekben megkezdte az eladományozott birtokok visszavételét. 1231-ben II. András megújította az "Aranybullá"-t, 1233-ban pedig kénytelen volt elfogadni a "beregi egyezmény"-t, amelyek az egyház hatalmának jelentős megerősödését mutatták. Az egresi (ma Románia) Meghalt Szent Gellért itáliai származású SZERZETES, AZ ELSŐ MAGYAR VÉRTANÚ, aki Szent István király szolgálatában Imre herceg nevelője és a CSANÁDI PÜSPÖKSÉG MEGSZERVEZŐJE VOLT. Velencében született 980 körül, patríciuscsalád gyermekeként. Giorgio- Georgius (György) névre keresztelték. Édesapja, Sagredo Gerardo (Gellért) kalmár volt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a San Giorgio- sziget monostorába vitték. Fogadalmat tettek: ha a kis György életben marad, egyházi pályára adják. A San Giorgio Maggiore bencés monostor szerzetesei buzgó imáinak köszönhetően a kisfiú felépült, és a rend tagjai közé lépett. 15 évesen elvesztette édesapját, akinek az emlékére vette fel a Gellért nevet. Tanulmányait a monostorban, majd a bolognai főiskolán végezte. Már 32 évesen megbízták a velencei San Giorgio Maggiore apáti tisztségével. 3 év múlva lemondott és a Szentföldre indult, hogy végigvándoroljon a Megváltó nyomdokain. Hajója viharba került, így az isztriai partvidékre vetődött. 1020 táján érkezett Magyarországra, a pécsi Mór püspökhöz, akivel Székesfehérvárra ment. A királyi udvarban Gellértnek látomása volt, amelyben egy hegy sziklái között holtan látta meg önmagát. Az Úr üzenete szerint nem a Szentföldre kellett mennie, hanem itt kellett maradnia, hogy a legnagyobb mennyei ajándékként elnyerje a vértanúság koronáját. Szent István a királyi udvarban tartatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelésével bízta meg. 1023-ban Bakonybélbe vonult vissza, ahol remeteként több könyvet is írt. A legenda szerint egy napon kunyhója előtt, írás közben elnyomta az álom. Árra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú telepedett melléje védelmet keresve. Megetette a kis árvát, és az nem is távozott tőle. Egy másik alkalommal sebesült farkas feküdt az ajtajában. Ellátta a sebét, és a kunyhójába vitte a szerencsétlen állatot. Amikor a farkas magához tért, hálás kutyaként megnyalta a remete kezét, és szelíden le- heveredett a kis szarvas mellé. 1030-ban István Gellértre bízta a csanádi püspökség megszervezését, aminek társaival együtt becsülettel eleget is tett. Mindvégig az Istváni életmű megszilárdításán és továbbvitelén fáradozott. István halála után a keresztény és az európai értékrend védelmében szembe került Aba Sámuellel, akinek 1044-ben Csanádon a húsvét- ra tervezett koronázását megtagadta, a hatalommal szembeszállva megjósolta a pogánylázadást, a király halálát és saját maga vértanúságát. 1046-ban a Tiszántúlon Péter király uralma ellen a békési Vata vezetésével lázadás tört ki a pogányság visszaállításáért. Szeptemberben Gellért püspöktársaival Székesfehérvárról Budára tartott, hogy fogadja a szám- kivetettségből visszatérő Vazul-fiakat. Szeptember 23-án este megjövendölte, hogy az volt az utolsó vacsorájuk, majd másnap megjövendölte vértanúságukat is. A pesti révhez közel egy lázadó pogány csapat elfogta és megölte őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (ma: Gellérthegy) a mélybe taszították, mellét dárdával átütötték, ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották. Holttestét először a pesti oldalon, a Boldogságos Szűz templomában temették el, majd Csanádra vitték. Sírjánál csodák és rendkívüli gyógyulások történtek. Szent László király kérelmére 1083-ban szentté avatták. Az első magyar vértanú emlékét az Erzsébet- híddal szemben, a régi Kelenhegy sziklái között álló hatalmas bronzszobor, Jankovics Gyula gyönyörű alkotása őrzi. 1541. SZEPTEMBER 24. (464 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Paracelsus német természettudós, korának leghíresebb orvosa. A gyógyszeres terápia és kémia úttörője, aki az orvosságok helyes adagolását, a betegségek megelőzését és az egészséges életmódot tartotta szem előtt. Ismereteit vándorútjain professzoroktól, valamint füvesasszonyoktól, bábáktól és parasztoktól szerezte. Paracelsus nagt' hangsúlyt fektetett a makrokozmosz és mikrokozmosz összhangjára, úgy tartotta, hogy az emberek a világegyetem tükörképei. A betegségeket az egyensúly megbomlásának tekintette, szerinte az egészséges ember tökéletes harmóniában egyesíti a három alkímiai alapelemet: a ként (férfi), a higanyt (nő) és a sót (semleges). Paracelsus bogaras ember volt, és saját állítása szerint sikerült megalkotnia a mesterséges emberi lényt, a homunculust. Szent Gellért 1046. szeptember 24. (959 éve történt)
